Földrajz - USA és Ázsia gazdasága

Az USA

Az USA:

Ø  terület a 4. legnagyobb

o   kb. mint Európa

Ø  lakosság: folyamatosan nő (340 M fő)

o   népszaporulat, bevándorlás

Ø  a világ vezető gazdasági és politikai hatalma

o   okai:

§  kedvező földrajzi helyzet

§  természeti kincsekben gazdag

§  K+F

§  csúcstechnológiai iparágak

§  tercier és kvaterner szektor


Ø  3 gazdasági körzet


Északi körzet:

Ø  É-Atlanti partvidék:

o   telepítő tényezők:

§  szakképzett munkaerő (egyetemek: Harvard, Yale, Columbia)

§  K+F

o   modern iparágak

o   Bos-Wash-tengely (megalopolisz)

§  Boston

§  New York: ker. és pénzügyi kp., az ENSZ székhelye

§  Washington : főváros

Ø  Nagy-tavak vidéke: 

o   telepítő tényezők:

§  feketekőszén (Appalache)

§  vasérc (Labrador-fsz., Brazíliából a Szt.Lőrinc-folyón)

o   vaskohászat és gépipar („rozsdaövezet”)

o   Detroit: autógyártás fellegvára

§  Ford, Crysler, Dodge, Chevrolet, Pontiac, Hummer, Cadillac, Buick

§  becenevei: Motor city / Motown

o   Chicago : az USA vasúti és légi közl. csomópontja

Ø  Közép-Nyugat:

o   az USA éléskamrája

o   a Préri területén mg. + élelmiszeripar + mg. gépgyártás

o   Minneapolis-St.Paul; Kansas City; St. Louis

 

Nyugati körzet:

Ø  telepítő tényezők:

o   Kordillerák: színesérc , uránérc, vízenergia, fa, kőolaj és földgáz (Kalifornia)

Ø  iparágak:

o   Al- és színesfémkohászat, repülőgépgyártás, atomipar, vegyipar, faipar, filmipar

Ø  Si-völgy: technológiai park (Stanford, Berkeley egyetemek)

Ø  Gazdasági kp.:

o   Seattle (Microsoft, Boeing), Los Angeles, San Francisco, San Diego, Las Vegas, Salt Lake City, Denver

Ø  a világ 1. nemzeti parkja - Yellowstone  N.P.

 

Déli körzet („napfényövezet”):

Ø  telepítő tényezők:

o   kőolaj és földgáz, kálisó, vízenergia

Ø  iparágak:

o   vegyipar (műtrágya), Al-kohászat, atomipar, textilipar (gyapot)

Ø  gazdasági kp.:

o   Dallas: iparváros +  NAFTA-kp.

o   Houston: űrkutatás

o   New Orleans: kikötő

o   Atlanta: pénzügyi kp., repülőgépgyártás, Coca-Cola HQ

o   Florida (Miami): turizmus (szubtrópusi monszun égh.)

Latin-Amerika


Természeti adottságok:

Ø  meleg mérsékelt és forró övezet

Ø  mezőgazdaság: ültetvényeken monokultúra

o   kávé, banán, cukornád, szója, dohány, kakaó, gyapot, kaucsuk

Ø  ásványkincsek:

o   ősmasszívumok (nehézfémek ércei)

o   gyűrthegységek (színes- és nemesfémek ércei, lítium)

o   Mexikói-öböl (kőolaj)

Történelme:

Ø  gyarmati múlt (spanyol, portugál)

Ø  1980-as évekig:

o   USA érdekszférája

§  nincs önálló nemzetgazdaság

§  bányák, ültetvények külföldi tulajdonban

§  exportra termelnek nincs feldolgozóipar

o   gazdaság vezető ágazatai: mezőgazd., kitermelőipar

o   belpolitikai válság: nacionalizmus megerősödése, diktátorok, katonai puccsok

Ø  1970-es években (“olcsó hitelek korszaka”)

o   eladósodás

o   IMF-hitelek, magas infláció, pénzügyi összeomlások

Ø  1990-es évek:

o   gazdasági fellendülés

o   külföldi működőtőke befektetések

§  TNC-k leányvállalatai: olcsó munkaerő + piac

o   gazdasági szerkezet átalakul: feldolgozó ipar + tercier szektor

o   Karib-tengeri szk. offshore területek

Ø  XXI. század:

o   BRICS-országok (Brazília)

o   Mercosur (közös piac - integráció)

o   veszélyek:

§  pénzügyi krízis (a világ legnagyobb adósságállománya itt)

§  nagy társadalmi különbségek

§  nagy területi különbségek

§  urbanizációs problémák - nyomornegyedek

 

Brazil ipari háromszög:

Ø  São Paulo - Rio de Janeiro - Belo Horizonte

Ø  autóipar


 

Japán

Jellemzői:

Ø  terület: 377 974 km²

Ø  népesség: 124,5 millió fő

Ø  főváros: Tokió

Ø  pénznem: japán jen

Ø  államforma: alkotmányos monarchia

 

Természetföldrajz:

Ø  szigetország

o   4 nagy (+ ~14 ezer kisebb)

Ø  vulkanikus szigetív - Pacifikus-hegységr.

Ø  legmagasabb pont: Fuji

Ø  éghajlat: szubtrópusi monszun télen és nyáron is csapadék

o   rizstermesztés

 

Történelem:

Ø  nem volt gyarmat

Ø  XIX. sz. közepéig elzárkózott mg-i ország

Ø  átalakulás reformokkal (Meidzsi-restauráció)

Ø  II. világháború: hatalmas veszteségek

 

Japán gazdasági csoda:

Ø  1950-es években ugrásszerű fejlődés, gyors talpraállás

Ø  Hogyan?

o   amerikai tőkebefektetés (ok: ellenpólus Kína + SZU ellen)

§  ipari beruházások

§  továbbfejlesztés (K+F): robottechnika

o   munkaerő

§  szakképzett, olcsó munkaerő

§  „japán munkamorál”

o   külkereskedelem bővítése

§  alapanyag import: nyersanyagok, energiahordozók

§  feldolgozóipar exportra termel

 

Gazdaság jelenleg:

Ø  a világ 4. legnagyobb gazdasága (GDP)

Ø  Ázsia legfejlettebb országa

Ø  működőtőke exportálás

Ø  gazdasági koncentráció

o   enyhítésére technopolisz program

o   csúcstechnológiai iparágak + kutatóintézetek/egyetemek egy helyen

 

Ipar:

Ø  ásványkincsekben szegény

Ø  exportra termel

Ø  gépgyártás (autó, hajó), vegyipar, papíripar,

Ø  high-tech iparágak (robotika, miniatürizálás)

Ø  ipari háromszögek:

o   Tokió - Kawasaki - Yokohama

o   Oszaka - Kobe - Kiotó

 

Mezőgazdaság:

Ø  csak a japánok 5%-a dolgozik itt

Ø  kevés megművelhető terület teraszos földművelés

Ø  rizs, gabona, zöldség, tea, gyümölcs

Ø  intenzív gazd.: gépesített kisparaszti gazdaságok

Ø  élelmiszer import

Ø  halászat

 

Társadalmi jellemzők:

Ø  születéskor várható élettartam: 85 év (II.)

Ø  elöregedő társadalom: természetes fogyás

Ø  nagyvárosok: zsúfoltság

Ø  Tokió agglomeráció: 35 millió fő

o   megalopolisz

 

Újonnan iparosodott országok (NIC)

Newly Industrialised Countries

Földrajz 10. - V. Európán kívüli országok földrajza - 4. Kelet- és Délkelet- Ázsia földrajza

 


 

NIC 1 „kistigrisek”:

Ø  újonnan iparosodott országok 1. hulláma: 1970-es évektől

Ø  kis terület

Ø  kedvező közlekedésföldrajzi fekvés

Ø  olcsó, szakképzett munkaerő

Ø  exportorientált gazdaságpolitika (világpiacra)

Ø  külföldi működőtőke (USA, Japán)

Ø  már Magyarországon is jelen vannak cégeik, pl. Samsung - Göd

Ø  Tajvan, Hongkong, Dél-Korea, Szingapúr

 

Tajvan:

Ø  főváros: Taipei

Ø  önállósága vitatott (Kína)

Ø  elektronikai eszközök

Ø  márkák: Foxconn, Pegatron

 

Hongkong (“illatos kikötő”):

Ø  korábban brit gyarmat (99 évre bérbe kapták)

Ø  1997. óta ismét Kínáé

o   különleges közigazgatási terület

o   csak honvédelem és diplomácia Kínával

Ø  kereskedelmi, pénzügyi, üzleti központ

Ø  kb. 1000 km2 (2x Bp.)

Ø  7,5 millió ember

 

Dél-Korea (Koreai Köztársaság):

Ø  főv.: Szöul

Ø  csúcstechnológiai iparágak, fejlesztések

Ø  autógyártás, elektronika

Ø  márkák: Samsung, Daewoo, Genesis, KIA, SsangYong, Hankook, LG

 

Szingapúr:

Ø  brit gyarmatbirodalom DK-ázsiai központja

Ø  1965-től független

Ø  APEC és ASEAN központja

Ø  legnagyobb kereskedelmi kikötő

 

NIC 2:

Ø  2. hullám: 1980-as évek

Ø  nagyobb terület, nagyobb népesség

Ø  nagy különbségek (csak főváros körny. fejlett)

Ø  több természeti erőforrás

Ø  ásványkincsekkel és mg-i termékekkel is a világpiacon

Ø  ónérc, kőolaj, földgáz, kaucsuk, rizs, tea

Ø  Malajzia, Thaiföld, Indonézia, Fülöp-szigetek

 

Malajzia:

Ø  főv.: Kuala Lumpur

Ø  Petronas-ikertorony: olaj- és gázszolg. vállalat

Ø  Merdeka 118 - a világ 2. legmagasabb épülete

 

Thaiföld:

Ø  főv.: Bangkok

Ø  1939-ig Sziám

Ø  monarchia (X. Ráma)

Ø  turisztikai célpont

 

Indonézia:

Ø  főv.: Jakarta


 

 

Fülöp-szigetek:

Ø  főv.: Manila

Ø  kb. 7000 sziget (800 lakott)

Ø  Magellán fedezte fel (II. Fülöp spanyol királyról nevezte el)

Ø  tájfunok

 

NIC 3:

Ø  90-es évektől

Ø  élőmunka-igényes tömegáruk gyártása

Ø  Miért a lemaradás?

o   Banglades: túlnépesedés

o   Mianmar: belső konfliktusok

o   Laosz: nincsen tengeri kapcsolat

o   Észak-Korea: kommunista diktatúra

Ø  Kína, India, Vietnám

 

Kína:

Ø  terület: 9,6 millió km2 - 3. legnagyobb

Ø  népesség: 1,4 milliárd fő (2.)

Ø  államforma: népköztársaság

Ø  főváros: Peking

Ø  történelmi fordulópontok:

o   1949-től népköztársaság (szocialista út)

§  Mao Ce-tung

o   1958. “a nagy ugrás” = szakítás a SZU-val, önálló kínai út

§  “kulturális forradalom” = értelmiségiek között tisztogatás, könyvégetés

o   1976: Mao halála

o   nyitási politika 1979-től

Ø  népesség

o   soknemzetiségű:

§  kínai többség + 55 etnikai csoport

o   túlnépesedés egykepolitika

o   egyenlőtlen eloszlás: K-i országrészen a lakosság 80%-a

Ø  nyitási politika:

o   14 kikötőváros megnyitása a TNC-k előtt külföldi működőtőke

o   Sanghaj, Kanton

o   gazdaságirányítási reform:

§  mg.+ipar+tudomány+honvédelem fejlesztése

§  magánvállalkozások engedélyezése

o   2000-től: “go out policy” = “terjeszkedj kifelé”

Ø  ipar

o   ásványkincsekben a világon az egyik leggazdagabb

§  feketekőszén, vasérc, színesfémek

o   vízenergia (Három-Szurdok gát)

o   gazdasági központok: Vuhan, Tiencsen, Sencsen, Kanton, Sanghaj

o   világ 2. legnagyobb gazdasága, legnagyobb exportőre

o   BRICS

Ø  K+F

o   Szilícium-völgyek: Sencsen, Peking (Zhongguancun)

o   űrkutatás: Tiangong űrállomás

Ø  mezőgazdaság

o   területek alig 1/10-e művelt intenzív művelés

o   öntözés, trágyázás, gépesítés

Ø  Ny-Kína mg.

o   nomád-félnomád pásztorkodás

o   ló, teve, juh, kecske, jak

Ø  K-Kína mg.

o   szubtrópusi monszun éghajlat

§  rizs, tea, gyapot, dohány, gyümölcs

o   Kínai-alföldön (nedves kontinentális égh.)

§  búza kukorica, köles, burgonya, földimogyoró

§  szarvasmarha, sertés, baromfi, halászat, selyemhernyó-tenyésztés

 

India:

Ø  népesség: 1,438 milliárd fő (1.)

Ø  terület: 3,2 millió km2

Ø  főváros: Újdelhi

Ø  pénznem: rúpia

Ø  államforma: szövetségi köztársaság

Ø  hivatalos nyelv: hindi, angol

Ø  történelem:

o   18. szd.-tól angol gyarmat = a “brit korona ékköve”

o   1947-től független

o   vallási alapon két részre osztották:

§  hindu India  -  iszlám Pakisztán (főv.Iszlamabad)

o   Ny- és K-Pakisztán egysége felbomlott (távolság)

§  K-Pakisztánból Banglades (főv.Dakka)

o   Sri Lanka (főv. Colombo)

o   Nepál, Bhután

Ø  főbb tájai:

o   Dekkán:

§  ősföld

§  bazalttakaró

o   peremhegyvidék (Ghátok)

o   Hindusztáni- és Indus-alföld

o   Thar-sivatag

o   Himalája

§  gyűrthegység (Eurázsiai-hegységrendszer)

Ø  éghajlat

o   főleg trópusi monszun

o   szavanna, trópusi sivatagi és hegyvidéki égh.

Ø  vízrajz

o   Gangesz - a hinduk szent folyója

o   Brahmaputra

o   Indus

Ø  népesség

o   túlnépesedés

o   területi eloszlása egyenetlen

§  nagy különbségek

o   vallási megosztottság konfluktusok

o   80% hindu + mohamedánok, buddhisták

o   kasztrendszer maradványai (hivatalosan eltörölve)

Ø  gazdaság

o   nagy területi különbségek (fejlettség, életminőség)

o   kvalifikált és angolul beszélő olcsó munkaerő

o   magas szintű felsőoktatás: informatikus képzés

o   hatalmas piac:

§  külföldi befektetők

§  BRICS

Ø  mezőgazdaság

o   a népesség fele mg.-ban dolgozik

o   növénytermesztés dominál

o   öntözés-kiszolgáltatottság (monszun)

o   gépesítés nem mindenhol

Ø  állattenyésztés

o   szarvasmarha állomány: 1. a világon (>200 millió), de gazdasági és élelmezési szerepe csekély (hindu vallás)

o   bivaly: igavonás

o    

Ø  ipar

o   ásványkincsekben gazdag

o   Jamshedpur = “ az indiai Ruhr-vidék”: feketekőszén, vasérc, mangánérc

o   vaskohászat + gépgyártás (Tata)

o   vegyipar

o   textilipar

o   drágakő feldolgozás

Ø  cégeik jelen vannak Magyarországon is: Tata, SMP, Apollo

Ø  tercier + kvaterner szektor

o   filmipar Bollywood

o   adatfeldolgozás, szoftvergyártás

o   pénzügyi és üzleti szolgáltatások

§  outsourcing = irodai rutinmunka kiszervezés

o   Bangalore: az indiai Si-völgy

o   “Kövesd a Napot” munkamegosztás

§  USA –India között: 24 órában dolgozik a cég, ahol éppen nappal van

Ø  Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO)

 

Délnyugat-Ázsia:

Ø  a fejlődés forrása: kőolaj és földgáz

o   a világ ismert kőolajkészletének ⅔-a, földgázkészlet ⅓-a

§  olcsó kitermelés hatalmas bevétel tőkefelhalmozás korszerű infrastruktúra

§  vegyipar (petrolkémia, műtrágyagyártás)

o   OPEC, Perzsa-Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC)

o   BRICS:

§ 
Irán és Egyesült Arab Emírségek csatlakozása (2024)

 

Ø  fejlődés alapján az országokat 3 csoportba soroljuk:

o   kis népességű/ritkán lakott, hatalmas kőolajkészlet

§  Kuvait, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Katar

§  gyors fejlődés, életszínvonal emelkedés

§  ingyenes lakás, oktatás, egészségügyi ellátás

§  infrastruktúra fejlesztése, turizmus

§  nagy társadalmi különbségek (uralkodó osztály pazarlása)

§  vendégmunkások aránytalan korfa

o   nagy népességszám, kőolajban gazdag

§  Irak, Irán

§  lassabb fejlődés

§  elmaradott infrastruktúra, szakképzetlen munkaerő

§  belső társadalmi, politikai problémák (arabok-kurdok; iraki-iráni háború 1980-88)

o   kőolajban szegény országok

§  Törökország, Szíria, Jordánia, Libanon, Izrael

§  haszon: tranzitilleték, olcsó nyersanyag

§  munkaerő-felesleg a szomszédos országokba

 

Izrael:

Ø  természetföldrajz:

o   tájak: 3 É-D irányú táj

o   tengerparti síkság

o   hegyvidék (Galilea, Negev-sivatag)

o   Jordán-árok (Holt-tenger)

Ø  éghajlat:

o   É: mediterrán

o   D: sivatagi/félsivatagi

o   nagyon kevés csapadék

Ø  vízrajz:

o   Jordán-folyó - vizét elöntözik

o   vízháború: Jordánia-Izrael

Ø  gazdaság:

o   mezőgazdaság:

§  kevés termőföld + drága öntözővíz

§  belterjes (intenzív) gazdálkodás

§  kibuc és moszav

o   ipar

§  szűkös természeti erőforrások (foszfát, sólepárlás)

§  bevándorlók szaktudása

§  külföldi tőke

§  iparágak: gyémántcsiszolás, elektronika, fegyvergyártás

§  kp.: Haifa - kikötőváros

§  Tel-Aviv (-Jaffa) - főváros

Ø  Jeruzsálem:

o   három világvallás zarándokhelye

o   ENSZ - különleges nemzetközi státusz

 


Linkek a tanuláshoz

 

USA:

Városok

Gazdasági körzetek összehasonlítása

 

Latin-Amerika:

Országok (Wordwall)

Országok (geoguessr)

Fővárosok

Brazília, Mexikó összehasonlítás

Mexikó, Argentína, Brazília össszehasonlítás

 

USA, Kanada, Mexikó összehasonlítás

 

Ázsia:

Délkelet-ázsiai országok

Márkák

NIC 1, NIC 2, Japán összehasonlítás

Délnyugat-ázsiai országok

Délnyugat-Ázsia országok összehasonlítás

Délnyugat-Ázsia országai csoportosítás

 

Okostankönyv:

https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_10_nat2020/lecke_04_006

https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_9_10_ii_nat2020_b/lecke_01_002

https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_10_nat2020/lecke_04_003

https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_9_10_ii_nat2020_b/lecke_01_003

https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_10_nat2020/lecke_04_004

https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_9_10_ii_nat2020_b/lecke_01_004

https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_10_nat2020/lecke_04_005