Biológia - Embertan 1
Keringési rendszer
Jellemzői:
Ø zárt
Ø központi szerv a szív
o 2 pitvar + 2 kamra
Ø szívből induló és befutó erek:
o artériák
o arteriolák
o kapillárisok
o venulák
o vénák
Ø billentyűk: a vér egyirányú áramlását bizt.
Vérkörök:
Ø nagy vérkör:
o bal kamrából a jobb pitvarba érkezik
o tüdő kivételével az egész testet behálózza
o a vénás szakaszba torkollik a nyirokérrendszer
Ø kis vérkör:
o jobb kamrából a bal pitvarba
o tüdő vérellátása
o tüdőartériák - kapillárisok - tüdővénák
A szív:
Ø mellüregben, 2 tüdőfél között, a test középvonalától kicsit balra
Ø tengelye alul balra dől
Ø keringésben tartja vért
Ø kívül szívburok - pericardium
o kétrétegű savós hártya
o belső réteg: a szív falához tartozik
o külső réteg: zsákszerűen körülveszi a szívet
o köztük vékony folyadékréteg
§ csökkenti a súrlódást
Ø beljebb szívizom - myocardium
o szívizomszövet: gyors, kitartó működés
o vezeti az elektromos jelet
Ø legbelül szívbelhártya - endocardium
o szívizomszöveten belül található 4 üreget béleli
Ø működése:
o 2 pitvar egyidejű összehúzódása - kamrák ernyedtek
o pitvarokban növekedett nyomás → vitorlás billentyűk kinyílnak → a vér a kamrákba folyik
o kamrák összehúzódnak → vitorlás billentyűk záródnak, zsebes billentyűk kinyílnak → a vár az artériákba folyik
Ø jobb pitvarban a testi vénákból CO2 dús vér
Ø bal pitvarban tüdő felől O2 dús vér
Fogalmak:
Ø pulzus:
o átlagosan 75/perc (nyugalmi állapotban)
Ø nyugalmi pulzustérfogat
o 1 kamra összehúzódásakor az artériákba kerülő vérmennyiség
o átl. 70 ml
Ø nyugalmi perctérfogat
o 70 x 75 ml = 5250 ml vér jut percenként a kamrákból az erekbe
o tehát a teljes mennyiség (5l)
Ø vérnyomás
o artériák kezdeti szakaszán a vér az érfalra gyakorolt nyomása
o kamra összehúdáskor (szisztolés): 16 kPa - 120 Hgmm
o kamra elernyedéskor (diasztolés): 10 kPa - 80 Hgmm
Nyirokérrendszer, szövet közti folyadék:
Ø hajszálerek + semipermeábilis hártya + vérnyomás → kipréseli a vizet és a kis molekulákat a sejtközötti térbe
Ø a plazma töményedik a nagy molekulák miatt
Ø vénáknál a nyomáskülönbség miatt a víz és a kipréselődött anyagok visszaáramlanak
Ø nyirok:
o a kipréselt víz és oldott anyagok
Ø vakon kezdődő erek
Ø nyirokhajszálerek → nyirokgyűjtőerek → gyűjtővéna
Ø nyirokcsomók
Ø nyiroknedv: szövetekben és nyirokerekben
Ø nyirokrendszer az immunrendszer része
A vér
Jellemzői:
Ø folyékony sejtközötti állománnyal rendelkező kötőszövet
Ø össztétele információt hordoz a szervezet állapotáról
o dinamikus egyensúly az összetevők között
Ø az alvadásban gátolt vér ülepítéssel/centrifugálással szétválik
o sejtes alkotók - alakos elemek
o folyékony vérplazma
Összetétele:
Ø hematokrit érték:
o vérben lévő alakos elemek térfogata az összes vér térfogatához képest
o 42-47%
o vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke
Ø vérplazma:
o 53-58%
o víz, ionok, fehérjék, tápanyagok, bomlástermékek, gázok
Alakos elemek:
Ø vörösvértestek - eritrociták
o korong/fánk alak → kis közegellenállás
o 5.000.000 db/mm3
o keletkezés: a vörös csontvelőben, csigolyák, szegycsont, bordák
o nincs sejtmag vagy membránnal határolt sejtalkotó
o rugalmas
o kb. 120 nap élettartam után a lépben bomlanak le
o felületükön vércsoport antigének
o hemoglobin:
§ 4 alegységes összetett fehérje
§ légzési gázok szállítása
§ vastartalom - vvt. színe
Ø fehérvérsejtek - leukociták
o 4.000 - 10.000 db/mm3
o immunrendszer tagjai
o fertőzések, betegségek esetén megnő a számuk
o vörös csontvelőben, nyirokcsomókban, lépben képződnek
o ált. néhány óráig élnek
o granulociták:
§ vérárammal mindenhova eljutnak
§ erek falán amőboid mozgással a szövetekbe is eljutnak
§ kemotaxissal a fertőzés helyére vándorolnak
§ neutrofil, eozinofil, bazofil granulociták
· belsejükben a szemcsík semleges/savas/bázisos festékkel fut
§ élettartam: 8 óra
o monociták
§ legnagyobb fvs-ek
§ makrofágok
§ fagocitálnak
Ø vérlemezkék
o élettartam: 8 nap
o 200.000 - 500.000 db/mm3
o véralvadásban, vérzéscsillapításban, érfal megóvásában fontos szerep
Vérplazma:
Ø sejtes alkotók elkülönítése után megmaradó folyadék
Ø sárgás színű oldat
Ø 5 mmol/dm3 glükóz az átl. vércukorszint
Ø 90%-a víz
Ø feladata szerves és szervetlen anyagok szállítása
o Na+, K+, Ca2, Cl-, HCO3, PO43- ionokat tart
o aminosav, glükóz, fehérjék
Ø vértérfogat nagyjából fele ~2,5l
Immunrendszer
Feladata, fogalmak:
Ø a szervezet számára idegen, saját és megváltozott saját (pl.tumorsejtek) anyagok felismerése
Ø antigén: olyan sejt vagy molekula, amit az érett immunrendszer képes felismerni (lehet szénhidrát-, fehérje-, lipid- vagy nukleinsavrészlet is)
Ø saját antigén: minden olyan antigén, amellyel az immunrendszer a méhen belüli fejlődés, illetve a születés utáni rövid időszakban találkozik
Ø idegen antigén: olyan anyag, amit a kritikus időintervallum alatt nem ismert el a szervezet a sajátjának
Ø immunogén: immunválaszt vált ki
Ø immunitás: a szervezet számára idegen anyagok elleni védekezés képessége
Első védelmi vonal:
Ø fizikai, kémiai, biológiai védelem
Ø bélcsatornát, légutakat, húgy- és ivarutakat nyálkahártya béleli
Ø szorosan illeszkedő hámsejtek
Ø mirigyek váladékai
o elpusztítja, közömbösíti a felületen megtapadó mikroorganizmusokat
Ø emésztőenzimek, gyomorsav – táplálékkal bekerült kórokozók
Ø garatban mandulákban immunsejtek
Ø könny, nyál → lizozim enzimeket tartalmaz
Ø mikrobiom
o a testen megtalálható összes mikroorganizmus
Második védelmi vonal:
Ø fehérvérsejtek, nyirokrendszer
Ø átjutnak a hajszálerek falán → teljes szervezetben jelen
Ø nyirokerek → nyirokcsomók → vénák
Ø nyirokcsomó:
o benne nagyszámú falósejtek és nyiroksejtek
o itt az antigének felismerése, immunrendszer aktiválása
Ø nem specifikus immunválasz:
o pl. bőr sérülése → sokféle baktérium bejut → baktériumok szaporodnak → falósejtek → gyulladás, genny
o nem függ az antigén fajtájától
o nagyjából minden kórokozó esetében ugyanúgy játszódik le
Ø specifikus immunválasz:
o napok, hetek alatt alakul ki
o memóriasejtek keletkeznek (T-sejtek)
§ ismételt fertőzés esetén gyorsabb az immunválasz
o meghatározott antigénnel szemben
o átvihető másik egyedbe
o főszereplők: nyiroksejtek
§ T-limfociták - csecsemőmirigyben
§ B-limfociták - nyirokcsomókban
o elkötelezett nyiroksejtek: minden nyiroksejt, ami részt vett már spec. imm.válaszban, az csak egyféle antigén felismerésére képes
o sejtes - T-limfociták:
§ segítő T-sejtek: antigén felism., többi nyiroksejt aktiválása
§ ölő T-sejtek: olyan anyagot termelnek, mellyel kilyukasztják az antigént hordozó sejtek sejthártyáját
§ közvetlen hatás
§ rövid időn belül hatékony
§ megkötik az antigént vagy a fertőzött sejt MHC-fehérjéjén lévő antigén mintázatot → enzimekkel lebontják
§ egy transzplantált szerv kilökődéséért is ők a felelősök
o nemsejtes/humorális/antitestes:
§ segítő T-sejtek aktiválnak B-sejteket is
§ B-sejtek osztódnak, adott antigénre specifikus ellenanyagot term.
· antitest - közömbösíti az antigént
§ antigén + aktivált segítő T-sejt + aktivált B-sejt → osztódás → antitesteket term. B-sejtek, memóriasejtek
§ antitestek + vírus-antigén → antigén-antitest komplex - a falósejtek bekebelezik
o kettős bemutatás:
§ falósejt bekebelezi a kórokozót, az antigént saját sejthártyájára helyezi → bemutató sejt
§ T-sejtek felismerik a saját és az idegen antigént is a falósejten
§ citokinek felgyűlnek (sejtek közti komm.-ban)
§ jönnek az ölő T-sejtek
Ø mesterséges immunitás:
o aktív:
§ ember alakítja ki
§ a szervezet részt vesz a kialakításban
§ legyengített vagy elöl kórokozó (vagy egy része) kerül a szervezetbe → immunrendszer védekezik
§ könnyebb a védekezés, de végbemegy teljesen → T- és B-memóriasejtek
§ innentől fogva képes a szervezet a gyors és hatékony védekezésre
o passzív:
§ kész antitesteket juttatunk a beteg szervezetébe
§ másik szervezetben alakultak ki adott antigén ellen
§ bevitt fehérjék antigén-antitest komplexeket alkot és semlegesítik az idegen anyagot
§ hatás időleges, ált. néhány hét, majd lebomlanak
§ pl. tetanusz elleni oltás
Légzőszervrendszer
Feladata:
Ø oxigén felvétele a biológiai oxidációhoz
Ø szén-dioxid leadása
Szakaszai:
Ø légcsere
o légköri levegő beáramlik a tüdőbe
o a tüdőből az elhasznált levegő a légkörbe áramlik
Ø gázcsere
o külső
§ tüdő és hajszálerek között
§ léghólyagocskákból az oxigén diffúzióval az erekbe áramlik
§ vérből a CO2 a léghólyagocskákba kerül
o belső
§ erek és sejtek között
§ vérből az O2 a sejtbe kerül
§ sejtből a CO2 a vérbe
Felépítés:
Ø felső légutak:
o orrnyílás, orrüreg
§ szaglás (szaglóhám), szűrés (portalanítás, kórokozók kifelé hajtása), melegítés, párásítás
§ csillós hámmal bélelt
o garat
§ kereszteződik a táplálék és a levegő útja
§ mandulák
o gége
§ pajzsporc, gyűrűporc, kannaporcok (2db, hangszalagok kifeszítése)
§ hangszalagok
· hangmagasság: hossza, vastagsága, feszessége
· hangerősség: kiáramló levegő mennyisége, sebessége
Ø alsó légutak:
o légcső
§ C alakú porcok merevítik - nyelőcső felé nyitottak
§ többmagsoros csillós fedőhám
o főhörgők (2db)
§ légcső kettéágazása
§ a 2 tüdőfélbe vezet
o hörgők → hörgőcskék → léghólyagocskák
§ 222 -223 db léghólyagocska
o tüdő
§ mellüregben, bordakosárban
§ mellhártya: kettős hártya, közte savós folyadék
Működése:
Ø belégzés:
o aktív folyamat - izommunka kell
o rekeszizom megfeszül, ellaposodik
o bordaközi izmok megfeszülnek → bordakosár megemelkedik
o mellüreg térfogata nő
o nyomás csökken → levegő beáramlik
Ø kilégzés
o passzív folyamat
o légzőizmok elernyednek
§ rekeszizom visszadomborodik a mellüregbe
o bordakosár visszasüllyed
o csökken a térfogat és nő a nyomás
o levegő kiáramlik
Ø tüsszentés
o felsőlégúti irritáció
Ø köhögés
o idegen anyag kerül a légutakba → irritáció
o vészüzenet az agynak
§ agytörzsi neuroncsoport
§ mozgóneuronokon keresztül váltja ki
o alsólégúti irritáció
Betegségek:
Ø nátha
o tünetei: orrváladékozás, köhögés, torokfájás
o oka:
§ lehet vírus és baktérium is
§ hideg, száraz levegőn a nyálkahártya kevésbé ellenálló
Ø influenza
o tünetei: magas láz, izomfájdalom, levertség
o oka:
§ vírusfertőzés
§ antibiotikum csak felülfertőzés esetén indokolt
Ø szénanátha
o tünetei: nehezített kilégzés, sípoló/búgó hang légzésnél
o oka:
§ légcső izmainak görcsös összehúzódása
§ nyákos váladék
Ø tüdőgyulladás
o tünetei: hátfájás, megerőltető köhögés, léghólyagocskák megtelnek gyulladásos váladékkal
o oka:
§ baktérium (néha vírus)
Ø légmell
o tünetei: légszomj, fulladás
o oka:
§ levegő kerül a mellhártya két lemeze közé
§ összeesik a tüdő
Ø hörghurut
o a főhörgő és a hörgők gyulladása
Emésztőszervrendszer
Funkció:
Ø táplálék felvétele, megszerzése
Ø aprítás, keverés
Ø emésztés
Ø felszívódás → véráram → sejtek
Ø salakanyagok eltávolítása
Felépítés:
Ø nyálkahártya: az összes üreges szervet belülről béleli, mirigyekkel átszőtt
Ø előbél:
o szájnyílás, szájüreg
§ tápl. felvétele, aprítás, hangképzés
§ nyál:
· 3 pár nyálmirigy termeli
· semleges/enyhén lúgos
· amiláz: szénhidrát emésztésének megkezdése
· mucin:
o falat síkosítása
o saját szövetek védelme
o nagy víz tartalom
§ fogak
· fogképlet: 2123
· tejfog: 212
§ nyelv
· izmos szerv
· feladata: ízérzékelés, keverés, nyelés, beszéd
o garat
§ tápl. és levegő útja kereszteződik
§ garatmandulák
§ falat érintése a nyálkahártyáján → nyelési reflexet beindító inger
o nyelőcső
§ izmos
§ perisztaltikus mozgás
§ szív mögött fut
§ átfúrja a rekeszizmot
§ gyomorba érkezik - hasüreg
o gyomor
§ gyűrű alakú záróizom → megakadályozza a gyomortart. visszaáramlását
· ha rendszeresen ∅ működik jól: reflux
§ izmos falának mirigyei term. a gyomornedvet
§ feladat: keverés
§ gyomornedvek:
· sósav: aktiválja a pepszint (ph = 1-2)
· pepszin: fehérjéket bont
o előanyaga: pepszinogén
· mucin: védi a sejteket, síkosságot biztosítja
o nélküle: gyomorfekély
Ø középbél:
o vékonybél
§ szakaszai: patkóbél, éhbél, csípőbél
§ bélbolyhok: felszívás az általuk kial. hatalmas felületen
§ feladat: emésztés
§ vékonybélnedv
· vékonybél falán mirigyek term.
· fehérjét, lipideket, cukrokat, nukleinsavat bont
· víz, mucin, kül. ionokat tart.
§ hasnyálmirigy
· vékonybélbe üríti váladékát
· hasnyál: mind a 4 féle anyag emésztése, enzimeket tart.
o máj
§ epét termel
· epehólyagban tárolódik
· epesavakat tart.
· emulgeál: nagy zsírcseppeket szétoszlatja kisebbekre és megakadályozza, hogy újra összeálljanak
§ méregtelenít
· Kupffer-sejtek: fagocitózissal eltávolítanak bizonyos anyagokat, sejtmaradványokat
§ glikogénraktár
· ha leesik a vércukorszint, innen lehet gyorsan glükózt felszabadítani
§ vérplazma fehérjéinek jelentős része itt term.
Ø utóbél:
o vastagbél, végbél
o szakaszai:
§ vakbél, féregnyúlvány
§ felszálló ág
§ haránt ág/keresztág
§ leszálló ág
§ stigma bél
§ végbél, végbélnyílás
o nincsenek bélbolyhok, sem emésztőenzimek
o feladat: felszívás
§ redőzöttség
o szimbionta baktériumok
§ B és K vitamin
§ cellulóz emésztése
Egészséges táplálkozás:
Ø az egyes tápanyagokat megfelelő mennyiségben és arányban fogyasztjuk
o szénhidrátok (pl. kenyér, csoki)
o fehérjék, aminosavak (pl. tojás, hús, tejtermék, hüvelyesek)
§ esszenciális aminosavak!
o lipidek (pl. szalonna, olívaolaj)
Betegségek, problémák:
Ø mennyiségi éhezés
o ha az elfogyasztott táplálék energiatartalma nem fedezi a szervezet energiaigényét
o fogyással jár
Ø minőségi éhezés
o ha az elfogyasztott táplálék energiatartalma fedezi a szervezet energiaigényét, de a tápanyagokat nem megfelelő arányban tartalmazza
o nem feltétlenül jár fogyással, lehet hízás is
o hiánybetegségekhez vezet
§ vitaminhiány (kis szerves molekulák, amelyeknek nincs energiatart.)
§ rostszegény táplálkozás
· normál bélműködés zavart szenved
· a rostok a végbél falára gyakorolt nyomása eredményezi a bélperisztaltikát → ilyenkor ez nincs meg → székrekedés
Ø szájüregi betegségek
o fogszuvasodás
o herpesz (vírus)
o afta (vírus)
Ø mumpsz
o fültőmirigyek gyulladása
o vírus okozza
o Mo.-n kötelező védőoltás ellene
Ø gyomorrontás
o ált. bakteriális fertőzés az ételben vagy túl sok zsír fogyasztása
o hányás: nyelőcső perisztaltikája megfordul
Ø fekélybetegség
o mucin hiánya/csökkent mennyisége
o gyomornedv a saját szöveteket károsítja
o gyomorfal perforálódhat → gyomortartalom a hasüregbe kerül → fertőzésveszély, életveszélyes állapot
Ø reflux
Ø sárgaság
o májbetegség
o bilirubin: vvt. hemoglobinjának bomlásterméke
o felhalmozódik a vérben → sárgás szín
Ø ,,vakbélgyulladás”
o valójában féregnyúlvány-gyulladás
o bélfal rupturálódhat → fertőzésveszély → műteni kell
Ø táplálékallergia
o immunreakció, pedig nem kéne
o rövid időn belül allergiás reakció
o pl. mogyoró allergia
Ø táplálék intolerancia
o ált. enzimhiány
o később, órák múlva alakul ki reakció, mikor odaér a táplálék
o pl. laktózintolerancia
Kiválasztás szervrendszere
Feladata:
Ø anyagcsere során a szervezetbe kerülő/ ott keletkező felesleges/káros anyagok eltávolítása
Ø a szervezet viszonylagos belső állandóságának fenntartása
o homeosztázis
Résztvevői:
Ø vesék (kiválasztó sz.r.)
Ø máj
Ø emésztő szervrendszer
Ø légzőszervrendszer
Ø bőr
Szükségtelen/káros anyagok:
Ø méreganyagok
Ø festékanyagok
Ø felesleges víz
Ø ionok
Ø gyógyszermaradványok
Ø egyéb anyagcseretermékek
o karbamid (urea): N tartalmú aminosavak aminosavak lebontásából szárm.
o húgysav: nukleinsavak bázisainak lebontásából
Ø a vérből szűrjük ki, mert az szállítja őket
Vesék:
Ø átszűrik a vért
Ø elhelyezkedés:
o gerincoszlop ágyéki szakaszán 2 oldalon
o hasüregben
Ø 40%-uk ér
Ø kötőszövetes tok burkolja
Ø benne vesepiramisok
o velőállományban
Ø köztük kéregállomány
Ø itt képződik a vizelet
o húgyvezetéken keresztül a húgyhólyagba kerül
Ø működése:
o szűrés → szűrlet
§ fehérjementes vérplazma
o visszaszívás
o kiválasztás (eltávolítás)
Ø működési és anatómiai egysége: nefron
o elvezető csatorna
o vesetestecske
§ érgomolyag
§ kettős falú Bowman–tok
Ø hajszálérgomolyag vékony falán a nyomáskülönbség miatt kipréselődik a vérplazma
o fehérjék nélkül
o ez a szűrlet
Ø a szűrlet elindul az elvezetőcsatornán és a még szükséges anyagok visszaszívódnak
o pl. víz, ionok
o aktív és passzív transzporttal is
Ø gyűjtőcsatornában már nincs visszaszívás
o vizeket a vesemedencébe kerül
Ø ha cukor kerül a vizeletbe → nem jól működik az ozmotikus rendszer
o pl. cukorbetegség esetén
Ø Betegségei:
Ø hólyaghurut
o felfázás okozhatja
o húgyhólyag gyulladása
Ø vesekő
o a vesében kiválnak szilárd kristályok
o ált. Ca-oxalát
Ø veseelégtelenség
o megoldás: veseátültetés
o addig dializálás - dializáló folyadék
A mozgás szervrendszere
Jellemzői:
Ø csontváz + vázizomzat
Ø a csontokat a hozzájuk tapadó vázizmok mozgatják
Ø a mozgás szervrendszerének
o aktív része: izomzat
o passzív része: csontváz
Ø csontok funkciói: mozgás, tartja a testet, védi a belső szerveket, kalcium- és foszfátraktár, vérképzés
Ø csontváz felépítése:
o csontok: csontszövetből
o porcok: porcszövetből
Ø több mint 200 csont
Vázrendszer
A csont felépítése:
Ø alak szerint:
o csöves csontok
o lapos csontok
o szabálytalan/köbös csontok
Ø felépítés:
o keménység, szilárdság: szervetlen sók miatt (kalcium-foszfát, kalcium-karbonát, kalcium-fluorid + magnézium-ugyanezek)
o rugalmasság: sejtközötti állományban található fehérjefonalak, kötőszöveti rostok, poliszacharidok
Ø kívülről: csonthártya borítja a csontokat
o kötőszövetes állomány erekkel és idegekkel
o az erek belépnek a csontba → csontsejtek anyagcseréjét biztosítják
o növekedés
o sérülés utáni regeneráció
Ø tömör/tömött csontállomány:
o felületén kiemelkedések: izomtapadási helyek, kötőszöveti szalagok rögzítőhelyei
o a jellegzetes csontszöveti szerkezet itt figyelhető meg
Ø szivacsos csontállomány:
o itt a csontszövet lemezek és csövek rendszerét alkotja
§ szilárdságot biztosít
o a szerkezet tükrözi a csontra ható erőket
§ a használat megváltozását ez az állomány átépüléssel követi (pl. sportolás – többhetes ágynyugalom)
o üregrendszerében: vörös csontvelő → vérképző
o végtagok csöves csontjaiban a szivacsos állomány közepén üreg: ebben sárga csontvelő (zsírszövetből)
Csontszövet:
Ø a csontsejtek szerteágazó nyúlványaikkal kapcsolódnak egymáshoz
Ø térbeli elrendeződés jellemző
Ø egy-egy központi csatorna (Havers-féle csatorna) körül koncentrikus hengerpalástok mentén helyezkednek el a sejtek, a sejtközötti állománnyal együtt, csontlemezeket alkotva
Ø ezek a csontgerendák egymással párhuzamosan összeépülnek tömött állománnyá
Ø a Havers-féle csatornák néhol össze vannak kötve keresztben futó Volkmann-csatornákkal
Csontok kapcsolódása - közvetlen:
Ø szalagos összeköttetés:
o két vagy több csontot kötőszöveti szalagok, rostok tartanak össze
o erős, mozgatható kapcsolat
o pl. lábszár két alsó csontvége között, kulcscsont-lapockacsont
Ø varratos kapcsolat:
o koponyacsontok között
Ø porcos összeköttetés:
o a csontok illeszkedő felszínei közé porcszövet ékelődik
o pl. csigolyák közötti porckorongok, szeméremcsontok találkozásánál
o hormonális hatásra (terhesség alatt) fellazulhat, benne erőhatásra (szülés) hézag keletkezhet
Ø összecsontosodás:
o két vagy több, eredetileg különálló csont összenő
o a medencecsont 3, a keresztcsont 5 részből alakul ki
o leginkább ott jön létre, ahol nagy igénybevételnek kell megfelelni
Csontok kapcsolódása - közvetett (ízületes):
Ø az egymással ízesülő csontok között rés található: benne ízületi nedv (súrlódást csökkenti)
Ø ízületi csontfelszínt üvegporc borítja
Ø csonthártyából kialakuló ízületi tok, ízületi szalagok → kötőszövetből
Ø az ízületek lehetővé teszik a csontok elmozdulását, az ízületi felszín alakjának megfelelően
Ø fajtái:
o hengerízület (ujjpercek között, könyök)
o nyeregízület (pl. hüvelykujj szembefordítása a tenyérrel)
o tojásízület
o gömbízület (váll, csípő – bármilyen irányú tengely szerinti forgatás)
o feszes ízület (kicsit mozgatható, pl. két medencecsont és közéjük ékelődő keresztcsont)
Csonttan:
Ø fejváz
o agykoponya
o arckoponya
Ø törzsváz
o gerincoszlop – csigolyák
o szegycsont/mellcsont
o bordák
Ø végtagok és végtagfüggesztők
o felső végtag
§ felső végtag függesztő
o alsó végtag
§ alsó végtag függesztő
Az izmok
Izomszövet:
Ø sejtjei összehúzódásra képesek
Ø megnyúlt, hosszúkás sejtek, kevés sejtközötti állománnyal
Ø citoplazmában párhuzamos lefutású fehérjefonalak
o vékonyabb: aktin
o vastagabb: miozin
Ø egymáson való elcsúszásuk: rövidülés (összehúzódás)
Ø az összehúzódás-elernyedés több sejtben egyszerre → a teljes izomtömeg összehúzódik, majd elernyed
Ø energiaigényes: sok mitokondrium
Ø 3 típus:
o vázizomszövet
o szívizomszövet
o simaizomszövet
Vázizomszövet:
Ø harántcsíkolt izomszövet
Ø izomrostokból épül fel:
o sokmagvú, hosszú, vékony sejtek
Ø sejtmag a sejthártya alatt
Ø citoplazmában a fehérjefonalak szabályosan rendeződnek
o mikroszkópban harántcsíkolat
Ø gyors összehúzódásra képes, de fáradékony
Szívizomszövet:
Ø szintén harántcsíkolatot mutat
Ø izomrostjai hálózatos lefutásúak (vannak elágazások)
Ø egymagvú sejtek
Ø gyorsan, kitartóan működik, nem fáradékony
Simaizomszövet:
Ø megnyúlt, két végén kihegyesedő sejtekből áll
Ø lassú, de hosszan tartó összehúzódásra képes
Ø gerinctelenekben: bőrizomtömlőt alkotja
Ø gerincesekben: belső szervek izomzata
Vázizomzat:
Ø eredés:
o az izomnak az a vége, mely az összehúzódás során nem mozdítja el a hozzákapcsolt csontot
o közelebb esik a test középvonalához
Ø tapadás:
o az izomnak az a vége, mely az összehúzódás során elmozdítja a hozzárögzült csontot
o távolabb van a test középvonalától
Ø vannak olyan izmok is, amik nem csonthoz kapcsolódnak
o pl. mimikai izmok: eredés és tapadás is bőrben
Izmok felépítése:
Ø minden izmot kötőszöveti pólya vesz körül → erek, idegek
Ø belül kötőszöveti hüvellyel ellátott izomnyalábok (kötegek)
Ø a nyalábokat izomrostok alkotják
o hossza megegyezik az izom hosszával
Ø izomrostok végeit ínszövet kapcsolja a csonthoz/bőrhöz
o tömött rostos kötőszövet
Ø az inakat ínhüvely védi
Ø izomhas: az izom vastag része
Ø izomfej: ahol a csonthoz kapcsolódik (lehet többfejű izom)
Izmok működése:
Ø idegrendszer szabályozza
Ø működési egység: izomfonal
o egymás mellett elhelyezkedő fehérjeszálak: aktin és miozin
Ø ATP-bontásból származó energiát használnak
Ø aktin és miozin egymás mellett elcsúszva az izom összehúzódását eredményezik
Ø a végtagokat hajlító- és feszítőizmok mozgatják
Ø hajlítóizom:
o a csontokat közelíti egymáshoz
Ø feszítőizom:
o távolítja egymástól az általa összekötött csontokat
Ø egymás antagonistái:
o ha elmozduláskor az egyik összehúzódik, akkor a másiknak el kell ernyednie
Ø pl. kar: kétfejű karhajlító izom + háromfejű karfeszítő izom (bicepsz - tricepsz)
Ø vázizom csak akkor húzódik össze, ha külső inger éri
o inger lehet: elektromos áram, mechanikai inger, hőinger (természetes körülmények között idegeken keresztül ingerlődik)
Ø a harántcsíkolt izomszövet egyetlen izomrostja egyetlen ingerre egyetlen összehúzódással, majd elernyedéssel válaszol → ez a rángás.
Ø sok inger gyorsan: megakadályozza az elernyedést→ tartós izomösszehúzódás, statikus izomműködés
o ilyenkor az izmok összenyomják az ereket, ez akadályozza a vérellátás
o fokozott igénybevétel esetén az izom biológiai oxidáció helyett erjeszti a glükózt (kevesebb ATP, de lesz tejsav)
Ø izomzat ritmusos összehúzódás – elernyedés → dinamikus izomműködés (pl. séta)
Ø izomtónus:
o a vázizmok állandó, mérsékelt összehúzódott állapota, ami biztosítja a testtartást
Betegségek:
Ø izomtónusos gyengeség (hypotoniás izomzat):
o nincs megfelelő izomtónus, passzív mozgatáskor nem, vagy alig észlelhető ellenállás (rongybaba)
o oka sokféle lehet: pl. születés körüli oxigénhiányos állapot, idegrendszeri zavarok, örökletes betegségek, pl. Down-szindróma, kevés fehérje a táplálékban
Ø SMA:
o ritka, örökletes betegség
o mozgató idegsejtek pusztulásával jár, fokozatos izomgyengeség, sorvadás
Ø izom hipertónia:
o túlzott izomtónus, pl. magas vérnyomás okozhatja
Testmozgás és egészség:
Ø egészséges izomzat kialakításához és fenntartásához → rendszeres mozgás
Ø edzés hatására nő az izmok tömege és ereje, sűrűbbé válik az érhálózatuk, gazdaságosabb lesz az energiafelhasználásuk
Ø ideális: heti 3-4 alkalommal 30-60 percen keresztül végzett, a teljesítőképesség kb. 70%-át elérő fizikai aktivitás
Ø az edzésbe mindig bele kell tervezni a bemelegítést és a levezetést is
o bemelegítés:
§ csökkenti az izmok és inak sérülésének veszélyét, lazítja a merev izmokat
§ megnyílnak az izmok hajszálerei, ami lehetővé teszi az intenzív edzést
o az edzés utáni levezetés:
§ fokozatosan csökkentjük a mozgást
§ ekkor az izmok keringése visszanyeri nyugalmi állapotát, a megterhelt izmok regenerálódhatnak
