Magyar nyelv és Irodalom - Magyar felvilágosodás és nyelvújítás
Korszakolás
Ø szimbolikus kezdete: 1772
o Besenyei György: Ágis tragédiája
Ø vége: 1810/20-as évek → a romantika kezdete
o kb. Katona József: Bánk bán (1815) megjelenése
körülmények
Ø alacsony polgárság a társadalomban: ~5-6%
o 1-2 művelt család az országban
o közép és kisnemesség értelmiségivé váló rétege
Ø Mária Terézia rendeletei:
o 1777: Ratio Educationis
o 1760: Bécsi Testőriskola megalapítása (ide járt Bessenyei is)
Ø II. József
o Türelmi rendelet → lelkiismereti szabadság (vallásszabadság)
o német nyelv hivatalossá tétele (ellentéteket hoz)
§ jozefinisták: a polgárosodás előremenetele
§ nemesi ellenzék: a hagyományok követése, a magyar nyelv művelése
különbségek az európaitól
Ø csekély számú és gazdasági erejű polgárság
Ø ezért a társadalmi átalakulás képviselői a nemesek, főként az elszegényedett közép és kisnemesség
Ø mivel nincs polgárság, az irodalom politikai üggyé válik, kialakul a váteszköltő-szerep
o látnok, aki a nép élére állva vezeti a polgári átalakulást, harcol a szabadságért:
o „Előre hát, mind aki költő/ A néppel tűzön-vízen át!” - Petőfi
Ø ez a közéleti költészetet teszi hangsúlyossá
Ø elmaradott feudális viszonyok; a polgári átalakulás összefonódik a reformkorral
Ø az európaihoz képest megkésett fejlődés miatt a romantika korában is nagyon hangsúlyosan jelen vannak a felvilágosodás eszméi
műfajai
Ø dal: a legszubjektívebb lírai műfaj, a beszélő érzelmeit nyíltan fejezi ki; egynemű, egyszerű, nagyon zenei
Ø óda: ünnepélyes, patetikus hangvételű, magasztos tárgyhoz, transzcendenshez szóló lírai költemény.
Ø elégia: lírai műfaj; az értékvesztett állapot rezignált tudomásulvétele
Ø elegico-óda: kettős hangvételű költemény. Az óda magasztos hangneme ötvöződik benne az elégia lemondásával
Ø epigramma: eredetileg sírfelirat, épületfelirat; rövid, tömör (2-8-12 soros); verselése disztichon
Ø eposz: nagyepikai műfaj, hősköltemény; rendkívüli képességű hőse van, tettei befolyásolják a közösség sorsát; az istenek is szereplői;
Ø vígeposz: verses nagyepikai műfaj, melyben az eposz formakincséhez, kötelező kellékeihez kisszerű tárgyat rendel az alkotó. Az ellentét miatt a műfaj gyakran paródia is egyben, nem nélkülözi az ironikus, szatirikus hangvételt sem.
Ø röpirat: a felvilágosodás korának kedvelt publicisztikai műfaja, a szerző valamely aktuális, közérdekű kérdésben fejti ki véleményét, és igazáról győzi meg az olvasót. (tulajdonképpen egy jól felépített elemző-érvelő szöveg)
stílusirányzatai
a) klasszicizmus
Ø a racionalista gondolkozás kifejeződése
Ø az antik művek tanulmányozásából követendő szabályokat fogalmaztak meg: normatív
Ø egyszerű, világos szerkezet és forma
Ø mértéktartás, észszerűség
Ø valószerűség, aprólékos műgond
Ø szimmetria
Ø eszmények bemutatása: kedveli a pátoszt és az emelkedettséget
Ø szenvedély és észszerűség mértéktartó egyensúlya
Ø célja: az alkotás neveljen/tanítson és gyönyörködtessen/szórakoztasson
Ø főbb műfajai: az eposz, az állatmese, az elmélkedő episztola, a tanító óda, az epigramma
o a korszakban születik meg és lesz népszerű a regény (utaztató és a fejlődés- ill. nevelődési regény)
b) szentimentalizmus
Ø sensus = érzés, érzelem
Ø az empirikus gondolkodás kifejeződése
Ø az érzelmek kultusza
Ø az ember érzelmi lény voltát hangsúlyozza, az ész mellett a szív jogát érvényesíti
Ø az ember belső világát (érzelmi-lelki) állítja középpontba
Ø vallomásosság igénye
Ø nem megérteni és uralni akarja a természetet, hanem feloldódni benne
Ø a természetben megélhető a világ egysége; gyakran oltalmat keres benne a társadalmi igazságtalanságokkal szemben
Ø kedvelt témái: (társadalmi különbségek miatt): beteljesületlen szerelem, vágyakozás, magány, halálvágy
Ø fő műfajai: dal, elégia, regény: a napló- ill. levélregény; dráma: a szomorújáték
o a műfajai személyesebbek, fontosak az emberi érzések és kifejezésük
c) népiesség
Ø a népköltészeti alkotások szemléletének, formájának, motívumkincsének tudatos alkalmazása, utánzása
Ø XIX. század romantikus történelembölcselete szerint a művészetek a „romlatlan”, „természetes” ősi, népi műalkotások, a néphagyomány felé fordulnak, mint a nemzeti identitást, kultúrát egyedül igazán tükröző, kifejező művészi megnyilvánulás felé
Ø a népi kultúra tehát a nemzeti kultúra alapja
Ø Johann Gottfried Herder: a nemzeti irodalomnak a népköltészetből kell táplálkoznia, mert csak ez az eredeti
o a nemzet, ezáltal a népi kultúra fejlődése organikus, nem utánozható folyamat
Ø általános beszélője van:
o valamely tipikus népi alak helyzetéből szólal meg (pl.: szegény, legény, besorozott újonc, stb)
Ø a népi világ tipikus helyzeteit jeleníti meg
Ø élőnyelvi (= beszélt nyelvi) fordulatok jellemzik
o nem poetizál, nem emelkedett
o népies megszólítások
o indulatszavak
Ø természetmetaforika
o pl.: lány – rózsa, bánat – hervadó virág, stb.
Ø verselése: ütemhangsúlyos = magyaros
Ø lépegető szerkeze
Ø jellemző műfaja: dal
Ø gyakran megjelenik a humor
d) tovább él a rokokó
Ø a barokk hanyatló stílusirányzata (~XVIII. század)
Ø rocaille = kagyló (francia) – a rokokó kedvelt díszítőeleme
Ø hiányzik belőle a barokk metafizikai (érzékeken felüli, túlvilági) irányultsága
Ø a boldogság evilági, érzéki
Ø jellemzői:
o báj, kecsesség,
o kicsinyítés, apró részletek kidolgozása
o virtuóz formakezelés,
o szeszélyesen cikornyás vonalak, játékosság, szellemesség, könnyedség
o erotika, intimitás
Ø fontosabb műfajai:
o vígeposz, dalköltészet, levélgyűjtemény
legfontosabb képviselői:
Ø klasszicista szemlélet és ízlés:
o Bessenyei György, Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Virág Benedek (ódaköltő, a „tabáni remete”),
o „deákos költők”: Rájnis József, Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós: meghonosították amagyar nyelvben a klasszikus időmértékes verselést
§ köztük zajlott a prozódia-vita a klasszikus időmértékes verselés szabályait illetően
Ø szentimentalista ízlés: Kármán József, Dajka Gábor (dal), Ányos Pál (a kalapos király az ő verséből vált közismertté, és terjedt el: Kalapos király: verses röpirat II. József ellen)
Ø a kor szintézisét adja, egyben legnagyobb költője: Csokonai Vitéz Mihály
Ø a klasszicista szemlélet és a romantika kettősségét tükrözi: Berzsenyi Dániel
Bessenyei György
· a magyar felvilágosodás elindítója
· Mária Terézia 1760-ban Bécsben alapított testőriskolájában tanul
Ø cél: a „közboldogság”, a közjó;
o ennek eszköze a tudomány, ennek elterjesztése csak anyanyelven lehetséges
Ø szorgalmazza a nyelv alkalmassá tételét a felvilágosodás eszméinek közvetítésére
Ø szorgalmazza ennek eszközeként a sajtótermékek kiadását, a könyvkiadást
Ø szorgalmazza a fordítást
Ø szorgalmazza tudományos társaság felállítását
Ø szorgalmazza az oktatást, az erkölcsi nevelést
Ø Gondolatait röpiratokban fogalmazza meg
o Magyarság 1778
§ magyar nyelvűség, nyelvművelés
§ a tudás bővítéséhez a nyelv megújítása szükséges → nyelvújítás
§ „Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem”
o Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék 1781
§ tudományos társaság létrehozása
Ø meghonosítja a magyar irodalomban a felvilágosodás korának klasszicista műfajait:
o tragédia: Ágis tragédiája 1772 – ez az év egyben a magyar felvilágosodás kezdetének szimbolikus évszáma
o állambölcseleti/ utaztató regény: Tarimenes utazásai
o komédia: A filozófus
o röpirat: (ld. fent)
o tanköltemények
o episztolák (értekező költői levél)
o értekezések: A holmi (gyűjteményes kötet) –
§ ennek tiszteletére és szellemiségében a XX. század végének egyik legrangosabb folyóirata a HOLMI (1989-2014)
· főszerkesztő: Réz Pál
Kazinczy Ferenc
· szabadkőműves = egyetemes humanizmust és testvériséget hirdető, etikai jellegű, misztikus, titkosan működő liberális mozgalom
· részt vesz a magyar jakobinus mozgalomban (= Martinovics Ignác vezette mozgalom a felvilágosodás eszméinek megvalósulása érdekében)
o 6 évet börtönben tölt: Spielberg, Kufstein, Munkács
o börtönéveiről írja a Fogságom naplója c. művét
· életének összegző műve: Pályám emlékezete
· irodalomszervező: 1806-ban Bányácskára költözik, majd Széphalomra nevezi át
o innen irányít
o a kor minden írójával levelezik, bírálja műveiket a klasszicista ízlés jegyében, közvetít közöttük
· az irodalomkritika elindítója
o tanítványát, Kölcsey Ferencet bízza meg a korabeli költők bírálatára szigorúan a klasszicista stílus
· szerkesztő:
o a kassai Magyar Museum (1788-89)
§ első magyar nyelvű folyóirat,
§ Batsányival szerkeszti
o Orpheus címmel egyedül szerkeszt lapot 1790-92 között
· fordító: pl. a német klasszika nagyjaiból (Lessing, Goethe), Moliére, Shakespeare
o Íliász-pör: plágium-vita = Kazinczy más neve alatt jelentette meg Kölcsey Homérosz-fordítását, ezt Kölcsey nehezményezte. Kölcsey az eredetiség mellett állt ki, Kazinczy számára csak az volt fontos, hogy a fordítás megjelenjen.
· a nyelvújítás (= írók, költők, nyelvészek tudatos beavatkozása a nyelv életébe) vezéregyénisége:
o a nyelvújítás mozgalommá 1790 – 1820 között lett – a kor egész magyar közéletét átfogó kérdés
o célja: szókincsbővítés; stílusújítás magyarítással és fordítással; az európai szintű tudományos és kulturális eredmények egységes nemzeti nyelven való megszólaltatása
Tövisek és virágok (1811)
Ø gúnyos, szellemes, tanító epigrammagyűjtemény a nyelvújítás szükségességéről, a hagyományőrzők (ortológusok – a nyelvújítás ellenzői) kritizálásáról
o A nagy titok
„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok.
Ezt ha nem érted
Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot.”
Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél (1819)
Ø Kazinczy tanulmánya, mely lezárja a nyelvújítási vitát elismerve a hagyományokat is és az újításokat is a mértékletesség nevében:
Ø „Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszer’smind”
A nyelvújítás
Ø a francia felvilágosodás hatására igény a tudomány, az irodalom magyar nyelvűsége
Ø a XVIII. században a nemzeti függetlenség és társadalmi fejlődés záloga az anyanyelv
Ø szükséges a fejlett nemzeti nyelv
Ø elindítója Bessenyei György Magyarság című 1778-as röpirata, ld. fent.
Mozgalommá 1790 – 1820 között lett – a kor egész magyar közéletét átfogó kérdés
Ø írók, költők, nyelvészek tudatos beavatkozása a nyelv életébe
Ø Európában is, Kazinczy példája német
Ø (valójában korábban kezdődött és egészen 1872-ig ←a Magyar Nyelvőr (tudományos nyelvészeti folyóirat) megjelenéséig tart)
célja:
Ø szókincsbővítés; stílusújítás magyarítással és fordítással
Ø az európai szintű tudományos és kulturális eredmények egységes nemzeti nyelven való megszólaltatása
vezéregyénisége:
Ø Kazinczy Ferenc,
o birtokáról, Széphalomról irányította-szervezte a mozgalmat
o a klasszicista „fentebb stil” (≈ felsőbb stílus) nevében
§ „a nyelv művelése a szépíró joga, aki nem ismer más törvényt, mint azt, hogy írása szép legyen. Valami ezen igyekezetét segíti, az neki mind szabad; akár engedi a grammatika és a szokás, akár nem… Az író barátja a nyelvnek, nem pedig ellensége, mívelője, nem pedig pusztítója, nem rontója, de építője.”
Dokumentumai:
Ø Debreceni Grammatikácska 1795
o az ortológusok kiadványa a magyar nyelv rontásának megakadályozására:
§ „új és többnyire hamis kohókban vert szóknak formálásával a tiszta és szép nyelv mintegy megszeplősíttetik”
Ø Tövisek és virágok 1811
o Kazinczy Ferenc szellemes epigrammái a nyelvújítás elveiről, szükségességéről, gúnyos támadások az ortológia ellen
Ø Mondolat 1813
o Sikertelen újítások gúnyolása, a debreceni ortológusok (hagyományőrzők) gúnyirata
Ø Felelet a Mondolatra 1815. (stílusparódia)
o Kölcsey Ferenc és Szemere Pál válasza a Mondolatra
Ø Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél 1819
o Kazinczy tanulmánya, mely lezárja a nyelvújítási vitát elismerve a hagyományokat is és az újításokat is a mértékletesség nevében:
§ „Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszer’smind”
A helyesírás egységesítése is erre a korra tehető:
Ø jottista – ypszilonista vita: Révai Miklós (jottista) Verseghy Ferenc (ypszilonista, pl.: láttya, haggya)
o győzött a jottista, szóelemző írásmód
Ø az első helyesírási szabályzat: A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai 1832.
A nyelvújítás módszerei a szókincs bővítésére és a stílus újítására:
Ø nyelvjárási szavakat tettek köznyelvivé: pl. betyár, hullám, kamat, burgonya, idom, bútor
Ø archaizmusok felelevenítése: pl.: fegyelem, aggastyán, Béla, Zoltán, Géza
Ø idegen szók magyarítása: pl. latin balanea → bálna, Leipzig →Lipcse
Ø új szavakat alkottak az alábbi módszerekkel:
o szóképzés: terméketlen képzőket felelevenítettek, képzőbokrokat hoztak létre:
§ pl: -ng, -lag/leg, -z, -mány, -mény, -alom,-elem:
§ pl.: ődöng, érzeleg, tanulmányoz, állítmány, történelem
o szóvég megelevenítése: kegyenc, fegyenc
§ pl.: cukrászda, lövölde, járda → a csárda szó végének megelevenítésével tulajdonképpen új képzőt alkottak
o szóelvonás (szóelemé): árnyék → árny; tanít → tan, vizsgál → vizsga
o szócsonkítás (szóvég önkényes elhagyása): címer → cím, zömök → zöm, gyárt→gyár
o szóösszetétel: búskomor, folyóirat, szemüveg, iskolaköteles, jogerős – német mintára
o tükörfordítás: ném. Wasserfall→ vízesés, lat. antipátia→ ellenszenv
o szóösszerántás (szócsonkításos szóösszetétel):
§ híg + anyag = higany
§ levegő + ég=lég
§ könnyű + elméjű =könnyelmű
§ rovátkolt barom = robar → rovar (hangzóváltozással)
Eredményei:
Ø A szaknyelvek magyarítása, megújítása:
o Bugát Pál – orvostudomány
o Diószegi Sámuel – Fazekas Mihály– növénytan
o Dugonics András – számtan
o Révai Miklós – nyelvtan
Ø Fordítások, szakkönyvek nagy számú megjelenése
Ø A folyóirat- és újságkiadás fellendülése
Ø Kb. 10000 új szó, mely a mai napig használatos
Ø A normatív irodalmi nyelv megszilárdulása, a helyesírás egységesítése
Ø A magyar nyelv államnyelvvé lett 1844-ben
Ø A nyelvművelés általános igénye
o A magyar nyelv hagyományainak kiegyensúlyozó szerepű folyóiratának mai napig fennálló orgánuma
§ Magyar Nyelvőr – Szarvas Gábor nyelvész alapítása (1872)
Batsányi János
· tapolcai kisnemes
· Kazinczyval szerkeszti Kassán a Magyar Museum c. folyóirato
· forradalmi versei (francia forradalom dicsőítése) miatt elveszti állását
· ő is részt vesz a jakobinus mozgalomban (1 év börtön Kufsteinben)
· 1795-től 1809-ig Bécsben él
· lefordítja és átírja Napóleon magyarokhoz szóló kiáltványát,
o csatlakozik a francia csapatokhoz,
o 1815-ben elfogják (1 év Spielberg)
o kényszerlakhelye haláláig Linz
· első váteszköltő a magyar irodalomban
· vátesz = kiválasztott, látnok; a közössége érdekében szólal meg, de felül is emelkedik rajtu
A franciaországi változásokra (1789)
Ø epigramma: a líra műnemébe tartozó műfaj, eredetileg felirat (középületek, sírkövek)
o ld. Görög Líra
Ø retorikai eszközei:
o megszólítás
o érzelmileg intenzív jelzős szerkezetek, metaforák
§ pl.: rút kelepce; kínos kötél, gyászos koporsó, nyögtök, vas-iga; felszentelt hóhérok
§ a meggyőzés hatáskeltő eszközei
o csattanó
o emelkedett, ünnepélyes hangnem
A látó (1791)
Ø a lírai én a látnok (vátesz) szerepében szólal meg
Ø a század végére elérkezettnek látja a szabadság megvalósulását
o
„az igazságnak terjednek súgári;
Dőlnek a babona fertelmes oltári,
Melyek a setétség fene bálványának
Annyi századoktól vérrel áradának”
(…)
„Vídulj gyászos elme!
megújul a világ,
S előbb, mint e század végső pontjára hág.”
Ø retorikus szerkezet, emelkedett, ünnepélyes hangnem
Kármán József
Ø losonci református lelkész fia
Ø szabadkőműves
Ø feltehetőleg a jakobinus mozgalom megtorlása miatt Pestről visszatér Losoncra, ismeretlen okból meghal 26 évesen
Ø Az Uránia című folyóiratot szerkeszti Pajor Gáspárral (1794-95)
o cikkeket, novellákat, szatírát ír a lapnak
o különösen nagy hangsúlyt fektet a nők nevelésére, a női olvasók megnyerésére
o célul tűzi ki eredeti művek megjelentetését
o A nemzet csinosodása:
§ a lapban megjelent értekezés/tanulmány:
§ a felvilágosodást gátló magyar jellemzőket veszi sorra: önhittség, önzés, félműveltség, animális lét, a külföldön tanult fiatalok itthon csak vadásznak, szórakoznak, nem érdekli őket a nemzet sorsa, az írástudók megvetése
Fanni hagyományai (1794-95)
Ø az első szentimentalista regény irodalmunkban
Ø minta: J. W. Goethe: Az ifjú Werther szenvedései (Werther szerelme és halála) – német klasszika
Ø műfaj: napló- és levélregény
Ø szerkezete:
o az olvasóhoz intézett bevezetés:
§ közli, hogy egy ismeretlen küldte a szerkesztőségnek a falusi lány történetét (hitelesség látszatát kelti)
o Fanni című rész:
§ Fanni hagyatékának tulajdonosa beszámol röviden Fanni élettörténetéről
§ (az olvasó ismeri az eseményeket, tehát figyelmét a továbbiakban a lelki folyamatok átélésére fordíthatja)
o Fanni hagyományai:
§ számozással elkülönített naplóbejegyzések,
§ Fanni és barátnője levélváltásai
§ E/1.-es elbeszélés, vallomásosság
o Fanni lélekállapot-változásainak folyamata:
§ választott magány, elvonulva a világtól: itt lehet önmaga, itt írhat, gondolkodhat, ábrándozhat, vágyakozhat
· lelki élmény a természetközelség = egység élménye
· önismeret hiánya; meg akarja ismerni önmagát
§ hiányérzet: „szeretetlenség”
· akit ismert (halott édesanyja és bátyja),
· feléjük irányul a szeretetlenség betöltése, összekapcsolódik ezért a halálvággyal
§ az önismeret első állomása: az érzések rögzítése: ambivalencia (ellentétes érzések együttes jelenléte): édes, titkos és örömteli és fájdalmas is
§ egyformaság, egyhangúság nyomasztó érzése (ősz)
§ barátság (megismerkedés L.-né gyermekes özvegyasszonnyal)
· a magány enyhülése
· új ismeret, új irány: a szerelemérzés miben léte: „gyötrelem és gyönyörűség”
· beavatás a nő-férfi kapcsolatba: az érdek- és a meggondolatlan kapcsolat elítélése
§ szerelem (megismerkedés T.-ai Józsival):
· megváltás = betöltődik a magány, tárgyát leli a vágy, értelmet lel a lét
· az eszményi teljesség iránti vágyódás =a tökéletes lét csak a halál utáni létben válik elérhetővé
§ „A halált én magammal hordom!”: az értelmet lelt lét bevégződik (tavasz)
· ellentét a természet és az emberi lét között: a természet életre kel újra, az emberi lét nem tud megújulni
Csokonai Vitéz Mihály
· a magyar felvilágosodás összegzője
· költészetében a felvilágosodás minden irányzata megjelenik
o ezeket ellentmondás nélkül simítja össze
o főként rokokó + klasszicizmus + szentimentalizmus + népiesség (német klasszika hatása)
A vidám természetű poéta
Ø a korai ars poétikája
Ø költészetfelfogása
o elutasítja a szentimentalizmust
o elutasítja a klasszicista stílust is (fennköltséget, patetikusságot)
o rokokó stílust fogalmazza meg főként
§ boldogság, világi örömök megélése a költészet feladata
§ az anakreóni hagyományok megújításával
§ Epikureus filozófia alapján
· = az élvezetek mérsékelt megélése vezet a boldogsághoz
Ø rokokóra jellemző fordulatok, vonások
o „Édesítjük csókokkal”
o „Rózsában a kis szerelmek megszállnak”
o „híves esthajnalon”
o „mosolygó Gráciáknak”
§ gráciák a báj, kellem, kecsesség istennői
o továbbá: mélyen benyúló rímek, dallamos hangzás is jellemzi
Anakreóni versek
A boldogság
Ø téma: mi jelenti a lírai énnek a boldogságot
Ø rokokó vonások
o idilli helyzet
§ szerelme, csók (érzéki örömök)
§ bor (mértékkel)
§ rózsaszál – giccs
§ Anakreón versei – utalás a hagyományra
o környezet
§ nyári hűvös este
§ jázminos lugas
Tartózkodó kérelem
Ø téma: udvarlás
Ø műfaj: dal
o a legszubjektívebb és legzeneibb műfaj
Ø verselés: szimultán (= bimetrikus verselés)
o időmértékes és ütemhangsúlyos egyszerre
o erős zeneiség
Ø szerkezete: szabályos
o vallomás + bók + felszólítás
Ø rokokó vonások
o műfaja
o verselése
o játékos, szellemes
o becéző, kedveskedő
A reményhez
Ø cím:
o reményt megszemélyesíti, megszólítja
o „R” (nagy R betű) – valamilyen felsőbb lény, transzcendens – allegorikus alak, istennő
o ódára utal (megszólít egy istenséget)
§ óda a klasszicizmus műfaja (rokokótól idegen)
§ eszményiség, patetikus hangnem
Ø téma: csalódás, reménytelenség, életkedvvesztés
Ø szerkezet: 4 egység – folyamat
Ø beszédhelyzet: a lírai én megszólítja a reményt
o megszólítás: kiábrándulás, csalódás a reményben
§ jellemzi a reményt
· csalfa, játszadozó, vak
· istenségnek látszó – nincs igazi ráhatása az eseményekre
§ azoknak a kapaszkodója, akik kiábrándult helyzetben vannak
· a boldogtalanok maguknak hozzák létre
o szemrehányó, számonkérő hangnem
Ø nyelvhasználat
o a két kertleírás – rokokó
o tartalom alapján szentimentalista (csalódottság, kiábrándultság)
Ø műfaj: összetett
o cím alapján óda
o forma alapján dal
o tartalom alapján elégia
Ø Lilla
o Komáromi kereskedő lánya
o Csokonai szerelme, de nem adják hozzá
§ társadalmi igazságtalanság
Ø szentimentalizmus megjelenése
o életkedv elvesztése, halálvágy
Ø elköszönés
o elhagyja a költészetet
o nincs életkedve
o nincsenek reményei
o nincs szerelem
Ø rokokó elemek
o virágzó kert, idilli, tökéletes
o műfaja dal, (elégikus tartalommal)
o zeneiség
Ø Csokonai Vitéz Mihály – „a zokogó rokokó”
Az estve (1794)
Ø a kor két legfőbb verstípusát ötvözi
o sententia = bölcs mondás
§ valamilyen általános igazságot, erkölcsi tanítást kifejező tömör mondat, költemény
o pictura = festmény, kép
§ a leírás egyik változata, verses formájú környezet- és emberábrázolás
Ø a vers 5 szerkezeti egységre osztható
Ø 1. szakasz 1-14.sor
o az est leírása, pictura
o kép: visszafogott, tompított pasztellszínek
o est – szókép: allegória – 2 metafora
§ 1. a nap hintója
§ 2. az est – égi lény
o rokokó stílus – lágy, finomkodó
§ „hanyatlik tűndöklő”, „szép enyészet” – nem összeillő jelzők
§ „halavánnyá”
§ „aranyos felhők”
§ „híves szárnyon járó”
§ „balzsammal bíztató harmatja”
§ hangulatfestő szavak (pl.: hangicsál)
o az utolsó sor elüt a többitől – elveszti finomságát – előre utal a későbbi tartalomra
§ „b” hangok alliterációja
§ „mord medve” (jelző)
§ bömböl – hangutánzó szó
Ø 2. szakasz 15-30. Sor
o a beszélő a természethez szól, tőle várja a feloldódást
o a rokokó és a szentimentalizmus stílusjellemzőit ötvözi
o rokokó jellemzők – lágy, finomkodó
§ „csendes szellők fúvallati”
§ „édes koncertek”
§ „Mártsátok örömbe”
§ „mennyei illatot lehellett”
§ „fűszerszámozott theátromot”
§ „hold rezgő fényénél”
§ „oh” – indulatszó
§ Gráciák (báj, kellem, kecsesség istennői) említése
§ „l” hangok alliterálása (19 – 20. sor) – lágyító hatás
o szentimentalista jellemzők – elkeseredettség, kiábrándultság, halálvágy
§ „szomorú lelkemet”
§ „lankadt keblemre”
o oximoron: „vídám melancholiának” (29. sor)
§ a szókép ellentétessége összefoglalja a részben megjelenő két stílus és világnézet ellentéteit
Ø 3. szakasz 31-38. sor
o a lírai én kifejezi elkeseredettségét a társadalmi igazságtalanságok miatt
§ lelkiállapota: semmije sincs a világban, nem találja a helyét
o a lelkiállapot okai:
§ az emberek viselkedése
· csak az önös érdekek, törtetés
· mások eltaposása
§ elkeseríti a világ erkölcsi állapota
o hangulatfestő szavak: csörtetés – az emberek viselkedése, állatisága
o szentimentalista stílus – a tartalomból következően
Ø 4. szakasz 39-74. sor
o beszédhelyzet: a lírai én az utat tévesztett emberiséget szólítja meg, fogalmaz meg kritikát
o klasszicista stílus: tanító óda (szerű), szentencia verstípusa
§ alkalmazza retorikai eszközöket: megszólítás
§ érveit logikusan építi fel, alátámasztja őket
o Rousseau tételeinek lírai formája:
§ a társadalmi igazságtalanságok fő oka a magántulajdon
§ minden ember jónak születik, a társadalom okozza a negatív tulajdonságokat
Ø 5. szakasz 35-88.sor
o szentimentalista stílus – tartalomból következik
o olyan megfoghatatlan természeti elemeket szólít meg, amelyeket az emberiségnek még nem sikerült eladni
§ Holdvilág, levegő, szél hangjai
o az embernek minden természetes születési alapjoga kellene, hogy legyen, de kisajátították (Rousseau)
o visszautal a természet szépségére és a társadalmi egyenlőtlenségekre
Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon
Ø műfaj: vígeposz
o kisszerű hősök, kisszerű küzdelem, hétköznapi helyzet és szereplők
o parodizálja az eposzi kellékeket
Ø keletkezése: 1790.
o az első vígeposz a magyar irodalomban
o a vígeposz a rokokó kedvelt műfaja
Ø stílus: nem csak tartalmában, de nyelvhasználatában is rokokó
o pl.: Aphrodité jellemzése
Eposzi kellékek: - és azok kifigurázása, megváltoztatása
Ø invokáció (segélykérés)
o a boros flaska a múzsa
o felcserélt sorrend: nem ezzel kezdődik a mű
Ø propozíció (témamegjelölés)
o téma: a „vénlányok” Dorottya vezetésével fellázadnak a fiatalok ellen (mert a farsangnak vége, és ők pár nélkül maradtak)
o kisszerű lényegtelen „viadal”, csetepaté
o felnagyítja, emelkedetten mutatja be
Ø az eposzi hős – Dorottya
o csúnya vénasszony, pártában maradt
§ minden testrésze valamilyen hiányosságban szenved
o a bemutatás gúnyos
§ a népkötészet asszonycsúfoló műfajának mintájára
· (Csokonai az első magyar népdalgyűjtő)
§ megjelenik a diákdalok szókimondósága is
Ø enumeráció (seregszemle)
o a hős jellemzéséhez hasonló gúnyossággal mutatja be az egybegyűlt vénlányokat
Ø deus ex machina (isteni beavatkozás)
o Eris (gör.: viszály és veszekedés istennője) fánkká változva megmérgezi Dorottyát
§ Dorottyát elönti a méreg, düh
§ a frissen szerzett harag erőt ad a viszály, harc véghezviteléhez – Eris a főhőst segíti
o Dorottyát harcra késszé teszi
Ø az ellenség (férfiak) vezére: Opor
o cselt alkalmazva egymás ellen fordítja a nőket
§ (aki először megcsókolja, azt feleségül veszi)
Ø megoldás – szintén isteni beavatkozással
o Aphrodité (=Vénusz) megszépíti Dorottyát
o Ámor kilövi nyilát Oporra és Dorottyára – egybekelnek
o az isteni beavatkozás jellege, lehetetlensége is parodikus hatású
A Magánossághoz
Ø cím:
o beszédhelyzetre utal
o elvont fogalmat személyesít meg
o felsőbbrendű lényként tekint a magányosságra (nagy „R” betű)
o nyelvi forma ódára enged következtetni
o téma: magány, magányosság
o szentimentalista életérzést sugall(hat) – elégikus tartalom várható
Ø a magány állapota (általános érvényű megállapítások – segítik az értelmezést)
|
adomány |
veszteség |
|
- több idő a gondolkodni a világ dolgain - függetlenség, a külvilágtól való mentesség - önismeret - lehetőség teremteni, alkotni |
- elveszettség érzése - életkedvvesztés - unalom - önkép elvesztése - valóságérzet elvesztése |
Ø Hol tölt szívesen időt a magány?
o megfrisselő, tiszta, Nimfák lakta, csendes helyeken
o hely jelzői: „hűs álom”, „csendes éj”
o oltalmat ad, nyugodt, csendes
o a természet menedék a lírai én számára
o a természet csak a bölcsek (azok, akik elmélyülnek) számára nyílik meg
Ø Hol nem tölt időt szívesen a magány?
o királyok udvara, kastélyok
o ahol a félelem és a fösvénység uralkodik
o ahol az ott lévők lelke nem ismeri/értékeli a magányt
o olyan emberek körül, akikből hiányzik az érző szív, a szelídség; durvák, erőszakosak
Ø Kinek képvisel értéket a magány?
o menedéket és biztonságot nyújt
§ azoknak, akik beleuntak, kiáradtak, vagy kitaszításra kerültek a társadalomból
o a gondolkodóknak, alkotóknak tered a teremtéshez, alkotáshoz
Ø Miért fohászkodik a lírai én a magányhoz?
o a magány megnyugvást nyújt, elfelejtheti benne a világ igazságtalanságait
o nem színlel, nem csal meg
o hűséges
Ø Mit kér a magánytól?
o hűséget, barátságot, kíséretet a halálig és a halálon túl is
Ø A magányság megjelenése: barát, istennő, óvó védő anya, szerelmi viszony
Ø A magány egy olyan végső menedék, ami minden emberi kapcsolatot helyettesít
Ø 3. versszak
o lágyság, finomkodás: „l” és „h” hangok halmozása
o jelzők: lenge, hűs, éj angyala → az élményt egy transzcendens szintre emeli
§ szőke bikkfák – emberszerűvé teszi, antropomorfizálja a természetet
o a Hold allegorikus alakként jelenik meg
Ø 7. versszak
o ihlet = villám
o villám: a sötétségbe hirtelen életet, világosságot hoz
o költészet: a semmiből teremt, hoz létre valami újat
Ø 9. versszak
o elítéli az öntelteket → értelem nélküli létezésnek tekinti
o elítéli a tehetetlenségük, céltalanságuk
§ „kőről kövekre görgenek”
Népies versek
Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz
- szerelem oka: a kulacs valamilyen bódító nedűt tartalmaz
Ø megjelennek a humor eszközei: túlzás, kontraszt
Ø humor forrása: a kulacsban egy női alakot lát
o jobban rajong érte, mint a valóságos nőkért, mint a feleségéért
§ a felesége váljon kulaccsá
o kulacsokat szüljön a felesége
o lezárásban: tréfás sírfelirat (népköltészeti elem)
Ø népies vonások:
o megszólítások: kincsem, galambocskám, stb.
o köznyelvi fordulatok: „Nem úgy ám, mint a Mancié”
o témái a szerelem és a bor
o beszélő: borissza ember – hétköznapi alak
§ általános beszélő, nem személyes a vallomás
Ø verselése: ütemhangsúlyos – felező 8-as
Ø műfaja: dal
Ø szerkezet
1. dicséri, méltatja, ellentétbe állítja a kulacsot a valósággal (kontraszt)
2. miért olyan szeretett – minden helyzetre gyógyír
3. vágykép
4. vallomás – az utolsó pénzét is neki adná (túlzás)
5. sírfelirat
Az ember a poézis első tárgya
Ø verstípus: ars poetica = költői hitvallás
Ø szerkezet
o 1-4. vsz.
§ visszatekintés, eddig milyen költészetet alkotott
o 5-7. vsz.
§ a költészet új feladatának megfogalmazása:
§ az emberi létezést körüljáró kérdések kivizsgálása
o 8. vsz.
§ a lírai én kétségei, miért nem máltó a feladatra
Ø amíg nem vizsgálja ki a mélyebb, emberi létezést körüljáró kérdéseket addig csak az anyagi létezés biztosított a földi nem