Magyar nyelv és Irodalom - A magyar reformáció és reneszánsz
Reformáció
Ø az egyházi élet megújulása, a 16. században megindult vallási mozgalom, melynek eredményeképpen létrejöttek a protestáns (evangélikus, református, unitárius) egyházak.
Ø Irodalomtörténeti jelentősége is óriási: a nemzeti nyelvek latinnal szembeni térnyerése
Ø az első bibliafordítások, antik művek fordításai a reformációval hozhatók összefüggésbe
Ø A hitvitázó iratok/ drámák és a prédikációk szintén irodalmunkat gazdagítják
Sylvester János
Ø humanista tudós
Ø Grammatica Hungarolatina = az első magyar nyelvtan szerzője
Ø Grammatikájában leírta a magyar nyelv szabályszerűségeit a latinhoz viszonyítva, rendszerezte is a nyelvi jelenségeket.
Ø Újszövetség fordítása az első teljes Újszövetség fordítás
o az első Magyarországon, magyar nyelven nyomtatásban kiadott mű → Sárvár-Újsziget, 1541
o előszavában alkotja meg az első magyar nyelvű időmértékes verset. (Az magyar nípnek ki ezt olvassa)
Károli/Károlyi Gáspár
Ø református lelkész Göncön
Ø a Biblia első teljes magyar fordítása
Ø fordítási munkáját 1586-tól 1590-ig végezte Vizsolyban → vizsolyi biblia
Ø nagy hatást gyakorolt az egységes nemzeti nyelv kialakulására
Ø kifejezései, nyelvi fordulatai bekerültek a mindennapi nyelvbe is
Szenczi Molnár Albert
Ø az első latin–magyar szótár megalkotója
Ø latin nyelven írt magyar nyelvtan
Ø Zsoltároskönyv, a 150 zsoltár fordítása, 1607
Ø További neves zsoltárfordítók:
o Batizi András
o Sztárai Mihály
o Kecskeméti Vég Mihály – 55. zsoltára alapján írta Kodály Zoltán a Psalmus Hungaricus című zeneművét
Bornemisza Péter
Ø Balassi Bálint nevelője
Ø a magyar prédikátorirodalom kiemelkedő személyisége
Ø fő műve az Ördögi kisírtetek:
o a bűnös lélek szenvedéseinek szemléletes leírásaival ösztökéli olvasóit, hogy álljanak ellen a csábító kísértéseknek
Ø Az első magyar dráma: Szophoklész Élektráját magyarította
Siralmas énnéköm
Ø búcsúvers – búcsú Budától, Magyarországtól
o az országban török uralom, káosz
Ø fájdalom és keserűség dominál
o nem önszántából hagyja el
Ø utolsó versszak: epikus keret
o a zárlatban a keletkezés körülményeinek részletei hangzanak el
o ez egy magyar reneszánsz hagyomány
Heltai Gáspár
Ø erdélyi szász polgár, német anyanyelvű, de minden
Ø munkáját magyarul írta
Ø Protestáns lelkész; nyomdát működtet
Ø az európai színvonalú magyar széppróza egyik megteremtője
Ø leghíresebb munkája a Száz fabula (1566) a görög Aiszóposz fabuláinak magyarítása
Ø ebben található az első magyar novella, melynek szereplői nemesek és jobbágyok
Tinódi Lantos Sebestyén
Ø énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője
Ø históriás énekeket ír (ezeket dolgozzák majd fel a 19.század írói)
o verses formában dolgozta fel korának történelmi eseményeit elsősorban hitelességre és nem művészi értékek közvetítésére törekedve
Ø Cronica 1554 (műveinek gyűjteményes kiadása)
Ø Ilosvai Selymes Péter: Toldi (szintén históriás ének) – ezt vette alapul Arany János a Toldi-trilógiájához
Gergei/Gyergyai Albert
Ø széphistória
o világi témájú verses epikai alkotás, főként szerelmes történetek, a kor bestsellerei
o várárokon földre terített ponyván árulták – innen ered a ponyva kifejezés
Ø ponyva = olcsó eszközökkel hatásra törekvő, selejtes értékű, rendszerint kalandos, szórakoztató, csekély értékű mű jelentése
Ø História egy Árgirus (Árgyélus) nevű királyfiról és egy tündér szűz-leányról
o ezt dolgozza fel Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeménye (1830, romantika)
Balassi Bálint
Ø 1554 Zólyom – 1594 Esztergom
Ø a kor legnagyobb hatású, világirodalmi színvonalú költője
Ø kézzel másolva az ún. Balassa-kódexben maradtak fenn (1874-ben találták meg)
Ø a kötet kompozíciója egy lélek fejlődését rajzolja ki (lírai önéletrajz) párhuzam Petrarca: Daloskönyvvel
Ø verseit ciklusokba rendezi
o jól ismeri a középkori és petrarcai hagyományokat
o az elrendezés a szentháromságra és Krisztusra utal
o 3x33 vers lenne
§ 1 – 33 – házasság előtt: Anna versek
§ 34 – 64 – házasság után: Júlia versek
§ 67 – 99 – nincs a kódexben: Istenes versek
Ø Ungnád Kristófné Losonczi Anna = Júlia
o múzsa – verseiben Júlia
o férjeztt asszony
o Balassi életének legnagyobb szerelme → viszonzatlan szerelem
o a múzsa elnevezése petrarchista hagyomány
Ø Balassi: Poéta doctus = tudós költő, tanult költő
Ø költészete tematikusan is csoportosítható
o szerelmes versek (Júlia, Célia)
o vitézi versek (Egy katona ének)
o istenes versek (Adj már csendességet)
Hogy Júliára talála így köszöne néki
Ø cím alatt megjegyzés – ez egy énekvers = meglévő dallamra íródott vers
o ez a korban általános szokás
Ø szerkezete:
o 1-5. versszak: köszönti és isteníti kedvesét
o 6. versszak: epikus keret – elmondja, hogy milyen körülmények között, hol, mikor keletkezett
Ø metaforák – Júliára:
o szívem vidámsága – örömhozó, örömokozó
o drágalátos palotám – előkelőség, pompa
o napom fénye – ő ad értelmet a napjának, sötétségből világosságot csinál
o piros rózsám, szép kis violám – konvencionális metaforák → népköltészet
o fejedelmem – felsőbbrendűség
Ø köszönések
o egészséggel, veled Isten áldomása, élj sokáig, élj élj, idvez légy én fejedelmem
o egyre fokozódik a köszönés magasztossága
Ø megszólítás
o birtokos személyjellel ellátottak – megszerzésre irányuló vágy
o a megnevezésekben is egyfajta fokozást érzékelünk
Ø költői eszközök
o fokozás
o birtokos személyjeles alakok ismétlése
o metaforák
Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról
Ø inventio poetica = „versszerző találmány”: olyan vers, amelynek kitalált cselekménye van
Ø Angerianus mintájra készült
Ø nótajelzés → énekvers
Ø műfaj: elnyújtott epigramma
Ø verselése: Balassi strófa
o ütemhangsúlyos verselés
o 6 – 6 – 7 szótagos sorokból áll
o rímképlete: aab ccb ddb
o soron belüli rím (van, hogy emiatt több sorba tördelik)
Ø minden múlandó, minden változik
o a változás lehet kétirányú pozitív – negatív
o a változás ciklikus, körforgásszerű
Ø Balassi a múlandósággal szerelme örökségét állítja ellentétbe
o „égten ég” – szótőismétlés (figura etymologica) és fokozás
o „én szerelmemnek, mint pokol tüzének” – hasonlat
o „Lázár ujjátúl” – Bibliai hasonlat
§ ha Júlia egy csepp figyelemre is méltatná, véget érne a szenvedése
Kiben az kesergő Celiáról ír
Ø verselése: Balassi-strófa
Ø inkább manierista
Ø letisztult, egyszerűsített kompozíció, szimmetria
Ø fontos eszköze a kifejtett hasonlat
o fülemüle – elkeseredettség, elveszettség
o liliom – előkelőség és Mária jelképe
§ letört – nagy veszteség, valami lezárult
o könny/sírás – úgy tisztítja Céliát, mint a harmat a rózsát
Egy katonaének
Ø énekvers (dallam/nótajelzés)
Ø verselése: Balassi strófa
Ø műfaj: keverten óda és életkép
Ø reklám/toborzóvers
o a vitézi életet reklámozza
o bemutatja a pozitívumokat és a negatívumokat is → hitelesebb
o erkölcsileg a legmagasabb helyre állítja be, példaértékűnek tartja (5.vsz)
Ø vitézi versek közé soroljuk, de
o nem a végvári vitézek kellékeit, öltözetét mutatják be
o lovagi kultúra jelenik meg
Ø szerkezet: hídpillér szerkezet
o 1., 5., 9., vsz.: általánosít
o 1. és 9. vsz.: megszóltja a vitézeket
o 9. áldást kér
o köztes vsz.: jelenetek, életképek a katonák életéből – részletezés
Ø reneszánsz: - hírnév fontossága
Ø ódai vonások:
o a vers a vitézi életformát dicsőíti
o emelkedett, patetikus hangnem
o megszólítás – retorikai eszköz
o általánosítás
o szentenciózusság, bölcselkedés
Adj már csendességet
Ø istenes vers
Ø cím: csendesség ≈ nyugalom, béke, megnyugvás
Ø beszédhelyzet:
o bűnös ember bűnbocsánatot kér Istentől
o retteg a kárhozattól
Ø szerkezet:
o 1 – 2 vsz.: megszólítás, kérés, kérés oka
o 3 – 6. vsz.: érvel, alkudozik Istennel
o 7 – 8. vsz.: kérdés megismétlése
Ø műfaj: himnusz (aba szerkezet)
Ø érvek a megbocsájtás mellett:
o Jézus megváltotta az emberiséget, akkor váltsa meg őt is
o Isten sokkal kiválóbb annál, mint amennyire és vétkes ő → kötelessége megbocsájtani
o ha nem bocsájt meg, akkor nagysága sérül
o a Biblia szerint Isten megbocsátja a bűnöket → nekem is megbocsájt
Ø nagyon modern ember – Isten viszony
Ø kérés ismétlése: „ajándékot ad Istennek”
o ha megbocsájt, akkor neki tetsző életet fog élni
©2025 Hónap Híre Tudástár 2. befejezett változat