Magyar nyelv és Irodalom - Szövegtan
A szöveg = a legmagasabb nyelvi szint, a beszéd alapegysége. Teljes, lezárt, szándékolt üzenet. A beszélő mondanivalóját a nyelv szabályainak megfelelően, a beszédhelyzet és a kommunikációs cél figyelembevételével fogalmazza meg.
A szöveg jellemzői
Ø tartalmilag egységes témájú
Ø logikailag összefüggő
Ø megszerkesztett, előrehaladó, lezárt
Ø a szöveg értelmezéséhez lehet, hogy háttértudás szükséges
Ø van, hogy a szöveg csak adott beszédhelyzetben értelmes
Ø a szövegnek nincs terjedelmi követelménye
o mondatszövegek: közmondások, figyelmeztető feliratok, felkiáltások
Szöveg szerkezeti egységei
Ø mindegyik egység önmagában megszerkesztett
Ø mikroszerkezeti egységek:
o mondatok → mondattömbök → bekezdések
Ø makroszerkezeti egységek:
o cím, bevezetés, tárgyalás, befejezés
mondat:
§ szöveg elemi egysége, bekezdéseket hoz létre
bekezdés:
§ két vagy több tartalmilag-logikailag szorosan kapcsolódó mondatból áll
§ legfontosabb állítását a tételmondat hordozza
§ többi mondat a tételmondatot részletezi, magyarázza
§ bekezdés mondatai logikai viszonyban vannak → ábrázolhatjuk, mint a mellérendelő mondatoknál
o pl.: (1) ↔ [(2) – (3) – (4)] → (5) ↔ (6) → (7)
§ a szorosabban összetartó bekezdések mondattömböt alkotnak ( [ ] )
§ szóbeli szövegekben a szövegfonetikai eszközökkel érzékeltetjük a bekezdéseket
§ a hosszabb szövegek szakaszokra (részekre, fejezetekre) is tagolódhatnak
Nagyobb szerkezeti egységek
1) Cím
§ egész szöveget átfogja, globális kohéziót teremt (ld. lejjebb)
§ feladata alapján:
o témamegjelölő: Szigeti veszedelem
o műfajmegjelölő: Ballada a költészet hatalmáról
o címkeszerű: Ősz (néhány szóba sűrített, metaforikus)
o reklámszerű: Mi mindent kell tudni? (cél: érdeklődést felkelteni)
2) Bevezetés
§ feladata:
o figyelemvezetés, érdeklődés felkeltése
o hangulati, tartalmi előkészítés
o szöveg témájának, gondolatmenetének felvázolása
o elbeszélő szövegben: helyszín, idő, szereplők bemutatása
§ legtöbbször itt a fókuszmondat – a szöveg leglényegesebb állítását hordozó mondat
3) Tárgyalás
§ mondanivalónk kifejtése
§ általában bekezdésekre tagolt
§ bekezdések sorrendje: időrend, térbeli elhelyezkedés, vagy ok-okozati összefüggés alapján
4) Befejezés
§ feladata: elmondottak összegzése
§ következtetés, tanulságok levonása
§ szerzői állásfoglalás
§ szöveg érzelmi lezárása
Szöveg jelentésbeli kapcsolóelemei
kohézió = a jelentés által működő összetartó erőt kohéziónak nevezzük.
Ø kisebb és nagyobb szerkezeti egységeken egyaránt
Ø az egységet a jelentésbeli kapcsolóelemek biztosítják
o szavak jelentésének összefüggése, jelentésbeli hiány, tartalmi-logikai összefüggés
Jelentésbeli összefüggés
Ø a szöveg szavai között jelentésbeli kapcsolatot fedezhetünk fel
Ø ugyanarra a valóságdarabra vonatkozó szavak:
o szóismétlés
o rokon értelmű szavak
o körülírás
Ø logikai kapcsolatban lévő szavak: mezőösszefüggés
o pl.: nagyanya – öreg, haja – arca – szeme, öreg – redős
Ø képzettársításon alapuló kapcsolat: hasonlat, metafora
Jelentésbeli hiány
Ø jelentésbeli (szemantikai) hiány is lehet kapcsolóelem
Ø beszélő nem tartotta szükségesnek elmondani/közös valóságismeret miatt ismertnek vélte
Ø pl.: Meghívtam a rokonokat ebédre. Aztán megdicsérték az ételt”
Logikai kapcsolóelemek:
Ø mellérendelő kötőszók
Ø határozószók
Ø módosítószók
Ø biztosítják a logikai folytonosságot
Aktuális tagolás
Ø mondatok szövegkörnyezettől függő szórendje
Ø a már elhangzott ismeretek (téma) és az új ismeretek (réma) megfelelő váltakozása viszi előre a szöveget
Ø beszédben: szövegfonetikai eszközökkel
Jelentésbeli kapcsolóelemek a szöveg egészében
1) cím
§ az egész szöveget átfogja, globális kohéziót teremt
2) kulcsszavak
§ szöveg témáját és résztémáit nevezik meg
§ végigvonulnak az egész szövegben → témahálózat
3) kiemelt mondatok
§ a fókuszmondat és a tételmondat is a szöveg előrehaladását biztosítják
§ kiemelt a szöveg nyitó- és zárómondata is
4) tartalmi-logikai gondolatmenet
§ az előrehaladást a szövegtopikok és szövegfókuszok biztosítják
o szövegtopik:
§ már említett, ismert információt hordozó elem
§ a többi rész ezt dolgozza ki
o szövegfókusz:
§ az egy adott ponton legkiemelkedőbb elem
§ új információt hordozó szövegrészre irányítja a figyelmet
§ elemzés: hogyan haladhat a szöveg
o részletek leírása → általános következtetés
o általános állítás → részletek kidolgozása
o ok-okozati összefüggések levezetése
o időbeli előrehaladás
o térbeli előrehaladás
o logikai előrehaladás: párhuzam/ellentét
A szöveg nyelvtani kapcsolóelemei
A szöveg mondatainak összefüggését a nyelvtani szinten nyelvtani kapcsolóelemek biztosítják. Ezek lehetnek jellegzetes szófajok, toldalékok, vagy nyelvtani szerkezeti hiány
Nyelvtani kapcsolatok jellegzetes szófajai
1) Névelők
§ először említünk egy fogalmat: határozatlan névelő (egy)
§ következőleg határozott névelő (a, az)
2) Sorszámnevek
§ pl.: Az első helyezett Kálmán lett. Jolán lett a második.
3) Névmások
§ harmadik személyű névmások
o pl.: Ákosnak fodrászhoz kellene mennie. De ő nem akar. (ő = Ákos)
§ mutató névmások
o pl.: Kálmánnak Yamaha trombitája van. Olyan kell nekem is.
§ birtokos névmások
o pl.: Én és Kálmán is kispolszkit vezetünk. De az enyém piros.
§ általános névmások:
o pl.: Kálmán meghívta a barátait a születésnapjára. Mindenki elment.
elemzés: az utalás iránya
§ visszautalás (anafora)
o egy előbb megfogalmazott elemre utal vissza
o pl.: Levelet kaptam Sulyok Tamástól. Ő a köztársasági elnök
§ előreutalás (katafora)
o az utaló elem az utalás után megjelenő elemre utal
o pl.: Ezt akartam. Kék Ladát 1500 cm3-es motorral.
§ rámutatás (deixis)
o a beszédhelyzet tényezőire mutat
o csak a beszédhelyzetből tudjuk, mire utal
o pl.: Vele fogjon kezet!
Összefüggést segítő toldalékok
Ø igei személyragok és a többesszám jele
o szám- és személybeli egyeztetés a mondathatáron túl
o pl.: Kálmán és Zsolt együtt síeltek. A világbajnokságra készültek.
Ø tárgyas igeragozás
o visszautal az előzményben megnevezett tárgyra
o pl.: Vettem egy Tatra T5C5 plüssvillamost. Az egész családom imádja.
Ø vonzatos ige
o a vonzat ragja kapcsolóelem a mondatok között
o pl.: Mindig reménykedhetett. Ha másban nem, akkor abban, hogy a busz késik.
Ø birtokos személyjelek
o pl.: A barátom megsértődött. Azt hitte, hogy én törtem össze a Moszkvicsát.
Ø időjelek:
o a szöveg időszerkezetét teremtik meg
o a jelen időt jelző zérómorfémák is szövegösszetartó elemek
o pl.: Hirtelen nagy csattanás hallatszik∅. Az ablakból látják, ahogy két Ikarus összeütközik∅.
Nyelvtani szerkezeti hiány
Ø már említett elem elhagyásával utalunk egy elhangzott információra
Ø ha két egymást követő mondatnak ugyanaz az alanya, a második mondatban elhagyhatjuk
Ø pl.: Zsolt híres autóversenyző. Sok futamot megnyert már.