Magyar nyelv és Irodalom - Szövegtípusok

Szövegtípusok

A szövegek csoportosítása

1)     A közlemény funkciója / kommunikáció szándéka szerint

a)     Elbeszélő

§  pl.: novella, mese, anekdota, élménybeszámoló, hír, tudósítás, jegyzőkönyv, emlékirat, használati utasítás

§  eseménysort mond el

§  időrendbe rendezés

§  jellemzően múlt idejű igék; mozgást változást kifejező igék → verbális stílus

§  sok időre utaló szó és szókapcsolat

§  jelentésmeghatározó a tempó

o   pl.: szűkszavú, részletező, kihagyásos

§  gyakori a párbeszéd

§  leíró részleteket is tartalmazhat

§  az elbeszélői nézőpont lehet:

o   külső („közvetítő”, tudósító)

o   belső = elbeszélő szereplője a történetnek → jelenetszerű

b)     Leíró

§  Tárgy, személy, helyszín, jelenség, folyamat bemutatása láttatása

§  pl.: leírás, jellemzés, definíció

§  lehet hétköznapi, tudományos vagy szépirodalmi szövegekben is

§  szerkezet:

o   általános, az egészre vonatkozó megállapítással indul

o   ezután a részletek bemutatása logikai sorrendben történik

·       pl.: a közelitől a távoliig, a külsőtől a belsőig

§  szemléletes, érzékletes

§  pontosan megragadja a jellemző részleteket

§  állóképszerűség → főnevek, melléknevek túlsúlya → nominális stílus
az igék jellemzően jelen idejűek

§  hangnem: általában objektív/tárgyilagos

§  tartalmazhat minősítést, érzelmi viszonyulást is

c)     érvelő-meggyőző

§  ajánlás, érvelő esszé, szónoki beszéd, tudományos vita / vita, reklám

§  valamiről meg akarja győzni a hallgatóságot

§  ok-okozati az előrehaladása

§  vélemény alátámasztása érvekkel

§  példák, összehasonlítás

§  érzelemkifejezés

§  retorikai (szónoki) eszközök: ismétlés, megszólítás felkiáltás, kérdés

§  felszólítás az együtt gondolkodásra, cselekvésre

§  idézés más szerzőktől

2)     Előkészület szerint

a)     Spontán: beszélgetés, viccmesélés stb.

b)     Tervezett: beszéd, felelés stb.

3)     Résztvevők szerint

a)     Monologikus

b)     dialogikus

4)     Hatókör szerint

a)     Nyilvános

Ø  Hivatalos szervek – intézmények közti érintkezés

Ø  Hivatalos szervek – magánszemélyek közti érintkezés

§  pl.: törvénycikk, rendelet, parlamenti felszólalás, kérvény, felszólítás, ünnepi beszéd

§  általában kijelentő mondatok

§  sok jogi fordulatot tartalmaz

b)     magán

Ø  magánlevél, pletyka naplózás beszélgetés, munkamegbeszélés

§  szerkezete kötetlen

§  nem előre tervezett

§  érzelmi töltetet is tartalmazhat

§  modalitása változatos

§  egyszerű szerkezetű mondatokat tartalmaz

5)     Közvetítő közeg szerint

a)     szóbeli

Ø  beszélgetés, felelés, hírközlés, köszöntés, beszámoló

§  akusztikai benyomás

§  nonverbális eszközök egészítik ki

§  általában közvetlen

§  általában van lehetőség a visszaigazolásra

§  lehet spontán és tervezett is

§  a beszédhelyzet befolyásolja a mélységét

b)     írásbeli / írott

Ø  levél, vitairat, röpirat, kérvény, regény, vezércikk

§   vizuális benyomást kelt, az elrendezés is jelentéssel bír

§   a szövegfonetikai (szupraszegmentális) eszközöket központozással (írásjelekkel) jelöljük

§   általában közvetett kommunikáció

§   késleltetett visszajelzés, van, hogy nem is lehetséges

§   általában tervezett

§   tértől és időtől független

§   igényesebb, tudatosabb, átgondoltabb, bonyolultabb a mondatszerkezete, mint a beszédnek

c)     írott beszélt nyelv

§  átmenetet képez az írásbeliség és a beszéd között

§  spontán beszédhez hasonlít, de mégis leírjuk

§  téma: kötetlen, gyakori a témaváltás

§  hiányos, befejezetlen, változatos mondatszerkezeteket tartalmaz

§  angol eredetű szavak, szleng, emotikonok, egyéni rövidítések használata jellemzi

6)     Nyelvhasználat szerint (stílusrétegek, szintrétegek)

a)     társalgási (magánéleti/familiáris)

§  használata: a mindennapi életben, közvetlen társas érintkezésben, gyakran a médiában is

§  a legszélesebb körben használt stílusréteg

§  pl.: beszélgetés, vita, magánlevél, napló, chat, SMS

§  tájékoztató, érzelemkifejező, felhívó, kapcsolattartó funkciók

§  közvetlen, kötetlen rögtönzött

§  szóbeli szövegekben a nem nyelvi kommunikáció is érvényesül

§  szókészlete gazdag, változatos, jellemző a beszélő egyéniségére

§  a szóhasználat a témától, beszédhelyzettől, beszélgetőtársaktól is függ

§  formája kötetlen, mondatszerkesztése szabadabb, rövid és hiányos mondatokat is tartalmazhat

§  változatos modalitás

§  legszabadabb stílusréteg, teret ad az önkifejezésnek

§  a társadalmi érintkezés előírásai szabályozzák

b)     publicisztikai (újságírás)

§  a tömegkommunikációs üzenetek stílusrétege

§  pl.: hír, tudósítás, kommentár, jegyzet, cikk, interjú, riport, recenzió, bírálat

§  a pontos fogalmazásra, közérthetőségre törekednek

§  funkciói: tájékoztatás, felhívás

§  gyakran használják az érzelmi hatáskeltés eszközeit

§  szóhasználata gazdag, választékos

§  figyelemfelkeltő nyelvi újításokat, szójátékokat tartalmaz (falat rengető falat, bérplafon)

§  divatszavakat (celeb), közhelyeket és sablonos kifejezéseket használ (az én olvasatom szerint)

§  összetett, jól áttekinthet, változatos modalitású mondatok

§  kedveli a figyelemfelkeltést szolgáló stíluseszközöket (ismétlés, halmozás, fokozás, ellentét stb.)

§  arányos, logikus szerkesztésű, gyakori az előre és visszautalás, logikai kötőelemek használata

§  a vizuális elrendezés, képek, illusztrációk kiemelt szerepet kapnak

c)     tudományos/ismeretterjesztő

§  célja: a valóság tényeinek, törvényeinek, összefüggéseinek bemutatása és az új tudományos ismeretek megvilágítása

§  pl.: esszé, értekezés, tanulmány, szakvélemény, lexikoncikk, kritika, iskolai tankönyv, tudományos előadás, szakmai vita, referátum, iskolai felelet

§  funkciója: főként tájékoztató

§  az ismeretterjesztő szövegek a tudományos ismereteket olyan befogadóknak közvetítik, akiknek nincsenek a témáról előismereteik

§  az ismeretterjesztő szövegek szóhasználata és mondatszerkesztése hétköznapibb, jobban közelít a média szövegtípusaihoz

§  a tudományos szöveg szakszavakat, szakkifejezéseket, idegen szavakat tartalmaz

§  tárgyilagos, távolságtartó, semleges érzelmi állapotú, objektív

§  mondatai többszörösen összetettek, áttekinthetők, világos szerkezetűek

§  a szövegek megformálása kötött, ok-okozati összefüggéseken alapul

§  a mondanivalót idézettel, lábjegyzettel támasztja alá

§  vizuális eszközöket (vastag betű, kiemelés, ábra) és tudományos jelrendszereket alkalmaz

d)     szónoki

§  célja: a hallgatóság meggyőzése, állásfoglalásra ösztönzése

§  elsősorban szóbeli (védőbeszéd, felszólalás, hozzászólás, előadás, vitaindító, nyilvános vita, egyházi prédikáció, felhívás politikai választási beszéd, ünnepi beszéd), de lehet írásbeli is (érvelő esszé)

§  tájékoztató, felhívó és esztétikai funkciók

§  szóhasználata választékos, érzelmileg telített, sokszor túlzó kifejezések

§  szemléletességre, érzékletességre törekszik:

o   szóképek, hasonlatok, állandósult kifejezések

§  közhelyek, bevált, elcsépelt szófordulatok

§  összetett, jól áttekinthető változatos modalitású mondatok

§  megszerkesztése tudatos, logikus

§  elmondottak szakaszos összefoglalása

e)     hivatalos

§  felhasználása: ügyintézés során; intézménnyel vagy hatósággal történő kommunikációban

§  pl.: törvény, rendelet, jegyzőkönyv, határozat, szabályzat, értesítés, elismervény, meghatalmazás, pályázat, jegyzőkönyv, hivatali és üzleti levelezés)

§  gyakran cselekvés értékű: kimondásuk cselekvést jelent (pl.: törvény = felszólítás)

§  a feladó a fogalmi pontosságra egyértelműségre törekszik

§  sok jogi kifejezés, szakkifejezés (pl.: alulírott, jogosult, hatályát veszti)

§  világos, áttekinthető, többszörösen összetett szerkezetű mondatok

§  tömör és pontos

§  felsorolások, pontostó közbevetések

§  sok az elsőre és visszautalást biztosító nyelvi eszköz, logikai kötőszó

§  gyakran utal más szövegekre (törvényekre, rendeletekre)

§  elrendezése szabályozott

f)      szépirodalmi

Gyakorlati szövegtípusok

1)     vitaindító

§  Egy vitatott probléma ismertetése. Azokat a kérdéseket fogalmazza meg, melyekre a vita során választ szeretnénk kapni.

§  A feladat nem az, hogy kiálljunk valamelyik oldal mellett, vagy az, hogy megoldjuk a felvetődött problémát, hanem az, hogy felvetéseinkkel elindítsuk a gondolkodást.

§  Felépítése:

o   utalunk a kommunikációs helyzetre;

o   vázoljuk a problémát - szólhatunk arról is, miért aktuális éppen most a téma megvitatása;

o   bemutatjuk a lehetségesen felmerülő kérdéseket, álláspontokat;

o   érveket is hozhatunk a különböző álláspontok támogatására – pártatlanul, elfogadva a különféle nézetek releváns voltát.

o   végül a hallgatókat véleményformálásra buzdítjuk.

2)     felszólalás és hozzászólás

§  A felszólalás egy adott témával kapcsolatos álláspont rendezett formájú kifejtése.

§  A hozzászólás egy korábban már elhangzott szövegre reflektál.

§  Felépítésük:

o   a hallgatóság megszólítása;

o   hozzászólás esetében azon gondolatok felidézése, amelyekre a hozzászóló reflektálni akar;

o   a tézis megfogalmazása és érvek felsorolása az állítás alátámasztására; az esetleges ellenérvek cáfolata;

o   a mondanivaló összefoglalása;

o   végül formális befejezés (pl. Köszönöm a lehetőséget/figyelmet...).

3)     motivációs levél

§  Az önéletrajz kísérőlevele. Benne a pályázó bemutatkozik lehetséges munkaadójának.

§  Leírja:

o   milyen állásra szeretne jelentkezni;

o   mi teszi őt a legalkalmasabb személlyé az adott állás betöltésére

o   végzettségek, korábbi állások és a bennük elért sikerek és tapasztalatok;

o   a munkakör betöltéséhéz szükséges személyes tulajdonságok, képességek, kompetenciák;

o   miért érdeklődik az adott munkakör, feladat iránt és milyen céljai vannak vele a jövőre nézve.

§  Formális befejezés: a személyes találkozásba és tárgyalásba vetett remény kifejezése

§  A motivációs levélnek a hivatalos levelek formai követelményeit kell figyelembe vennie.

4)     hivatalos levél

§  A hivatalos levelet egy intézményhez, hatósághoz írjuk, vagy tőle kapjuk. Lehet kérvény, fellebbezés, panaszlevél, értesítés, felszólítás, határozat, engedély stb.

§  Tárgyilagos, személytelen hangnem, pontos fogalmazás, szigorú szabályok a szóhasználatban, megszerkesztésben.

§  Felépítése:

o   Fejléc - a feladó nevével, elérhetőségével, valamint a címzett nevével, elérhetőségével, illetve az ügyintéző nevével és a levél tárgyának megjelölésével.

o   Megszólítás - a címzett nevével és rangjával. Ha nem ismerjük a címzett nevét: Uram/ Asszonyom megszólítás vagy az intézmény neve.

o   A mondanivaló felvezetése, majd az álláspont, indoklás kifejtése.

o   záróformula, keltezés, aláírás.

a.      kérvény

§  A kérvény a hivatalos levelek egyik típusa, melyben a kérvényező valamilyen igénnyel, kéréssel fordul egy intézményhez, hatósághoz.

§  Felépítése:

o   a hivatalos levelekre jellemző fejléc és megszólítás

o   az ügy előadása, a kérés megfogalmazása

o   indokolás, az érvek felsorolása

o   befejezésként a kérés megismétlése

o   záróformula: (pl. Kérem beadványom kedvező elbírálását), dátum, aláírás.

b.     panaszos levél

§  A panaszos levél a hivatalos levelek egyik típusa, melyben a panasszal fordulunk egy intézményhez, hatósághoz.

§  Felépítése:

o   a hivatalos levelekre jellemző fejléc és megszólítás

o   panaszunk tényszerű, pontos ismertetése

o   panaszunk jogosságának bizonyítása

o   záróformula: intézkedés kérése - (pl. Kérem az ügy mielőbbi kivizsgálását) dátum, aláírás.

c.      Ajánlás

§  Az ajánlólevél egy pályázat elbírálójának szól, melyben a levél írója a pályázóról ad véleményt.

§  Felépítése:

o   a címzett megszólítása

o   az ajánló és a pályázó közötti kapcsolat megvilágítása

o   a pályázó bemutatása, jellemzése (a pályázat céljával összefüggésben)

o   az ajánlás indoklása

o   záróformula (pl. A fentiek alapján méltán ajánlhatom XY-t az állás betöltésére), dátum, aláírás

5)     méltatás

§  A méltatás vagy laudáció az ünnepeltet köszöntő és érdemeit méltató beszéd kitüntetés átadásakor, beiktatáskor.

§  Felépítése:

o   a kommunikációs helyzetre, az alkalomra utalás

o   az ünnepelt jellemzése, életének, munkásságának, érdemeinek bemutatása

o   zárás (pl. az jókívánság megfogalmazása pl. Kívánjuk, hogy tudását még hosszú ideig kamatoztassa mindnyájunk javára; Sok sikert és erőt kívánunk jövőbeli céljaihoz és feladataihoz.

Szövegműfaj	Írásbeli/szóbeli	Stílus	Megszerkesztés, szókincs
Vitaindító, felszólalás, hozzászólás	Inkább szóbeli	Szónoki stílusréteg, de a beszédhelyzettől is függ, így lehet tudományos stílus vagy személyesebb hangvétel is	Az érvelés gondolatmenete Beszédhelyzettől és témától függő szókincs
Méltatás	Inkább szóbeli	Szónoki stílusréteg	A szónoki beszédekre jellemző felépítés és szókincs
Motivációs levél, hivatalos levelek	írásbeli	Hivatalos stílusréteg Tárgyilagosság és udvariasság	Szigorú formai kötöttségek szerkesztésben, szóhasználatban