Földrajz - Földünk népessége

Földünk népessége

De­mográfia:

A népesség létszámának, összetételének alakulásával, a né­pesedési folyamatok vizsgálatával foglalkozó tudomány.

Hol és miért nő a népesség száma?

• az élve születések és a halálozások számától, valamint a vándorlási különbözettől függ
• természetes szaporodás/fogyás:

• az élve születések és a halálozások számának különbsége, amit általában ezer lakosra vetítve adnak meg

• Csecsemőhalandóság:

• 1000 élve született csecsemőből hány hal meg 1 éves kor alatt

• vándorlási különbözet:

• a bevándorlások és a kivándorlások számának különbsége

• letelepedés → népességnövekedés
• ipari forradalom → első demográfiai forradalom/népességrobbanás
• 20. század második felében → második demográfiai forradalom

A demográfiai átmenet:

• demográfiai átmenet modellje:

• a születések és a halálozások történelmi léptékű változását írja le
• azon a feltételezésen alapul, hogy a születési és a halálozási arányszám a gazdasági fejlettséggel párhuzamosan változik

• I. szakasz:

• magas és változatlan termékenység és halandóság
• első ipari forradalom előtt ebbe a szakaszba tartoztak az európai országok

• II. szakasz:

• népességszám ugrásszerűen nő
• halandósági arányszám jelentősen csökken, de a születési arányszám magas
• első demográfiai forradalom
• bekövetkezhet a népességrobbanás

• III. szakasz:

• népesség számának növekedése egyre jobban lassul
• halálozási arányszám csökkenése mellett megkezdődik a születési arányszám csökkenése is

• IV. szakasz:

• helyreáll a természetes szaporodás kezdeti (I. szakasz) szintje
• halandósági és a születési arányszám alacsony szinten állandósul

• V. szakasz:

• népességszám csökken

Nagy népességtömörülések:

• népsűrűség:

• a népesség területi eloszlásáról tájékoztat, ami az 1 km-re jutó lakosok számát fejezi ki

• három nagy népességtömörülés:

• Ázsia déli és keleti partvidéke
• Nyugat-Európa
• USA atlanti partvidéke (Nagy-tavak déli előtere)

Vándorló milliók:

• migráció: a népesség vándorlása
• vándorlás az országhatárokon belül:

• vidéki térségekből a városokba való áramlás
• a háborúk és természeti katasztrófák miatt más országrészekbe való elköltözés

• ingázás:

• népesség mozgásának sajátos típusa a napi vagy heti rendszerességgel (pl. iskolába vagy munkahelyre) történő utazás

•  vándorlásokat kiváltó okok:

• Természeti okok:

• éghajlatváltozás, árvíz, elsivatagosodás, természeti erőforrások kimerülése, megtalált ásványkincsek, vízhiány, élelmiszerhiány

• Gazdasági okok:

• munkalehetőség hiánya, fejlett gazdaságú területek

• Politikai és vallási okok:

• háborúk, hátrányos megkülönböztetés, vallási konfliktusok

• Társadalmi okok:

• családi állapot megváltozása (családalapítás, nyugdíjba vonulás)

A népesség összetétele

Fiatal és elöregedő társadalmak:

• korfa:

• a lakosságot korcsoportonkénti és nemenkénti megoszlásban ábrázolja

• korszerkezet:

• a népességen belüli korcsoportok arányát mu­tatja

• korcsoportok:

• fiatal (0–14 év), a felnőttek (15–64 év) és az idős (65 év fölött)

• piramis alakú korfa

• fiatalos korszerkezet, gyor­san növekvő népességszám
• magas a 15 évnél fiatalabbak aránya, de csak kevesen érik meg az idős­kort
• fejlődő országok (pl. Niger)

• harang és méhkas alakú korfa

• egyensúlyban van a születések és a halálozások száma
• a fiatal és az időskorú népesség aránya kiegyenlített
• magas természetes szaporodá­sú, fej­lett országok (pl. USA, Ausztrália)

• urna és koporsó alakú korfa

• alacsony születésszám
• a fiatalok aránya gyorsan csök­ken
• a 65 év feletti népesség aránya növekszik
• fejlett országok (pl. Németország, Japán)

Népességszabályozó politikai időszakok:

• A kínai „egykepolitika”:

• 1980-tól drasztikus mesterséges születésszabályozás
• torz társadalom: fiútöbblet és időskorúak többlete
• 2015-ben visszavonták

• Ratkó-korszak:

• Ratkó Anna (1949-53): népjóléti miniszter
• gyermektelenségi adó
• abortusztilalom
• baby boom

Vallási sokszínűség:

• legtöbb hívőt a nagy világvallások tömörítik:

• keresztény
• iszlám
• hindu
• zsidó vallás
• buddhizmus

• jelentős számban vannak a vallástalanok is

Szót értünk egymással?

• 3000 nyelv
• angol a legelterjedtebb
• hivatalos nyelv:

• amelyet egy adott állam vagy szervezet a hivatalos működése során használ

• többnyelvűség:

• ahol különböző nyelvű népcsoportok keve­redtek egymással
• több nyelv is lehet hivatalos nyelv

Együtt, egy országban

• nemzet:

• az emberek olyan tartós, a történelem során kialakult csoportja, amelyet a közös terület, kultúra, nyelv és vallás köt össze

• nemzetiség:

• egy adott állam területén, az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő népcsoport, amelynek van anyaországa

• nemzetállamok:

• olyan országok, amelyek népessége döntően egy nemzethez tartozik

• etnikai kisebbség:

• nem rendelkezik anyaországgal, tagjai nyelvi, kulturális jellemzőik, hagyományaik alapján tartoznak össze

A városfejlődés folyamata

Hol és hogyan alakultak ki a városok?

• természeti adottságok, katonai szempontok, fontos kereskedelmi útvonalak tették ezt lehetővé
• városfejlődés/urbanizáció:

• városodást és a városiasodást együttesen
• városodás:

• a városok és az ott élő emberek számának növekedése

• városiasodás:

• a városi életkörülmények és a városi életmód terjedésének a neve, ez a városokon kívül a vidéki területekre is kiterjed

• ellenvárosodás/dezurbanizáció:

• városból kiköltözők vidéki területekre költöznek

• reurbanizáció:

• a nagyvárosok bizonyos részein újból népességnövekedés figyelhető meg, jellemzően a modern, új építésű vagy felújított lakásokba érkeznek a vidékről beköltözők

• szuburbanizáció:

• a városi lakosság a környező településekre költözött ki

Településföldrajz:

• település

• egy adott embercsoport lakó-, munka- és rekreációs helyének térbeli egysége

• mozgó település:

• nomádok

• állandó település:

• magányos

• tanya, farm

• csoportos

• falu, város (van központi funkciója)

Hol ér véget egy város?

• agglomeráció:

• a városokat körülvevő, és azokhoz szorosan kapcsolódó települések együttese

• vonzáskörzet

• amit a város a központi funkcióval ellát

• mamutvárosok (megalopoliszok):

• összefüggő városi zónák

• globális városok:

• társadalma és gazdasága a világ egészének működését meghatározza

Kiemelt szerepkörű városok(9):

• világváros (metropolisz):

• nemzetközi szerep
• New York, Párizs, London, Tokió

• közig.kp (főváros):

• Washington, Brazíliaváros, Canberra, Ankara

• kereskedelmi és közl.-i kp.:

• útvonalak találkozásánál, tengerpartokon
• Rotterdam, Hamburg, Marseille

• ipari kp.:

• Dortmund, Düsseldorf

• mezőváros:

• mg. + élelmiszeripar
• Gyula, Békéscsaba

• oktatási kp.:

• Cambridge, Oxford

• üdülő-, fürdőváros

• Siófok, Rimini

• vallási kp.:

• Mekka, Jeruzsálem

• kult.kp.:

• Salzburg

Városszerkezet:

• belső munkahelyöv/városkp. (city):

• hivatalok, irodák

• belső lakóöv:

• emeletes bérházakkal sűrűn beépített, nagyszámú népességet tömörítő öv, slumosodás

• külső munkahelyöv:

• pályaudvarok, ipari üzemek

• külső lakóőv:

• családi házas beépítettség, lakótelepek

Nagyvárosok, agglomerációk:

• bolygóváros:

• az agglomerációhoz tartozó olyan kisebb város, ahová a központi város iparának egy részét kitelepítik, hogy azt részben tehermentesítsék (pl. Budaörs)

• alvóvárosok:

• elsősorban lakófunkciót töltenek be
• a lakosság döntő része a nagyvárosban dolgozik, és csak estére tér vissza a településre (pl. Gyál)