Magyar nyelv és Irodalom - Vörösmarty Mihály
Életrajz 1800-1855
Ø szül.: Pusztanyék, elszegényedett köznemesi család
Ø Székesfehérváron és Pesten jár gimnáziumba
Ø apja halála után házitanító a Perczel-családnál
o tanítványa Mór is, a későbbi honvédtábornok
o beleszeret Perczel Etelkába - beteljesületlen
Ø jogot végez
Ø Budára költözik
Ø a kulturális élet meghatározó alakja és a szabadelvű nemesi ellenzék tagja
Ø 1830-tól a nemzet költője
o ezt a szerepet halála után Deák Ferenc Arany Jánosra kényszeríti
Ø 1843-ban feleségül veszi a 20 évvel fiatalabb Csajághy Laurát (Bajza József sógornője)
o hozzá írja A merengőhöz c. versét
Ø 1849-ben bujdosásra kényszerül, kegyelmet kap, gazdálkodásba kezd
Ø a szabadságharc leverése fizikailag és lelkileg is megtöri
Alkotói korszakok
1820-1830 első fele
Ø epikus és drámai művek
Ø Zalán Futása
o eposz, a honfoglalás döntő mozzanatát dolgozza fel
o romantikus vonások:
§ nemzeti múltba visszatekintés, mítoszteremtő szándék
o klasszicista vonások:
§ verselése: hexameter, műfaj: eposz, jelennek szóló tanító szándék
o szakít a protestáns hagyománnyal: a hanyatlás oka nem az erkölcsi romlás, és ezért Isten büntetése, hanem a változások az ember szellemi-erkölcsi változásaiból fakadnak
Ø Tündérvölgy, Délsziget, A Rom
o elbeszélő költemények
o a boldogság lehetőségét, az emberi lét és a történelem kérdéseit vizsgálják
Ø drámai alkotás: Csongor és Tünde (1830)
1830 második fele – 1849
Ø főként lírai művek
Ø verseiben nemzeti gondolatokat fogalmaz meg
o reformkorra jellemző bizakodó hang mellett jelen van a kétely, romantikus apokalipszis-víziók
Ø a korszak művei:
o A Guttenberg-albumba (1839, epigramma a könyvnyomtatást ünneplő emlékkönyvbe)
o Laura-versek: Ábránd, A merengőhöz
o Szózat (1836, közösségi óda)
o Gondolatok a könyvtárban (1844)
o Az emberek (1846)
1849-1855
Ø kevés, (mindössze 15) verset ír, a szabadságharc leverése megtöri
Ø jellemző a haza és az emberiség sorsának egybekapcsolása
Ø az elvesztett szabadságharc hatására jellemző lesz a tragikus veszteségérzet, helyreállíthatatlanság gondolata
Ø a korszak művei:
o A vén cigány (1854)
o Előszó (1854?)
o Fogytán van napod (1855?)
Helye a kánonban
Ø költő, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező
Ø nyelvteremtő, metaforaalkotó fantáziájával, mondatszerkezeteivel megújítja az irodalmi nyelvet
Ø lét- és történelembölcseleti kérdéseket vetnek fel művei
Ø életműve nemzeti elkötelezettségű
Ø továbbgondolja a felvilágosodás eszméit, ötvözi azokat a romantika világképével
Ø kozmikus távlatból szemléli az egyén, a nemzet és az emberiség sorsát
Ø a világ rendezettségét kétellyel szemléli
Ø ember- és történelemfelfogásában a céltalanság és otthontalanság élménye dominál, ebből fakad tragikuma és iróniája
Irodalomszervező munkássága
Ø Tudományos Gyűjtemény irodalmi mellékletét, a Koszorút szerkeszti
Ø társszerkesztője az Athenaeumnak
Ø az MTA tagja
o az első magyar helyesírás írója: A magyar szóragasztás szabályai
o szótárszerkesztő
Ø alapító tagja a Kisfaludy Társaságnak
Ø közreműködik az első magyar kőszínház (Pesti Magyar, majd Nemzeti Színház) megalapításában és működésében
Fordításai
Ø Shakespeare: Julius Caesar, Lear király
Művészetének alapvonásai
Ø központi témák:
o világ működésére vonatkozó történetbölcseleti felvetések
§ mi az ember helye a világegyetemben
§ képes-e az ember alakítani a sorsát
§ van-e a kozmoszt működtető rendezőelv
o nemzeti létezés
§ nemzeti felemelkedés vagy elbukás lehetőségei
§ nemzeti sorskérdések
§ hazafias cselekedetekre buzdítás
o egyén helye a világban
§ lét értelme a kilátástalan helyzetben
Ø romantikára jellemző költői magatartás
o kivonulás, elvágyódás a valóságtól a nemzeti múltba, a mitikusba
o kétely a világ végső értelmében
o gondolkodásának központjában a szabadságeszmény áll
Ø verseinek szerkezete gyakran retorikus szerkezetű
Ø romantikus versnyelv poétikai eljárásai
o látomásosság
o erőteljes képiesség – metafora, allegória
o alakzatok: túlzás, megszólítás, halmozás, bravúros mondatszerkesztés, hangnemkeveredés
Csongor és Tünde 1830
Ø a magyar romantika világirodalmi szintű alkotása
Ø előzmények, minták:
o Gergei Albert: História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról
o Shakespeare: Szentivánéji álom, A vihar
o Mozart: Varázsfuvola
o Goethe: Faust
Ø műfaj: drámai költemény
Ø drámatípus: kétszintes dráma
o normaadó szint: transzcendens, isteni
o normakövető szint: földi világ
o valamilyen filozófiai kérdésre keresi a választ
o helyszínei, ideje, szereplői allegorikusak
o a két szintet összekötő elem: a fa
§ Tünde ülteti, hogy átjárót teremtsen a két szint között
Ø szerkezet:
o nem hagyományos drámai kompozíció
o szerkezete a próbatételes mesékhez hasonló
Ø drámai világ rendje, emberképe:
o az Éj mitikus istennő, a világot teremtő erő, de annak működésébe nem avatkozik
o a világ ciklikus rendben működik
o az ember: „féreg”, „a pillanat buboréka”, „lelkes porond”
§ az ember kettős természetű – lelkes porond = por és lélek – dualista emberkép
· az ember csodákra és szörnyűségekre is képes
Ø tér
o kert
o szintén allegorikus, a kert maga a világ, amelyben az egész emberiség története zajlik
Ø idő
o 1 kozmikus nap, éjféltől-éjfélig
o valójában nem lehetséges időtartam
o az idő folyamatosan halad – ciklikus
§ a szereplők bejárják a boldogságkeresés útját, célhoz érnek
Alapkérdés:
Mi a boldogság? Hogyan érhető el?
o a dráma válasza: A boldogság a földi létben csak a szerelemben található meg, de az is csak rövid időre, a mulandóság határain belül lehetséges. A szerelem az egyetlen, amiben elérhető a pillanatnyi teljesség a Földön.
§ tündének le kell mondania halhatatlan tündér mivoltáról, hogy Csongorral lehessen
§ a transzcendens teljesség, égi harmónia nem valósulhat meg a földi világban
Szereplők
Ø allegorikus alakok
Csongor
Ø világlátott
Ø a mindenkori fiatal, aki többre vágyik annál, mint ami a földi világ által nyújtott boldogság, valami felsőbbrendű boldogságformát keres
Ø álmodozó, „a fellegekben jár”
Tünde
Ø az eszmény, az égi szép, magasabb rendű boldogság
Balga
Ø realisztikus, földhözragadt
Ø a földi örömöket keresi
Ø józan paraszti ész
Ilma
Ø szintén földi, realisztikus
Ø segíti Tündét a Földön való eligazodásban
Csongor és Tünde szerelme az eszményi szerelem, míg Balga és Ilma a lehetőségekhez mérten, valóságosan megvalósuló szerelem.
Egyik szereplő sem áll meg önállóan, mindegyiküknek szüksége van a másikra. Csongornak Balgára, Tündének Ilmára.
Mirígy és az ördögfiókák
Ø az áhított boldogság elérését akadályozó elemek, akadályok
Ø Mirígy a mű mindhárom szintjén megjelenik:
o Föld: Csongor szolgája
o mese: boszorkány
o mítosz: ártó szellem, idő
Éj
Ø mitikus istennő, világot teremtő erő
Ø monológja – teremtésmítosz
o pesszimista világkép – semmiből lett és semmivé lesz
o minden ciklikus
o teljes hiábavalóság
§ ezt csak a szerelem képes feledtetni, de csupán egy pillanatra, korlátozottan
o az ember isteni része nagy dolgokra hivatott (vágy a világ megértésére), de a mulandóság miatt hiábavaló a küzdelem
Alapmotívumok
Ø kert és úttoposz
o vándorlás = belső út
o a kert maga a világ, amelyben az egész emberiség története zajlik
Ø aranyalma
o antikvitásban isteni nász, az örök ifjúság jelképe
o szerelem, élet és termékenységszimbólum
Ø hármas út – döntéshelyzet
o (Három boldogságlehetőség:
§ Kalmár: Pénz; Fejedelem: hatalom; Tudós: tudomány, alkotás
§ mikor másodszor is megjelennek, bebizonyosodik, hogy egyik boldogságlehetőség sem valódi)
Ø a Hajnal palotája – remény
Szózat
Ø téma: haza iránti hűségre való buzdítás, a magyarság sokat szenvedett, de kitartással elérheti a haza felemelkedését, a jobb kort
Ø cím: szózat = felhívó, kinyilatkoztató beszéd, szónoklat
o utal a beszédhelyzetre, műfajra
Ø beszédhelyzet:
o megszólítás, felhívás
o beszélője a közösség nevében megszólaló, iránymutató vezető (vátesz)
Ø műfaj: közösségi óda
o megfelelően hangneme: emelkedett, patetikus, ünnepélyes
Ø szerkezete: retorikus, érvelő szöveg (tétel – bizonyítás – következtetés
o felszólítás a hazához való hűségre
o a múlt érvei: jellemzi a hazát
o a jelen érvei: a haza nem veszhet kárba – nem lehet, hogy ennyi szenvedés hiábavaló legyen
o a jövő érvei: felvázolja az élet és a nemzethalál lehetőségeit
Ø történelemszemlélet:
o a történelmi folytonosság hangsúlyozása
o folytatni kell a múltbéli harcokat, hinni kell a véráldozat értelmében
Ø nemzetfelfogás:
o cselekvő, aktív nemzetközösséget feltételez
o a nemzet képes befolyásolni a saját sorsát
Ø verselés: „chevy chase” strófa – skót balladaforma
o 4 sor, jambikus sorok, félrím
A Himnusz és a Szózat
Hasonlóságok
Ø a magyar nemzeti múlt érvként jelenik meg
Ø fordulópontot vár a nemzet történetét illetően
Ø mindkét beszélő számára a nemzet sorsa kiemelkedően fontos
Ø kulcsfogalom a szenvedés
Ø megfogalmazódik a lehetséges nemzethalál
Ø érvelő szövegtípus
Ø hangnem: emelkedett, patetikus, fennkölt
Ø szerkezet: keretes
o az 1. ill. 1-2 versszak variációja megismétlődik a szöveg végén
Különbségek
Ø műfaj:
o Himnusz: himnusz – Istenhez szól
o Szózat: közösségi óda – a magyarokhoz szól
Ø különböző forma
o Himnusz: szimultán verselés: egyszerre ütemhangsúlyos és időmértékes
§ Megismerni a kanászt… népdal ritmusára
· nemzethez szól, nemzeti identitást erősíti meg
§ trocheikus lejtésű sorok
· ereszkedő versláb
· melankolikus, szomorú hangulat
o Szózat: ld. feljebb
Ø beszédhelyzet
o Himnusz: segítséget kér Istentől
o Szózat: tevékenységre szólítja fel a nemzetet
Ø nemzetfelfogás:
o Himnusz: Isten alakítja a nemzet sorsát
o Szózat: cselekvő, aktív nemzetközösséget feltételez, akik képesek a saját sorsukat befolyásolni
|
Himnusz |
|
Szózat |
|
aggodalom a nemzet jövőéért, fordulópontot várnak |
téma |
aggodalom a nemzet jövőéért, fordulópontot várnak felszólítás a nemzetért való cselekedetre |
|
műfajmegjelölő |
cím |
utal beszédhelyzetre és a műfajra |
|
keretes, retorikus |
szerkezet |
keretes, retorikus |
|
van megszólított segítségkérés Istentől |
beszédhelyzet |
van megszólított tevékenységre sarkallja a nemzetet |
|
Isten alakítja a nemzet sorsát |
haza- és nemzetfogalom |
a nemzet aktív, cselekvő képes a saját sorsát alakítani |
|
érvként jelenik meg a magyar nemzeti múlt |
történelemszemlélet |
érvként jelenik meg a magyar nemzeti múlt folytatni kell a harcokat |
Gondolatok a könyvtárban
Ø beszédhelyzet: tudóst szólítja meg;
o önmegszólításnak is értelmezhető – így a vers erkölcsi és történelemfilozófiai kérdésekről folytatott belső vita
Ø téma:
o van-e, és ha igen mi az értelme az emberi létnek
o merre halad a világ története során
Ø alapkérdés:
o Ment-e a tudás által a világ előrébb?
§ a vers válasza: nem
o romantikus világszemlélet: nem hisz a fejlődésben, a teljesség elérhetetlen
Ø emberképe: dualista
o isteni és anyagi részből áll
Gondolatmenet
Ø ellentmondás van a könyvek és a valóság között
o tételmondat „Irtózatos hazugság mindenütt”
§ a könyvek megszépítik a valóságot, a világban nem a megfogalmazott eszményeket tapasztaljuk
Ø ment-e a könyvek által előrébb a világ
o látszólag igen, de valójában a többségnek mégis egyre rosszabb
o nem vitték ténylegesen előre az emberiséget
o lom-könyv metafora; rongy-könyv (tárgy és anyaga) metonímia → szemét értéktelen, nem jó semmire
Ø akkor pusztítsuk el a könyveket
o nem szabad: számos ember áldozatos munkája van a könyvekben
o sajnálja, hogy ez a sok áldozat nem hozta meg az eredményét
Ø minden keserűség ellenére tovább kell fáradozni
o bizakodni kell abban, hogy egy újabb változás jön
Ø a világ építés és pusztulás folyamatos körforgása
o „Építsük egy újabb kor Bábelét […] Menjünk szét mint a régi nemzetek / És kezdjünk újra tűrni és tanulni.”
Ø mit tegyünk, mi dolgunk a világban
o az ember küzdjön, törekedjen a jóra
o ha nem: „Posvány iszapját szopva éldegéljünk”
§ nem emberhez méltó, állati lét
A vers ellentmondása:
Ø soha sem érhetjük el a boldogságot, mert mindig, újra és újra semmivé válik, de mégis arra szólít fel, hogy küzdeni kell
Az ellentmondás feloldása:
Ø a világ szempontjából valóban minden semmivé lesz
Ø de azon kell munkálkodjunk, hogy a nemzet felemelkedjen
o a nemzet nézőpontjából a fáradozás nem felesleges
Felvilágosodás és romantika
Ø felvilágosodás
o tudás értékének firtatása
o elérhető-e a tudás által az ideális társadalom
Ø romantika
o csalódás abban, hogy a tudás előre tud vinni
o hinni abban, hogy az ember isteni lény
o az ember feladata a nemzetet előre vinni
o + nyelvezet: érzelemmel teli, képies
Az emberek
Ø cím: egy általános jellemzést jelez előre
Ø beszédhelyzet:
o a beszélő felszólítja az embereket, hogy hallgassák meg, amit a világ beszél, ami körülöttük zajlik
Ø „ne szóljon a dal”
o nincs min vigadni, komoly téma
o dal – költészet metafora
§ ilyen helyzetben a költészet értelmetlen
Ø amikor a világ beszél
o megdermedünk
o valami olyat mond, amire nem gondoltunk, nem láttunk eddig
Ø nincs remény
o teljesen mindegy mit csinálunk, hiábavaló
o az ember nem fog megváltozni
Ø az ember: „őrült sár, ez istenarcu lény”
o dualista emberkép
o sár – test, istenarcú – lélek
o sárkányfog vetemény
§ érzéketlen, lelketlen, „gyilkológép”
Előszó
Ø cím: nem utal a tartalomra
o „midőn ezt írtam”
o feltehetőleg a Három rege c. művéhez írta előszóként
Ø verstípus: idő és értékszembesítő
Ø műfaj: rapszódia
o óda rokon műfaja
o nagyon szélsőséges érzések között váltakozik
o hangneme emelkedett, patetikus
o magasztos téma, értéket jelent a beszélő számára a mű tárgya
Idő és értékek szembesítése
Ø régmúlt
o reményteliség: tiszta, nincs zavaró körülmény
o a zavartalanságot a tavasz képével ábrázolja
o az ember szorgalommal, kitartással küzdött a jobb kor eljöveteléért
§ küzdött a kéz – rész-egész metonímia
§ lángolt az ész – metafora
o el fog jönni az emberüdv = a földi létben elérhető boldogság, teljesség
§ hamarosan elérjük, a világot áthatotta ez a siker
o kitűzött cél: Magyarország helyzetét emelni
§ hamarosan elérkezik
§ feszültséggel teli várakozás – az idő szinte megáll
Ø közelmúlt
o egy látomással fejezi ki régmúlt értékeinek pusztulását
§ a látomás a romantika kedvelt eszköze
§ a vész egy hatalmas szörny
o az alkotás értéke megszűnt
o a vészhez félelmet kapcsol
o halál – csonthalom
o nyomor, elszegényedés, elpusztult és felégetett városok
o ami a régmúltban érték volt minden elpusztult
Ø jelen
o „most” – időhatározóval kezdődik
o „Most tél van és csend és hó és halál”
§ egyszerű kötőszavakkal, konvencionális metaforákkal mutatja be a teljes megsemmisülést
o teljes megsemmisülés
o „A föld megőszült”
§ allegória, a teljes pusztulás traumájának nagyságát fejezi ki
o a pusztulás mértékét a bűnbeesés és Isten hasonlatával tovább erősíti
Ø jövő
o „majd”
o lesz ugyan tavasz, de nem valóságos, csak álca
§ az újjászületés, megújulás hazugság, nem lehetséges
o nem lehet azt a nemzedéket újraéleszteni, akikkel mindezek a traumák megtörténtek
§ nem lehet újjászületni
A vén cigány
Ø cím
o cigány
§ megbecsült muzsikus, zenész
§ költőmetafora
§ az ő szerepében szólal meg a beszélő
o vén: traumákat átélt ember
Ø refrén
o 4 sor, csupán 2-vel rövidebb, mint a tartalom
o szétfeszíti a vers szerkezetét
o az utolsó versszakban megváltozik
§ ellentétes tartalom
§ bizalom abban, hogy megváltozik a helyzet
Ø verstípus: önmegszólító vers
Ø képalkotása: erőteljes, érzelem teli – a romantikára jellemző
Ø műfaj: rapszódia
Szerkezet
Ø 1. vsz.
o elkeseredettsége miatt fordul a borhoz és a zenéhez
o felidézi a népköltészet bordalait
o általános magyar helyzet személet – problémákat borba fojtani
o általános tapasztalatokkal próbálja magát nyugtatni
§ az embernek mikor szerencséje van mikor nem
Ø 2. vsz.
o felszólítja magát, hogy szinte önkívületi állapotban alkosson
§ mert minden, amiért küzdöttünk, oda lett
§ csak a végtelenségig tomboló állapot tudja ezt a helyzetet kifejezni
Ø 3. vsz.
o csak a természet; csak az, ahogy a vihar dúl képes kifejezni a benne levő érzelmeket
o „Háború […] Isten sírja reszket”
§ a világot eluralta a káosz, képtelenség
Ø 4. vsz.
o olyan feldúlt állapotban van, hogy hangokat hall, képeket lát, hallucinál
o képzavarok, zavaros képek
o a szöveg érzelmi csúcspontja, a feldúlt lélek víziói, hallucinációi
Ø 5. vsz.
o értelmezi a helyzetet, nem a beszélő érzelmi állapota
o mitológiai utalások
§ bűnbeesés, Káin és Ábel, Prométheusz büntetése
§ minden ciklikusan ismétlődik
Ø 6. vsz.
o feloldása a kétségbeesett helyzetnek
o ha már úgy is veszett a világ, vesszen az egész
§ az emberiség megérett a pusztulásra
§ Noé bárkája mit. utalás
§ megtisztulásra lehetőség
Ø 7. vsz.
o remény megfogalmazása
o lesz még ünnep a világon
Fontos irodalmi fogalmak
felvilágosodás
Eszmetörténeti és művelődéstörténeti korszak a XVII-XVIII. században. A megismerés és a tudás egyedüli forrásának az észt tartja. Célja a tudás elterjesztésével egy igazságosabb, humánusabb világ létrehozása.
romantika
A XIX. századot meghatározó korstílus, minden művészeti ágra kiterjedő stílusirányzat és világszemlélet. Nemzeti, történeti érdeklődés, egyéniség és eredetiségkultusz jellemzi. Formai kérdésekben a szabálytalanságot kedveli, irodalmában a műfajok és hangnemek keveredésére törekszik.
eposz
Kötött formájú (többnyire hexameteres), nagyepikai műfaj, hősköltemény. Különleges képességekkel bíró hőse a transzcendens segítségével egy az egész nép életére kiható változást visz végbe. Jellemzően nép eredetéről vagy nagy vállalkozásáról (háborúról) szól. pl.: VM.: Zalán futása.
epigramma:
Eredetileg sírfelirat; rövid, tömör, többnyire disztichonban írt költemény, amely egyetlen gondolatot fejez ki, és gyakran csattanóval zárul. pl.: A Guttenberg-albumba
közösségi óda:
Emelkedett hangvételű, lírai műfaj, amely egy egész közösséghez (nemzethez) szól, közös értékeket és célokat fogalmaz meg. pl.: Szózat.
drámai költemény:
Olyan drámai formájú mű, amely nem elsősorban színpadra, hanem olvasásra készült. Középpontjában általában nagy bölcseleti, filozófiai kérdések állnak, gyakran szereplői mitikus alakok. pl.: Csongor és Tünde.
retorikus szerkezet
A szónoki beszéd fordulataira épülő felépítés (tétel, érvelés, következtetés), amely a retorikai eszközöket alkalmazza. Célja a meggyőzés és a buzdítás, mozgósítás.
látomásos kép (vízió):
A romantika kedvelt eszköze; olyan költői kép, amely túllép a realitáson, gyakran kozmikus méretű vagy apokaliptikus jeleneteket vetít előre. pl.: A vén cigány (a háború képei
kétszintes dráma:
A kétszintes dráma két, egymással alá- és fölérendeltségi viszonyban lévő világszintet kapcsol össze. A világok közül az egyik a tapasztalható, valószerű, evilági, vagy földi, a másik a tapasztalaton túli, égi, idegen szóval transzcendens világ. Ez utóbbi adja azokat a törvényszerűségeket, amelyeket a valószerű, földi világban követni kell. A történet a két világ határán játszódik. pl.: Csongor és Tünde
idő- és értékszembesítő vers:
Olyan verstípus, amelyben a múlt értékei (vagy dicsősége) és a jelen értéktelensége (vagy pusztulása) kerül éles kontrasztba. pl.: Szózat
önmegszólító vers:
A költő önmagát szólítja meg valamilyen kiélezett élethelyzetben. Az önmegszólító verstípus legtöbb alkotása egyoldalú dialógus, melyben két magatartáspólus kerül szembe egymással, melyeknek összeütközése során megszületik az ambivalens érzelmek gondolati összegzése és a reális megoldás. pl.: A vén cigány