Magyar nyelv és Irodalom - Felvilágosodás

XVIII. század

Ø  eszmetörténeti/művelődéstörténeti korszak, szellemi áramlat/mozgalom (NEM korstílus!)

Ø  jelentése: „felvilágosítással”, a tudás elterjesztésével egy igazságosabb, humánusabb világ létrehozása (optimista szemlélet)

jellemzői:

Ø  a fény (tudás metaforája) századának is nevezik

o    harcol a sötétség (= butaság, tudatlanság, babonák) ellen

Ø  egyházellenes → a tudás gátlójaként tekint rá

o   antiklerikalizmus – klérus = papság

o   „Tiporjátok el a gyalázatost!” (Voltaire)

Ø  a fejlett polgársággal rendelkező országokból indult

o   Anglia, Hollandia

Ø  legteljesebb kibontakozása Franciaországban

o   eszméinek diadala a francia forradalom

Ø  filozófiában és szépirodalomban a legmaradandóbb eredményeket a széttagolt államiságú német fejedelemségekben

Ø  a filozófia második nagy virágkora, két nagy áramlata:

o   az empirizmus

o   és a racionalizmus

Ø  az antik kultúra, eszmények felvállalása már nem szorosan vett esztétikai mintakövetés

Ø  egyre inkább igényli a gyakorlatias műveltség, a természettudományok új eredményeit és alkalmazását

Ø  pansophia = össztudomány

elvei

Ø  kiindulópontja:

o   az emberi ész középpontba állítása

o   képesség a szabad gondolkodásra (racionalizmus)

o   az autonóm emberi ész megismerésre törekszik

Ø  kritikával szemléli a természet és a társadalom minden jelenségét

o   a társadalomban csak azt fogadja el ésszerűnek, ami az értelem számára is annak bizonyul

o   ezért vitázik a vallással, az egyházzal, a létező társadalmi renddel és annak törvényeivel

o   minden jelenséget erkölcsileg is megítél

o   vitatkozva is a tolerancia elvét hirdeti

Ø  az emberiesség, és a közösségért való munkálkodás elvét vallja

Ø  a racionális ész felismeréseit meg kell osztani a közzel

Ø  célja a merev rendi hierarchia eltörlése, új társadalmi szerződés megkötése

Ø  képviselői nem forradalmárok, hanem reformerek

vallás:

Ø  a megismeréssel kapcsolatos kérdések elvezetnek a vallás vizsgálatához

Ø  teizmus = létezik a teremtő, és beavatkozik a teremtett világ működésébe

Ø  deizmus = Isten megteremtette a világot, majd magára hagyta; a világot a természet törvényei irányítják (ingaóra = mechanika)

Ø  panteizmus = Istent azonosítja a természettel

az új társadalom alapelvei:

Ø  természetes emberi jogok:

o   szabadság, egyenlőség, testvériség

Ø  polgári szabadságjogok:

o   a lelkiismereti, a gyülekezési, a szólás- és a sajtószabadság

Ø  a hatalmi ágak szétválasztása:

o   a törvényhozás, a törvényalkalmazás és az ítélkezés

Ø  új társadalmi szerződés

o   Jean Jacques Rousseau: Értekezés…

§  Kétféle egyenlőtlenség

·         fizikai/természeti – igazságosabb, nem az embertől függ

·         politikai/morális – igazságtalan, mert önkényes, az ember határozza meg

empirizmus

Ø  empíria = tapasztalat, ismeret (szenzualizmus ® sensus = érzékelés)

Ø  Angliában bontakozott ki, képviselői:

o   John Locke (XVII. sz.)

o   George Berkeley (XVIII. sz.)

o   David Hume (XVIII. sz.)

Ø  tudásunk érzéki tapasztalatokból származik

Ø  nem ismeri el az érzéki tapasztalatok nélkül, az ész által létrehozott (= a priori) fogalmakat

Ø  a tudományos megismerést helyezi előtérbe a metafizikaival szemben (?)

racionalizmus

Ø  ratio = ész, értelem

Ø  Franciaországban bontakozott ki, képviselői:

–        René Descartes (XVII. sz.): Értekezés a módszerről

§   „Cogito, ergo sum”  – létezésünk bizonyítéka a gondolkodás

–        Spinoza (XVII. sz.)

–        Leibniz (XVII. sz.) :

§  Világunk a lehető világok legjobbika, hiszen Istennek nem lett volna ésszerű nem így teremtenie.

Ø  a világról való tudásunk tisztán gondolati úton, az ész segítségével (tapasztalatok nélkül) megalapozható, kiteljesíthető

Ø  nem ismeri el az empirikus, csak a metafizikai megismerést

stílusirányzatai:

Ø  az esztétikának is fénykora

Ø  esztétikája irodalomközpontú (a felvilágosításnak ugyanis kitűnő eszköze az irodalom)

Ø  a szépen megformáltság követelmény

a)   klasszicizmus

Ø  a racionalista gondolkozás kifejeződése

Ø  az antik művek tanulmányozásából követendő szabályokat fogalmaztak meg: normatív

Ø  egyszerű, világos szerkezet és forma

Ø  mértéktartás, észszerűség

Ø  valószerűség, aprólékos műgond

Ø  szimmetria

Ø  eszmények bemutatása: kedveli a pátoszt és az emelkedettséget

Ø  szenvedély és észszerűség mértéktartó egyensúlya

Ø  célja: az alkotás neveljen/tanítson és gyönyörködtessen/szórakoztasson

Ø  főbb műfajai: az eposz, az állatmese, az elmélkedő episztola, a tanító óda, az epigramma

o   a korszakban születik meg és lesz népszerű a regény (utaztató és a fejlődés- ill. nevelődési regény)

b)  szentimentalizmus

Ø  sensus =  érzés, érzelem

Ø  az empirikus gondolkodás kifejeződése

Ø  az érzelmek kultusza

Ø  az ember érzelmi lény voltát hangsúlyozza, az ész mellett a szív jogát érvényesíti

Ø  az ember belső világát (érzelmi-lelki) állítja középpontba

Ø  vallomásosság igénye

Ø  nem megérteni és uralni akarja a természetet, hanem feloldódni benne

Ø  a természetben megélhető a világ egysége; gyakran oltalmat keres benne a társadalmi igazságtalanságokkal szemben

Ø  kedvelt témái: (társadalmi különbségek miatt): beteljesületlen szerelem, vágyakozás, magány, halálvágy

Ø  fő műfajai: dal, elégia, regény:  a napló- ill. levélregény; dráma: a szomorújáték

o   a műfajai személyesebbek, fontosak az emberi érzések és kifejezésük

c)    népiesség

d)   tovább él a barokk és a rokokó

irodalma

Ø  a modern irodalmi élet megteremtése

Ø  ideál az antik görögség, a vadember és a gyermek

Ø  Goethe megalkotja a világirodalom fogalmát

Ø  általánossá válnak a folyóiratok, újságok

Ø  irodalmi szalonok, kávéházak, enciklopédiák, szótárak, irodalmi viták

Ø  szélesedő olvasóközönség, kulturális tömegtermelés

Ø  megkezdődik a tömeg- és a mozgáskultúra, a szórakoztató irodalom és a művészet különválása

Ø  az írólét lassan foglalkozássá válik

Ø  az irodalmi élet → önálló gondolkodás általánosabbá válik, a közvélemény megszületése, demokratizálódás

Nagy Francia Enciklopédia (1751 – 1772)

–        28 kötet, elméleti és gyakorlati ismeretek összefoglalása,

–        Denis Diderot, D’ Alambert, Holbach, Helvetius

a kor legismertebb írói (érdekesség):

Ø  Anglia:                

–        Daniel Defoe: Robinson Crusoe

–        Jonathan Swift: Gulliver utazásai

–        Henry Fielding

–        Laurence Sterne

Ø  Franciaország:

–        Voltaire: Candide

–        Denis Diderot

–        Jean-Jacques Rousseau: Vallomások, Társadalmi szerződés, Új Heloise (levélregény)

–        Moliére: A fösvény (komédia), Tartuffe (komédia)

Ø  Németország:   

–        Gotthold Ephraim Lessing

–        Johann Wolfgang Goethe: Faust, Werther szenvedései (levél- és naplóregény)

–        Friedrich Schiller: Ármány és szerelem (szomorújáték – új műfaj a drámában)

–        Friedrich Hölderlin

új műfaj

Ø  felvilágosodás korában lesz népszerű: a regény

Ø  a regény tükröt tart az ember számára

Ø  olyan világba utazhat, olyan tapasztalatokat szerezhet, amit a valóságban nem

Ø  fejlődésregény (= Bildungsroman/nevelődésregény) – a felvilágosodás tipikus műfaja

o   ifjú hőse egy olyan fejlődési utat jár be, aminek végén a társadalom hasznos tagja lesz

o   vannak segítői

Ø  próbatételes kalandregény

o   a főhős nem fejlődik

o   fordulatos, szórakoztató

Ø  utaztatóregény – a felvilágosodás tipikus regénye

o   = pikareszk/csavargóregény

o   passzív főhős

o   a főhős különböző világokat utazik be, és ismerkedik meg velük

o   (rokon műfaj: államregény – különböző társ. berendezkedéseket mutat be, hogy a sajátját jobbá tegye)

Ø  tézisregény

o   filozófiai tétel vagy erkölcsi tétel cáfolata vagy megerősítése

Nicolas Boileau: Költészettan [részlet]

Ø  verstípusa: ars poetica (=költői hitvallás)

Ø  a költészet szerepe: szórakoztasson, gyönyörködtessen és tanítson

Ø  mitől lesz jó a dráma

o   rendezett gondolatmenet

o   valós, reális cselekmény

o   észszerűség, racionalitás

o   tudatosan megszerkesztett, rendezett

§  felhagy az antik in medias res hagyománnyal → bevezetés

o   szabályos előrehaladás, kitérők nélkül

o   legyen a mű egységes

o   hármas egység elve:

§  egy eseménysor, egy napon, egy helyszínen

Voltaire: Candide

műfaj

Ø  több műfaj ötvözete (részletes műfajleírás fent)

Ø  próbatételes kalandregény

Ø  utaztatóregény – a felvilágosodás tipikus regénye

o   Candide-ban: társadalmi berendezkedések, a világ problémáinak bemutatása

Ø  tézisregény

o   Candide-ban: Ez a világ a lehető világok legjobbika, hiszen másképp Istennek nem lett volna ésszerű megteremtenie (Leibniz)

Alcím

Ø  optimizmus: Candide személyisége – Plangloss mestertől

Ø  valóság látszatának megteremtése – Ralf doktor

o   évszám – ez egy dokumentum

o   ellentétben a tartalommal – nem valószerű

Felvilágosodás

Ø  antiklerikalizmus

o   egyházi méltóságok bemutatása, viselkedése (pl.: Inkvizítor szeretőt tart)

o   inkvizíció működése

Ø  Martin – a gondolkodás megtestesítése

Ø  Eldorádó – utópia (felvilágosodás kedvelt műfaja)

Ø  a főhős tapasztalatok útján jut tudáshoz

Eldorádó

Ø  ~ a regény közepén

Ø  fordulópont: Candide-nak lesz pénze

o   előtte: passzív, sodorják az események

o   utána: aktív, ő irányítja, hogy mi történik vele

Ø  Értelmezési lehetőségek

1.      Eldorádó az ideális társadalom

o   a pénznek nincs értéke

o   általános jólét

o   az állam segíti a társadalom működését

o   nincs társadalmi kirekesztés

o   nincs bűnözés – felesleges az igazságszolgáltatás

o   a vallás nem nyomja el a tudományt

o   a tudás a béke és a jólét záloga → felvilágosodás

2.      Társadalmi paródia

o   az ember természete: jobb akar lenni a másiknál

o   ezért ilyen társ. nem lehet – ellentmond az emberi tulajdonságoknak

o   Eldorádóban nem a táradalom eredménye a jólét → természeti adottságok

3.      A tökéletes társadalom iránti vágy hiábavalóságára rámutató példa

o   valószínűtlen természeti adottságok

o   valószínűtlen annyi önzetlen ember egyszerre egy helyen

o   Candide még itt sem boldog: nincs egyéniség, így Kunigunda sem

Eldorádó – Candide kertje

Ø  A kert archetoposz, a kozmosz kicsinyített mása. Világmodellként a harmónia és a boldogság szimbóluma.

Ø  Ezzel szemben Candide kertje jóval korlátozottabb lehetőségeket tartalmaz.

Eldorádó	Candide kertje
a világtól való elzártság	a világra való nyitottság
kiszámítható, változatlan	bizonytalan, folyton változik
egyetértés, együttműködés, rend, béke	konfliktusok, rendezetlenség, háborúk
egyformaság	sokszínűség
emberidegenség	az egyéniség kibontakozására lehetőség
az egész társadalomra kiterjesztett jólét	az ember szűk környezetében megvalósítható munkás élet

Eldorádó – Világ

Eldorádó	Világ
általános jólét	társadalmi különbségek
béke, harmónia, egyetértés	erőszak, háború, a hatalmon lévők kedvükre gyilkolhatnak csalás, árulás
egyenrangúság	alá-fölé rendeltség
gazdagság – munka csak kedvtelésből	a munka kényszer
drágakő, arany nem érték	a pénz uralja a világot
hosszú életkor (mitikus elem) (a helyes élet kifejeződése)	rövid és szenvedéssel teli élet

Pangloss – Martin

Pangloss	Martin
optimizmus	pesszimizmus
minden a lehető legjobb ezen a világon (Leibniz)	minden rettenetes ezen a világon
→ nem kell semmit tennem	→ nincs értelme bármit is tenni

Ø  Candide a kettejük ötvözete

o   „Műveljük kertjeinket” → munka = önmegvalósítás → felvilágosodás

o   a munka távol tart az unalomtól, bűntől és a szükségtől

o   az egyén a maga szűk világában törekszik a boldogságra

Befejezés

a)     ironikus:

o   a kalandok sora és változatossága és a befejezés hétköznapisága távolságot mutat

o   Kunigunda megcsúnyul, megöregszik, Candide kedve elmegy tőle.

§  Mivé lesz az emberi küzdelemnek értelmet adó eszmény, mire a birtokunkba jut?

b)     „Műveljük kertjeinket!”

o   a célirányos emberi tevékenységet dicsérő tanulság

o   Védelmet ad a világban tapasztalt káosz, észszerűtlenség és gondviselés nélkülisége ellen.

o   Azt is jelzi, hogy az egyes ember nem képes befolyást gyakorolni a társadalom egészére.

o   Jóval korlátozottabbak a lehetőségei, mint ahogy azt hitték a felvilágosodás gondolkodói.

§  Tehát a felvilágosodás kritikájaként is olvasható a regény.

Jonathan Swift: Gulliver utazásai (↔ Candide)

hasonlóságok a Candide-dal

Ø  utaztatóregény

Ø  társadalmi berendezkedéseket mutat be

Ø  kritikával él ezekkel szemben

Ø  mindegyikben megtalálható egy utópisztikus világ (Nyihahák – Eldorádó)

különbségek

Ø  valószerűtlen, nem létező világok

Ø  Candide aktívvá válik, megtalálja a helyét a világban

Ø  Gulliver a társadalmon kívül találja meg a helyét (az istállóban)

Ø  Gulliver E/1 retrospektív elbeszélés ↔ Candide E/3

Ø  Swift gúnyosabb, szatirikus előadásmód

szatíra

Ø  nézőpont, ábrázolási módszer, komikus ábrázolás válfaja

Ø  minden műnemben és műfajban fellelhető

Ø  megsemmisítő gúnnyal, kárörvendve vagy haragos dühvel mutatja be az ábrázolni kívánt jelenséget

Ø  a fölényes elutasítást az irónia, a haragot a szarkazmus felhasználásával éri el

Ø  irónia

o   stilisztikai-retorikai fogalom, a gondolatalakzatok egyik fajtája

o   a gúny szelídebb formája, nevetségessé tétel eszköze

o   az elbeszélő az ellenkezőjét mondja annak amit érez

o   mást mond, mint amit értetni akar, ezért a mondottak ellentétére kell gondolnunk

Ø  szarkazmus

o   indulatos, durva, sértő gúny

Nyihahák országa

Ø  fordított világ, a lovak társadalma

Ø  a lovaknak nincs hatalomra törő akaratuk → egyenjogúság

Ø  jehuk = emberek

o   megvetik őket, a legalantosabb munkákat végzik

o   megmutatkozik az emberek borzalmassága

o   Az ember szégyelli, hogy ember miközben olvassa (- Szerb Antal)

Molière: Tartuffe

Ø  műfaj: komédia

o   dráma műnemébe tartozó műfaj

o   uralkodó esztétikai minősége a komikum

§  komikum – olyan értékszerkezet melyben egy álérték, amit értéknek állítanak be lelepleződik, vagy értékvesztés válik nyilvánvalóvá

§  helyzetkomikum és jellemkomikum

o   cselekményében mindig sok a valószerűtlen fordulat, cselszövés

o   megoldása mindig szerencsés kimenetelű

Klasszikus komédia szerkezete (↔ Tartuffe)

Ø  Alaphelyzet (Expozíció)

o   megismerjük a szereplőket

o   eltérés: Orgont (a főszereplőt) és Tartuffe-öt (a címszereplőt) közvetve, a beszélgetésekből ismerjük meg

§  Orgon az I. fv. 4. jelenetében lép színre – Csak Tartuffe-el van elfoglalva, nem érdekli a családja

§  Tartuffe még később lép színre (dramaturgiailag egyedülálló)

§  késleltetés szerepe: feszültséget, kíváncsiságot keltsen Tartuffe valós személyével kapcsolatban

§  bebizonyosodik: Tartuffe álszent; Orgon elvakult

o   Pernelle asszony ↔ Dorine – Ki a hihetőbb?

§  Dorine – a ház többi lakója is vele ért egyet

§  Pernelle asszony – ellenszenves

·         alaptalanul sértegeti a családtagokat

·         nem lehet vele asszertív módon kommunikálni

·         a véleménye sérthetetlen és megváltoztathatatlan

Ø  Bonyodalom

o   Mariane esküvőének elhalasztása, látszólag ok nélkül

Ø  Kibontakozás

o   Damis kihallgatja Tartuffe és Elmira (az anyja) beszélgetését, Tartuffe szerelmet vall a házas Elmirának

o   Damis hiába informálja az apját, Orgon kitagadja az örökségéből, mindenét Tartuffe-re íratja

Ø  Tetőpont

o   Orgon az asztal alatt megbújva (a felesége kényszerére) kihallgatja Tartuffe-öt

o   Tartuffe lelepleződik (de csellel megpróbálja Orgont kilakoltatni, majd letartóztattatni)

Ø  Végkifejlet:

o   Tartuffe-öt tartóztatják le Orgon helyett (a király rajtakapja Tartuffe-öt a cselen)

o   szokatlan: Nem az eseménysorból következik a megoldás.

§  deus ex machina („isteni” beavatkozás)

§  (oka: a király szponzorálja Molière színházát)

Miért komédia? (a teljesség igénye nélkül)

Ø  álérték: hit, vakhit, vakbuzgóság, mindennek a hit alá rendelése

Ø  jellemkomikum

o   Orgont megérkezésekor jobban érdekli Tartuffe, mint a saját családja (naivitás, vakhit)

o   Pernelle asszony csökönyössége, házsártossága

o   ezeket a jellemzőket túlzással és kontraszttal teszi nevetségessé

Ø  helyzetkomikum

o   Orgon a felesége kényszerítésére az asztal alatt megbújva hallgatja ki, ahogy Tartuffe el akarja őt csábítani → Orgon magától nem látja meg a helyzetet

Fontosabb szereplők bemutatása

	Társadalmi státus	Szándékok	Mit képvisel
Orgon	§ jómódú nemesember § családfő § a király szolgálatában áll	§ T-t közel tartani magához § T-höz adni a lányát, ráruházni mindenét	§ egyszerű, vakhitű keresztény § naivitás
Tartuffe	§ alacsony státuszú § nincstelenből nemesember (csaló)	§ bekerülni O családjába § szert tenni a vagyonra, hatalomra § motiválja a kapzsiság és hatalomvágy	§ vallási képmutatás § álszentség, önérdekű manipuláció § „Bort iszik és vizet prédikál
Pernelle asszony	§ O anyja § tiszteletre méltó, idős hölgy	§ szenvedélyesen védi T-t § erkölcstelen a család szidalmazása § vallási értékek magasztalása	§ ragaszkodás a hagyományokhoz § tradicionális, vallási értékek
Cléante	§ O sógora, de nála alacsonyabb státuszú § művelt, racionális gondolkodású	§ képviselje az észszerűséget, a gondolkodást § meggyőzze O-t T-ről	§ racionalizmus § ész, gondolkodás § felvilágosodás eszméi
Elmira	§ O felesége § nőként alacsonyabb státuszú, de fontos a család életében	§ megvédeni a családját § O meggyőzése T-ről	§ intelligens, értelmes de elnyomott nők

Szereplők rendszere és konfliktusok

Ø  Konfliktusok:

o   Tartuffe ↔Elmira – Tartuffe csábítási kísérletei

o   Orgon ↔ Damis – Orgon figyelmen kívül hagyja észrevételeit, (Tartuffe hatására) kitagadja

o   Mariane ↔ Orgon – Orgon Tartuffe-höz akarja adni

o   Elmira ↔ Orgon – Orgon nem hisz a feleségének Tartuffe álszentségéről

Ø  Elmira Orgon 2. felesége, de Orgon helyett ő támogatja a gyerekeket

Ø  Pernelle asszony: Orgon gazdag polgár/családfő – Elmira csak szórja a pénzt

o   Pernelle asszony ↔ Elmira

o   „rosszabb”, mint az előző feleség, mert nem tudja irányítani, befolyásolni

Miért van szüksége Orgonnak Tartuffe-re

Ø  a családfőre nehezedő teher és felelősség okozta nyomás

Ø  Orgonnak kisebbrendűségi érzése, önbizalomhiánya van

o   Tartuffe biztonságot, támaszt ad

Ø  az anyja nem hagyja felnőni, még most is nagy anyai befolyás

Felvilágosodás a drámában

Ø  A racionális gondolkodás a célravezető

o   Cléante – „Fontold meg jól ki az, akit tisztelni kell, de a mértékedet ne veszítsd ebben el”

§  Cléante az író szócsöve = rezonőr

§  közvetíti az író mondanivalóját (→ felvilágosodás eszméi)

Ø  Az igazság győz – optimista világnézet

Ø  A vakhit veszélyes – ennek az eszköze a vallás

o   Tartuffe: „Isten akarata, ez az, amit kívánok”

o   Pernelle asszony és Orgon a végletekig hisznek Tartuffe-nek