Földrajz - Gazdaságföldrajz

A világgazdaság jellemző fogalmai:

globalizáció:

• termékek, szolgáltatások, információk és tőke szabad áramlása a világ különböző részei között

• növeli az országok közötti kölcsönös függőséget és integrációt

nemzetközi munkamegosztás:

• egyes országok specializálódnak bizonyos termékek vagy szolgáltatások előállítására, kihasználva komparatív előnyeiket, mint például természeti erőforrások, technológiai fejlettség vagy munkaerő-költségek

transznacionális vállalatok (TNC-k):

• olyan nagyvállalatok, amelyek több országban is működnek, és jelentős befolyással bírnak a globális gazdaságra

• tevékenységük hozzájárul a technológia és a tőke nemzetközi áramlásához

pénzügyi piacok integrációja:

• nemzetközi pénzügyi piacok összekapcsolódása lehetővé teszi a tőke gyors mozgását a világ különböző részei között, ami hatással van a valuták árfolyamára, a kamatlábakra és a befektetési lehetőségekre

kereskedelmi liberalizáció:

• vámok és egyéb kereskedelmi korlátok csökkentése vagy eltörlése elősegíti az áruk és szolgáltatások szabadabb áramlását az országok között, növelve a nemzetközi kereskedelem volumenét

gazdasági szerkezet:

• az egyes gazdasági szektorok milyen arányban részesednek a GDP előállításában

foglalkozási szerkezet:

• aktív keresők megoszlása a gazdasági szektorok között

foglalkozási átrétegződés:

• aktív keresők szektorok közötti vándorlása

fejlett országok:

• magas GDP-vel és életszínvonallal rendelkező országok, erős ipari és szolgáltatási szektorral

fejlődő országok:

• alacsonyabb GDP-vel és életszínvonallal rendelkező országok, ahol az elsődleges szektor dominál, és az iparosodás alacsonyabb szinten van

Országok csoportosítása:

1. világ – 2. világ – 3. világ (ENSZ a II. vh. után)

centrum – félperiféria – periféria

fejlett – fejlődő/feltörekvő piacok - fejletlen

Világbank listája (GNI alapján):

• alacsony jövedelmű országok (átl. 507 USD/fő, Etiópia – 110 USD/fő)

• közepes jövedelmű országok

  • alacsonyabb – magasabb (Mo.)

• magas jövedelmű országok (átl. 32.110 USD/fő)

Gazdasági mutatók:

GDP (Gross Domestic Product): bruttó hazai termék (GDP/fő vagy %-os változás)

GNI (Gross National Income): bruttó nemzeti jövedelem

jóléti mutatók (HDI, GNEI, EIU)

bruttó nemzeti boldogság (Bhután)

PPP = vásárlóerő-paritás (purchasing power parity)

Mit miért?: mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve (kül. országokban eltérő árak)

A világgazdaság ágazati szerkezet:

primer szektor:

• mezőgazd., erdőgazd., halászat és bányászat

• természeti erőforrások kitermelése

secunder szektor:

• ipar és feldolgozóipar

• nyersanyagok feldolgozása és termékek előállítása

tercier szektor:

• szolgáltatások ágazata, beleértve a kereskedelmet, a szállítást, a pénzügyi szolgáltatásokat, az oktatást és az egészségügyet

• a világgazd. vezető ágazata

  • a világ összesített GDP-jének kb. 70 %-át állítja elő

  • a foglalkoztatottak több mint 1/3-a (a fejlett országokban 70 %)

• gazdaság szereplőinek és az egyénnek a szükségleteit elégíti ki

• szolgáltatás:

  • gazdasági/termelési

    • energia-, vízszolg., távközlés, kommunikáció, pénzügyi szektor

    • turizmus

      • külföldi – belföldi

      • hivatásturizmus:

        • üzleti utak, konferenciák, szakmai kiállítások

      • szabadidő turizmus:

        • üdülőturizmus, egészségturizmus (gyógyüdülések), sportturizmus (aktív/passzív), természetturizmus, vallási turizmus (zarándokutak), városnéző körutak, falusi turizmus (ökoturizmus), kalandturizmus (extrémturizmus, túlélőtúrák), különleges turizmus (katasztrófaturizmus, űrturizmus)

    • közlekedés

      • személy- és áruszállítás

      • logisztika (logos (görög) = értelem, számítás, szervezés: az áru raktározása, elosztása, szállítmányozás

      • szárazföldi – vízi – légi közlekedés

  • közületi/társadalmi

    • oktatás, eü., kultúra, bíróság, hadsereg, rendőrség

  • személyes

    • pl. fodrász

• infrastruktúra

  • gazdasági

    • utak, vezetékek, csatorna, épületek, tömegközlekedés eszközei, repülőterek

  • szociális

    • az oktatás és az eü. működésének tárgyi feltételei

kvaterner szektor:

• tudásalapú szolgáltatások, mint a kutatás-fejlesztés (K+F), az információs technológia és a tudományos tevékenységek

• újítók (pl. Japán, USA)

• követők (pl. Magyaro.)

• technológiai sivatagok (pl. afrikai szegény országok)

Gazdasági rendszerek:

szocialista tervgazdálkodás

tiszta piacgazdaság

vegyes gazdaság

piac: az eladó és a vevő találkozásának színtere

• cél: profitmaximalizálás

• szereplői: állam, vállalatok, háztartások, külföld

az állam szerepe a piacgazdaságban:

• „éjjeli őr-szerep” (a gazd. válságig)

  • biztosítja a megfelelő gazdasági, társadalmi és politikai feltételeket a piaci verseny működéséhez és a magántulajdon védelmére

  • minél nagyobb foglalkoztatottság

  • infláció szigorú keretek között tartása

  • állami költségvetés

  • jogszabályok

• össztársadalmi érdekek képviselete

  • honvédelem, oktatás, körny.védelem, eü., rendőrség, ig.szolg., közlekedés

• társadalmi igazságosság:

  • szociális háló (segélyek, nyugdíj)

A nemzetközi kereskedelem:

a külker. bővíti az országok fogyasztási lehetőségeit (export – import)

2 alapvető forma:

• szabadker.:

  • komparatív előnyök elve alapján: minden ország azzal kereskedjen, amit a leggazdaságosabban tud megtermelni/előállítani

• protekcionizmus (protekció=védelem):

  • az állam a hazai gazd. védelmében korlátozza az importot

az országok árukat és szolgáltatásokat értékesítenek (export) és vásárolnak (import) más országoktól, kihasználva a komparatív előnyöket és a különböző erőforrások elérhetőségét

kereskedelmi mérleg:

• az export és import értékének különbsége

• pozitív mérleg esetén az export meghaladja az importot, negatív esetén fordítva

protekcionista gazd.pol. eszközei:

• vám: az importált árura kivetett adó

• kvóta: mennyiségi korlátozás

• bojkott/embargó: részleges vagy teljes (pl. egészségügyi okok (madárinfluenza), háborús ok)

• dömping: ha egy cég a világpiaci ár alatt adja el termékeit egy másik országban, hogy megszerezze az adott ország piacát (pl. japán autók az USA-ban)

Globalizálódó világgazdaság:

1973-as kőolaj-árrobbanás után: szerkezeti átalakulás

• nőnek az energiaárak => ált. árnöv.

1980-as évektől: fontos a K+F, a pénzügyi erőforrások

• jelszó: globalizáció

3 fő folyamat:

• gyors (főleg kommunikációs) technológiai fejlődés

• TNC-k (transznacionális vállalatok) megjelenése + világtermékek

• pénzügyi (=monetáris) központúság

TNC-k:

Transnational Corporation

nemzetközi több nemzetgazdaságot felölelő termelési hálózatot tart fenn.

egy adott országban a székhely= anyavállalat + legalább egy leányvállalat egy másik országban

létrejöttének okai:

• 70-es évek kőolajválsága

• fogyasztói társ. átalakulása

  • mennyiség helyett minőség; világtermékek, „amerikanizálódás”

• szállítmányozás fejlődése (logisztika)

• kommunikáció fejlődése (internet)

• bér- és adókülönbségek

felépítés:

• döntési központ=„headquarter” (HQ) -> anyavállalat

• központi

• regionális

cél: költségminimalizálás + profitmaximalizálás

leányvállalatok – hová?

• biztos, de bővíthető piac => profit

• biztonság

  • politikai és társ.-i (Oroszo.)

  • jogi- és szabályozási körny. (Japán)

• munkaerő (olcsó+szakképzett vagy könnyen betanítható)

• infrastruktúra

• adózási különbségek

• K+F (R&D=research and development)

• nyersanyag közelsége

zöldmezős beruházás

• egy korábban mezőgazdasági célra hasznosított területe

• újonnan kell kialakítani minden infrastruktúrát

• az elrendezést az új igényeknek megfelelően lehet kiépíteni

barnamezős beruházás

• korábbi ipari létesítmények helyén jönnek létre

• felújításra szorulnak

• már rendelkezésre áll az infrastruktúra

telepítő tényezők:

• társadalmi

  • munkaerő (képzettség, bérköltség)

  • infrastruktúra

  • fogyasztópiac

  • adózási feltételek

  • K+F

  • környezetvédelem

• természeti

  • éghajlat

  • talaj, domborzat

  • víz

  • nyersanyagok

  • földrajzi elhelyezkedés

• puha

  • számokban nem mérhető

  • pl.: éghajlat, oktatás, lakosság vendégszeretete, szabadidő

• kemény

  • számokban mérhető

  • pl.:nyersanyag, telek/ingatlanárak K+F+I fejlettsége, környezeti előírások, kooperációs lehetőségek

termelés helyszíne eltávolodott a nyersanyagtól

Pénzügyi kapcsolatok:

nemzetközi tőkeáramlás:

• a külföldi közvetlen befektetések (FDI) és portfólió befektetések jelentős hatással vannak az országok gazdasági fejlődésére

valutapiacok és árfolyamok:

• az egyes országok valutáinak árfolyama befolyásolja a külkereskedelmet és a gazdasági stabilitást

nemzetközi pénzügyi intézmények:

• az IMF és a Világbank fontos szerepet játszik a pénzügyi stabilitás fenntartásában és a fejlődő országok támogatásában

Nemzetközi integrációk:

munkamegosztás (specializáció)

integráció (együttműködés)

regionális gazdasági integráció: országok közötti megállapodások

• (1.) preferenciális vámövezet

• (2.) szabadkereskedelmi övezet: Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA), Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC)

• (3.) vámunió: BENELUX

• (4.) közös piac: EGK, Mercosur, GCC

• (5.) gazdasági unió: Európai Unió

• (6.) politikai unió (nincsenek nemzetállamok; csak elmélet)

célja:

• a versenyképesség növelése

eredménye:

• olcsóbb előállítási költségek

• egyszerűbb kereskedés

• nagyobb vállalatok (nagyobb tőkekoncentráció, K+F)

határ menti regionális integrációk:

• Kárpátok Eurorégió (Mo., Szlovákia, Ukrajna, Lengyelo., Románia)

• Nyugat-Pannóniai Eurorégió

• Alpok-Adria Munkaközösség

• Dunamenti Országok Munkaközössége

Pénz:

tágan értelmezve bármi, amit általánosan elfogadnak termékekért és szolgáltatásokért

árupénz:

• gabona, bor, olaj, marha, színes- és nemesfémek

készpénz

• fémpénz, papírpénz

bankszámlapénz (virtuális pénz)

valuta: egy adott ország hivatalos pénzneme külföldön

deviza: nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz, valutára szóló követelés

konvertibilitás: más valutára szabadon átváltható

leértékelődés: árfolyam-gyengülés (egységnyi külföldi fizetőeszközért több hazai fizetőeszközt kell adni)

felértékelődés: árfolyam-erősödés

infláció = az árszínvonal tartós (folyamatos) emelkedése - tartós pénzromlás

• a fogyasztói árindex segítségével mérik

• fajtái:

  • kúszó infláció (1 számjegy, fejlett, stabil gazd. országokban)

  • vágtató infláció (2-3 számjegy)

  • hiperinfláció (1 napon belül – pengő!)

• okai:

  • túlkereslet: kereslet > kínálat

  • költséginfláció: az előállítás költségei emelkednek (pl. benzin)

  • bankprés: a jegybank túl sok pénzt bocsát a gazd. rendelkezésére (deficitfinanszírozás)

defláció = tartós, folyamatos árszínvonal-csökkenés => vásárlás elhalasztása => a gazd. teljesítménye visszaesik

központi bank = jegybank (MNB)

• az állam bankja (kezeli az államháztartást, az állam deviza- és aranytartalékait)

• a „bankok bankja” (felügyeli a kereskedelmi bankokat)

• pénzkibocsátás

• árstabilitás

kereskedelmi bankok

• folyószámla-vezetés

• devizaszolgáltatás- valutakereskedelem

• hitelnyújtás

• pénzügyi tanácsadás

• értékpapírok kereskedelme

értékpapír: okirat, tulajdonosai meghatározott pénzbeli követelésekkel léphetnek fel az értékpapírokat kibocsátó szervezetekkel szemben.

• részvények:

  • rt-k alapításkor, ill. alaptőke-emeléskor bocsátanak ki (nyrt – zrt)

  • részvényesek: tulajdonosai is a vállalatnak részvényeik értékéig

  • nyereségrészesedés = osztalékfizetés

• kötvények

  • adósságlevelek

  • kibocsátók: bankok, rt-k, az állam

  • kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvényen feltüntetett pénzösszeget kamattal együtt a meghatározott időben visszafizeti

• állami értékpapírok

  • államkötvény

  • kincstárjegy (1 éven belül)

  • az állam vállal kötelezettséget a kifizetésre

  • az állam célja: tőkéhez jutás a gazd. zavartalan működése érdekében

  • lejárata 2 - 20 évig terjedhet

„a piacok piaca”

• a tőzsde az egyetlen hely a piacgazdaságban, ahol a termékek árát kizárólag csak a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg

árutőzsde

• cél: a mg-i termékek és nyersanyagok számára stabil és rendezett piac

• Chicagói Árutőzsde

értéktőzsde

• értékpapírok kereskedelme

• az értékpapír-kereskedő = bróker = tőzsdeügynök

  • közvetítő a vevők és az eladók között

  • tevékenységéért közvetítői díj

• mi hat rá?

  • világpol., világgazd. folyamatok, belpol., külpol., nagyvállalatokkal összefüggő hírek

  • ezekre reagálnak a tőzsdék → forgalmukban nyomon követhető a változás

• forgalmának mérése:

  • átlagindexeket számolnak

  • világ legnagyobb értéktőzsdéje NYSE (New Yorkban) - indexe: DOW JONES

  • 2. Tokióban - indexe: NIKKEI

  • 3. Londonban - indexe: FTSE

  • Budapesti Értéktőzsde (BÉT) - indexe: BUX

Adósságválság:

adósság = hitelfelvétel

• kötelezettséget vállalunk a hitel visszafizetésére

rövid (1 éven belül) és hosszú lejáratú (több év) hitel

kamat = a hitel ára

eladósodás: az adósságok összege gyorsabban nő, mint a forrás, amelyből a törlesztőrészlet + kamat fizetendő

miért vesznek fel hitelt az országok?

• cél: többlet exportbevétel → ebből finanszírozni a hitel visszafizetését

• helyes felhasználás:

  • technológiai fejlesztés

  • exportágazatok fellendítése

eladósodás folyamata:

• az 1980-as évek elejére a kamatok megemelkedtek:

  • fix kamatozású hitel → változó (lebegő) hitel

  • a világ vezető valutáinak árfolyamváltozásaihoz igazodnak

• a gazd.-i növ. elmaradt a remélttől → nem tudták növelni az exportot

  • a nem olajtermelő országok külker. cserearány-mutatója romlott = mennyit kell exportálnia, hogy importálni tudja a szükséges árukat?

• hibás felhasználás:

  • elavult termelési ágazatok fenntartása

  • lakosság fogyasztási színvonalának emelése

  • deficites államháztartás csökkentése

• újabb hitelek felvétele → adósságspirál → adósságcsapda

eladósodott országok:

• súlyosan eladósodott

• közepesen

• kevésbé

adósságválság kezelése

• Nemzetközi Valutaalap (IMF)

  • rövid- és középtávú hitelek nyújtása („feltételes hitelek”)

• Világbank

  • a tagországok fejlesztési tevékenységének hitelezése (a tagországok által befizetett pénzekkel gazdálkodik)

  • szinte segélynek számító hitelek nyújtása

• hitel átütemezése

Nemzetközi szervezetek:

politikai: a világ politikai stabilitását biztosítják

gazdasági: a világgazd. szabályozására jöttek létre

humanitárius

ENSZ = UN (UNITED NATIONS)

• 1945-től (előd a Népszövetség). Kp. New York (csaknem minden állam tagja)

• Célja:

  • a béke és a biztonság megőrzése

  • az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartása

  • a nemzetek egyenjogúságának biztosítása, együttműködésük elősegítése

• Közgyűlés: tanácskozó testület, minden tagországnak 1 szavazat

  • ellenőrzi az ENSZ munkáját

  • felügyeli az alárendelt szerveket

  • megvitatja a nagy fontosságú nemzetközi ügyeket

• Biztonsági Tanács (BT): döntéshozó szerv

  • 5 állandó tag (vétójoggal): USA, Kína, GB, Franciao., Oroszo.

  • 10 ideiglenes tag (2 évre)

• Nemzetközi Bíróság - Hága

  • nemzetközi jogviták, háborús bűnösök

ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet)

• célja meghatározni az alapvető munkavállalói jogok minimális szintjét: kényszermunka tilalma, egyenlő esélyek és bánásmód

FAO (Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet)

• célja: világélelmezési program megvalósítása, a tagországok táplálkozási színvonalának emelése, a fejlődő országok mezőgazd.-nak fejlesztése

UNESCO (Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet):

• fő feladat: a fejlődő országok képzettségi színvonalának javítása

• IT az oktatásban

• világörökség

WHO (Egészségügyi Világszervezet)

• cél: tagországok eü-i színvonalának biztosítása, járványok leküzdése, oltások kötelezővé tétele

UNICEF (Nemzetközi Gyermekvédelmi Alap)

• cél: kezdetben a háború sújtotta országokban, később a szegény országokban élő gyermekek táplálkozási, szociális, nevelési-oktatási támogatása

NATO– Észak-Atlanti Szerződés Szervezete

• 1949-től, székhelye Brüsszel (Magyaro. 1999 óta tag)

• eredeti cél: katonai-politikai szervezet, a tagországok védelme a külső fenyegetés és támadás ellen (SZU ellen)

• jelenleg: válságkezelés és békefenntartás

OECD – Gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet

• 24 "nyugati" tagország és a társult tagok (1991 óta Magyaro.)

• 1960-tól (előzményként 1945-től a Marshall-segély szétosztását végezte)

• kp. Párizs

• jelenlegi cél: a gazd-i, ker-i, fejlesztési politika összehangolása

WTO – Világkereskedelmi szervezet

• cél: a szabad ker. megteremtése, a tiszta piaci verseny biztosítása

• „Globalizáció élharcosa”

OPEC – Kőolaj-exportáló országok szervezete

• 1960-tól, székhelye Bécs

Nemzetközi Valutaalap (IMF)

• pénzügyi szervezet, az ENSZ szakosított intézménye

• Székhely: Washington

• Cél: a tagországok (Magyaro. is) közötti valutaárfolyamok felügyelete, a fizetési nehézségekkel küzdő országoknak rövid- és középtávú hitelek nyújtása („feltételes hitelek”)

Világbank (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank)

• pénzügyi szervezet, az ENSZ szakosított intézménye

• Székhely: Washington

• tagországok fejlesztési tevékenységének hitelezése

Vöröskereszt és félhold

• 1863-ban alakult Genfben, feladata a sebesült katonák jogainak védelme, eü-i ellátásuk volt

• ma: term. katasztrófák, háborúk áldozatainak megsegítése

• 1979-ben csatlakoztak a Vörös félhold Társaságai is → 160 ország a tagja

• pl. Máltai szeretetszolgálat, Greenpeace, WWF, Amnesty International

A világgazdaság erőforrásai és azok felhasználása:

megújuló erőforrások: napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza

nem megújuló erőforrások: kőolaj, földgáz, szén, ásványi anyagok

fenntartható fejlődés céljai:

• környezetvédelem, társadalmi igazságosság és gazdasági növekedés egyensúlya

környezeti kihívások:

• klímaváltozás, globális felmelegedés, erdőirtás, biodiverzitás csökkenése

• nemzetközi környezetvédelmi egyezmények (pl. Párizsi Klímaegyezmény)

Magyarország helye a világgazdaságban:

export és import kapcsolatok:

• EU kereskedelmi partnere

• kiemelt iparágak: autóipar, elektronika, mezőgazdaság

nemzetközi befektetések és gazdasági kihívások:

• külföldi tőke szerepe a gazdasági növekedésben

A világgazdaság jövőbeli kihívásai és trendjei:

technológiai fejlődés:

• automatizáció, digitalizáció, mesterséges intelligencia hatásai

demográfiai változások:

• migráció, népességöregedés

környezetvédelmi kihívások és a zöld gazdaság:

• körforgásos gazdaság, fenntartható energiaforrások előtérbe helyezése