Magyar nyelv és Irodalom - Barokk és rokokó irodalma

XVI. – XVII. század (~1563 – 1770)

A reneszánszt felváltó művelődéstörténeti és stíluskorszak.

Ø  barocco olasz → jelentés: „nyakatekert okoskodás” (a későbbi korok adta gúnynév)

társadalmi változások hozták létre

Ø  Amerika felfedezése → tőkebeáramlás, anyagi jólét

o   Itáliában és Spanyolországban alakul ki

o   egész Európában, még a protestáns országokban is, elterjed

Ø  ellenreformáció = a katolikus egyház törekvése a hívek visszahódítására

o   a barokk ennek az egyik eszköze → a barokk propagandaművészet

o   egyházi reformok: búcsúcédulák betiltása, cölibátus megerősítése, nemzeti nyelvű szertartások, katolikus bibliafordítások

o   iskolahálózat: magas minőségű, nemzeti nyelvű oktatás (pl.: Graz, Nagyszombat),

Ø  1540: Loyolai Szent Ignác megalapítja a Jezsuita rendet Spanyolországban

o   = Jézus Társassága

o   katonai szervezethez hasonló, nagyon szigorú rend – „Krisztus katonái” = miles Christi / atletha Christi

o   erősítik a katolikus hitet

o   magas színvonalú iskolák

Ø  eszközzé válik a színjátszás

Ø  létrejön az inkvizíció

o   bírósági eljárás a katolikus egyházon belül

o   az eretnekek felett ítélkezik

Világkép

Ø  újra megerősödik a túlvilágközpontúság

Ø  a világot zárt hierarchikus, de állandó mozgásban lévő rendszernek tekinti

Ø  a jelenségek és az elemek szüntelen harca mögött és felett a tapasztalaton túli világ állandósága és nyugalma áll

Ø  a barokk az életet álomnak tekinti

o   az igazi létezés a valóságon túl van

o   a világ egy színpad – emberi élet itt játszódik le (“theatrum mundi” = világszínház)

Ø  a teremtett világban a csodálni valót keresi, erkölcsi és vallási tanulságot

Ø  őselemek – ellentétes tulajdonságaik miatt állandó harcban

Ø  tudománytörténet

o   Kepler leírja a bolygópályákat

o   Galilei távcsövet épít: felfedezi a Neptunuszt, a Jupiter holdjait

o   Felfedezik a higanyos hőmérőt, a logaritmust, az egyetemes gáztörvényt

o   Ezek a tudományos felfedezések viszont ellentétben állnak a katolikus egyház világképével.

Stílusjegyek

Ø  a művészet célja a hit, vallás szolgálata

Ø  az egyház, arisztokrácia művészete

Ø  központi gondolata az elhitetés, illúziót kelt

Ø  gyönyörködtetni akar – esztétikai hedonizmus

Ø  hatás: színpadiasság, meglepetés, mártíromság, heroizmus, pátosz

Ø  elsősorban vallásos, nagyszabású történelmi témák

Ø  monumentális műfajok – eposz, világdráma

o   barokk eposz: Krisztus halálának újrajátszása = imitatio Christi

§  hőse Krisztus katonája, bajnoka (miles Christi, atletha Christi)

Ø  mozgalmasság, csavart hullámzó vonalak → minden folyamatos, minden mozgásban van

Ø  zsúfolt, lezáratlan, nyitott kompozíció

Ø  túldíszítettség, pompa, monumentalitás

Ø  drága anyagok (márvány, arany, ébenfa), díszítőelemek halmozása

Ø  fény-árnyék játék

Ø  tükör → az illúziókeltés eszköze → a világ színpad

o   megsokszorozza a teret

o   megmutatja a földi lét jelentőségét, de utal az isteni világra

Ø  fontosabb műfajai:

o   eposz

§  Tasso: Megszabadított Jeruzsálem

§  Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 1651 (Adriai tengernek Syrenaia kötetben)

§  John Milton: Az elveszett Paradicsom

o   világdráma – Calderón: Az élet álom

o   prédikációk – Pázmány Péter: Prédikációk

o   vitadráma – Pázmány Péter: Felelet, Öt szép levél, Isteni igazságra vezérlő kalauz

o   misztikus, metafizikai epigrammák

Rokokó

Ø  a barokk hanyatló stílusirányzata (~XVIII. század)

Ø  rocaille = kagyló (francia) – a rokokó kedvelt díszítőeleme

Ø  hiányzik belőle a barokk metafizikai (érzékeken felüli, túlvilági) irányultsága

Ø  a boldogság evilági, érzéki

Ø  jellemzői:

o   báj, kecsesség,

o   kicsinyítés, apró részletek kidolgozása

o   virtuóz formakezelés,

o   szeszélyesen cikornyás vonalak, játékosság, szellemesség, könnyedség

o   erotika, intimitás

Ø  fontosabb műfajai:

o   vígeposz – Alexander Pope: Fürtrablás

o   dalköltészet – megteremtője: Amade László

§  Faludi Ferenc: Forgandó szerencse,

§  Csokonai V. M. Tartózkodó kérelem; A tulipánthoz; A boldogság; Az alvó Lillára

o   levélgyűjtemény – Mikes Kelemen: Törökországi levelek (fiktív levelek P. E. grófnőhöz)

Zrínyi Miklós

Ø  művei az Adriai tengernek Syrenaia c. kötetben jelentek meg (= Az Adriai-tenger énekese)

Befed ez a kék ég

Ø  műfaj: epigramma

Ø  téma:

o   nem baj, ha nem koporsóban nyugszik

o   harcban akar meghalni a hazájáért

§  mártíromság (jellemző a barokk világképére)

o   test – lélek ellentét (a test nem fontos, a lélek tisztességes és becsületes kell, hogy legyen)

o   „mindenütt felyül ég” – Isten mindenhol ott van

Szigeti veszedelem

Előszó

Ø  művét a nemességnek ajánlja → célja, hogy összefogásra ösztönözze őket

Ø  törökök túlerőben, de nálunk van az erkölcsi fölény, mert mi keresztények vagyunk

Ø  mintául szolgált a műhöz:

o   Torquato Tasso: Megszabadított Jeruzsálem

o   Homérosz: Iliász

o   Vergilius: Aeneis

o   horvát, délszláv eposzok; történetírások

Ø  nehézségek:

o   időhiány (elsősorban katona, hadvezér → más kötelezettségek)

o   magyar nyelv szegénysége (nem alkalmas árnyalt kifejezésre) → nyelvteremtő

Témamegjelölés és segélykérés

Ø  műfaja: eposz (megtalálhatók benne a gör. Eposzoknál megismert eposzi kellékek)

o   invokáció: Szűz Másiától kér segítséget (→ ötvözi az antik formát a barokk témával)

§  ő adta Jézust a világnak, ő a megváltó anyja

§  erőt kér tőle ahhoz, hogy egy Jézus hasonló hőst (Zrínyi Miklóst (dédnagyapját)) megformálhasson

o   témamegjelölés: harc a törökkel

§  olyan hős (Zrínyi Miklós), aki egy rettegett hős ellen is ki mer állni

§   metonímia:

·       „Európa rettegte szablyáját” (ok-okozati)

·       „hatalmas karját” (rész-egész)

Ø  miért méltó hős Zrínyi → a barokk értékeket képviseli

o   istenfélő, isten nevében hal meg

o   önfeláldozó, mártír

o   nem a földi javak, hanem a lelki javak számítanak

o   hírévre tesz szert tetteivel, örök emlékezetű

Ø  alapértékek (a barokk világképének megfelelő értékek)

o   kereszténység

o   mártíromság, hazaszeretet

o   hírnév

o   bátorság, hősiesség

A magyarság bűnei

Ø  isten megbünteti a magyarokat, mert elfordultak Istentől, bűneik:

o   álhatatlanság

o   hitetlenség, nem értékelik Isten áldásait

o   csak a földi javak, mértéktelenség („tölthetné meg torkát”)

o   nincs értéke a jócselekedetnek

o   nem becsülik, tisztelik az öregeket

o   paráznaság, eltérés a szexuális normáktól

o   egymással szemben gyűlölet, irigység, a másik becsapása

o   vádaskodás, lopás, gyilkosság

o   makacs, konok, hajthatatlan magatartás

o   gőg, kevélység, elbizakodottság

Ø  a török csak Isten eszköze a magyarok megbüntetésére

o   ha megvolt a büntetés elpusztítja őket

Ø  megjelenik a keresztény mitológia (Mihály arkangyal, Isten) → barokk

A szultán jellemzése

Ø  32-35. vsz.: a ló jellemzése

o   ilyen lovat csak egy kiváló katona tud választani → a szultán kiváló katona

Ø  36-37. vsz.: ruháztat

o   tehetős, tekintélyes

o   előkelő, méltóságteljes, ad a megjelenésére

Ø  38. vsz.: „szörnyű méltósággal” = felelősségteljes, figyel a részletekre

Ø  39-43. vsz.: enumeráció = seregszemle (eposzi kellék)

o   hangsúlyozza a török sereg erejét

o   érzékelteti a magyarokra leselkedő veszélyt

o   számbeli fölény → Zrínyiéknek még nagyobb dicsőség, hogy kiállnak ellene

Ø  44. vsz.: az elbeszélőnek ragaszkodnia kell a hitelességhez, az igazsághoz

Ø  45-50. a szultán bemutatása

o   erényei:

§  bölcs – tapasztalt, győztes harcos

§  vitéz – hősként részt vesz a harcban

§  had béli szorgosság

§  magabiztos, határozott, de nem bízza el magát

§  kitartó, szilárd rettenthetetlen → megingathatatlanok az elvei

o   bűnei

§  pogány

§  könyörtelen, kegyetlen

Isten vértanúsággal tiszteli meg Zrínyit

Ø  Zrínyit imádkozás közben látjuk először → a legfontosabb érték a hit

Ø  Mit kér Istentől?

o   elismeri a bűneiket

o   azt kéri, hogy Isten segítse meg őket a törökökkel szemben

o   kéri, hogy halhasson meg a hazáért → mártíromság → barokk

Ø  Isten válaszol Zrínyinek:

o   misztikum: lehajol a kereszt

o   megadja a mártíromságot

o   a szultán meg fogja támadni Magyarországot (anticipáció – eposzi kellék)

§  a jövőbe nem az alvilágjárás (antik) során lát be, hanem Istentől tudja meg (barokk, keresztény)

o   ígéretet ad az üdvözülésre

o   a leszármazottja tovább fogja vinni a hírét

Zrínyi szózata a vitézeihez

Ø  az ostrom előtt fel kell lelkesíteni a katonákat

Ø  Zrínyi érvei

o   24. vsz.: ők a kereszténység védőbástyái; rajtuk múlik hogy Európa keresztény marad vagy pogány lesz

o   25. vsz.: a hírnév megszerzése és megvédése

o   26. vsz.: olyan jók vagyunk, hogy még a legnagyobb ellenfelet is le tudjuk győzni

o   27. vsz.: megvédeni (ebben sorrendben → barokk): kereszténység – haza – család – becsület – élet

o   35. vsz. szavatosság – Zrínyi mindvégig velük lesz

Ø  37-38. vsz.: epikus hasonlat

o   ahogy feltámad a szél és a vihar, úgy támad fel a katonákban a gyilkolási vágy

A szigeti hősök vértanúsága

Ø  56-57.vsz.: epikus hasonlat

o   mintha egy vadállat törne rájuk, úgy félnek a törökök Zrínyitől

o   még a szultán is fél → Zrínyi nagyságát emeli

Ø  az eposz paradoxona  (paradoxon = látszólag feloldhatatlan ellentét)

o   a törökök győznek Szigetvárnál, de az erkölcsi győzelem a magyaroké és Zrínyié

Ø  Zrínyi keze által hal meg Szulimán

Ø  Senki nem mer szembe szállni vele (olyan hírneve van)

o   ágyúgolyó okozza a halálát

Ø  angyalok szálnak le az égből = mennye viszik a lelküket

o   erkölcsi fölény: Isten maga mellé ülteti őket

Ø  Szigetvár ostroma a magyarok megdicsőülésével zárul = apoteózis

o   apoteózis = megdicsőülés = istenítés, az istenek közé helyezés, isteni rangra emelés

Mikes Kelemen

Ø  a magyar rokokó próza képviselője

Ø  Zágonban született, Rodostóban halt meg

Ø  17 éves korától II. Rákóczi Ferenc bizalmasa, belső inasa

Ø  Rákóczit az emigrációba is követi

Ø  Mikes a hazafiasság, elvhűség jelképe

Ø  1908 – 1941 Nyugat folyóirat címlapján

o   Beck F. Ödön plakettje → Mikes Kelemen

Törökországi levelek

Ø  1717 – 1758

Ø  fiktív levelek – elképzelt nagynénihez (P. E. grófnő)

Ø  Miben rokokó?

o   műfaj: fiktív levél

§  intimitás, hétköznapi témák

§  társalgási stílus (irodalmi színvonalon)

o   hangnem: csevegő, társalkodó; humoros, tréfálkozó (idegen a barokktól)

37. levél

Ø  témái (sorrendben): táj, napirend, idegen (helyi) szokások, társasági élet (hiánya), összegzés (utóirat – p.s.)

o   a sorrend, összegzés, utóirat – tudatos szerkesztésre utal

Ø  „házas – tüzes” – letelepedtek, be vannak rendezkedve

Ø  paradoxon (ld. feljebb): „úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont”

o   igazából vicc, humor

o   Zágont sok év után sem tudja elfelejteni – az otthont jelenti számára

Ø  több helyen megjelenik az irónia (pl.: „milyen szép dolog az irigység”)

Ø  humor: „az örmény asszonyok olyan fejérek, mint a cigánynék”

122. levél

Ø  téma: Rákóczi fejedelem halála

Ø  hangneme: megrendült, lehangolt

Ø  felerősödik az árvaság, számkivetettség érzése