Életrajz 1800-1855

Ø szül.: Pusztanyék, elszegényedett köznemesi család

Ø Székesfehérváron és Pesten jár gimnáziumba

Ø apja halála után házitanító a Perczel-családnál

o  tanítványa Mór is, a későbbi honvédtábornok

o  beleszeret Perczel Etelkába - beteljesületlen

Ø jogot végez

Ø Budára költözik

Ø a kulturális élet meghatározó alakja és a szabadelvű nemesi ellenzék tagja

Ø 1830-tól a nemzet költője

o  ezt a szerepet halála után Deák Ferenc Arany Jánosra kényszeríti

Ø 1843-ban feleségül veszi a 20 évvel fiatalabb Csajághy Laurát (Bajza József sógornője)

o  hozzá írja A merengőhöz c. versét

Ø 1849-ben bujdosásra kényszerül, kegyelmet kap, gazdálkodásba kezd

Ø a szabadságharc leverése fizikailag és lelkileg is megtöri

Alkotói korszakok

1820-1830 első fele

Ø epikus és drámai művek

Ø Zalán Futása

o  eposz, a honfoglalás döntő mozzanatát dolgozza fel

o  romantikus vonások:

§ nemzeti múltba visszatekintés, mítoszteremtő szándék

o  klasszicista vonások:

§ verselése: hexameter, műfaj: eposz, jelennek szóló tanító szándék

o  szakít a protestáns hagyománnyal: a hanyatlás oka nem az erkölcsi romlás, és ezért Isten büntetése, hanem a változások az ember szellemi-erkölcsi változásaiból fakadnak

Ø Tündérvölgy, Délsziget, A Rom

o  elbeszélő költemények

o  a boldogság lehetőségét, az emberi lét és a történelem kérdéseit vizsgálják

Ø drámai alkotás: Csongor és Tünde (1830)

1830 második fele – 1849

Ø főként lírai művek

Ø verseiben nemzeti gondolatokat fogalmaz meg

o  reformkorra jellemző bizakodó hang mellett jelen van a kétely, romantikus apokalipszis-víziók

Ø a korszak művei:

o  A Guttenberg-albumba (1839, epigramma a könyvnyomtatást ünneplő emlékkönyvbe)

o  Laura-versek: Ábránd, A merengőhöz

o  Szózat (1836, közösségi óda)

o  Gondolatok a könyvtárban (1844)

o  Az emberek (1846)

1849-1855

Ø kevés, (mindössze 15) verset ír, a szabadságharc leverése megtöri

Ø jellemző a haza és az emberiség sorsának egybekapcsolása

Ø az elvesztett szabadságharc hatására jellemző lesz a tragikus veszteségérzet, helyreállíthatatlanság gondolata

Ø a korszak művei:

o  A vén cigány (1854)

o  Előszó (1854?)

o  Fogytán van napod (1855?)

Helye a kánonban

Ø költő, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező

Ø nyelvteremtő, metaforaalkotó fantáziájával, mondatszerkezeteivel megújítja az irodalmi nyelvet

Ø lét- és történelembölcseleti kérdéseket vetnek fel művei

Ø életműve nemzeti elkötelezettségű

Ø továbbgondolja a felvilágosodás eszméit, ötvözi azokat a romantika világképével

Ø kozmikus távlatból szemléli az egyén, a nemzet és az emberiség sorsát

Ø a világ rendezettségét kétellyel szemléli

Ø ember- és történelemfelfogásában a céltalanság és otthontalanság élménye dominál, ebből fakad tragikuma és iróniája

Irodalomszervező munkássága

Ø Tudományos Gyűjtemény irodalmi mellékletét, a Koszorút szerkeszti

Ø társszerkesztője az Athenaeumnak

Ø az MTA tagja

o  az első magyar helyesírás írója: A magyar szóragasztás szabályai

o  szótárszerkesztő

Ø alapító tagja a Kisfaludy Társaságnak

Ø közreműködik az első magyar kőszínház (Pesti Magyar, majd Nemzeti Színház) megalapításában és működésében

Fordításai

Ø Shakespeare: Julius Caesar, Lear király

Művészetének alapvonásai

Ø központi témák:

o  világ működésére vonatkozó történetbölcseleti felvetések

§ mi az ember helye a világegyetemben

§ képes-e az ember alakítani a sorsát

§ van-e a kozmoszt működtető rendezőelv

o  nemzeti létezés

§ nemzeti felemelkedés vagy elbukás lehetőségei

§ nemzeti sorskérdések

§ hazafias cselekedetekre buzdítás

o  egyén helye a világban

§ lét értelme a kilátástalan helyzetben

Ø romantikára jellemző költői magatartás

o  kivonulás, elvágyódás a valóságtól a nemzeti múltba, a mitikusba

o  kétely a világ végső értelmében

o  gondolkodásának központjában a szabadságeszmény áll

Ø verseinek szerkezete gyakran retorikus szerkezetű

Ø romantikus versnyelv poétikai eljárásai

o  látomásosság

o  erőteljes képiesség – metafora, allegória

o  alakzatok: túlzás, megszólítás, halmozás, bravúros mondatszerkesztés, hangnemkeveredés

Csongor és Tünde 1830

Ø a magyar romantika világirodalmi szintű alkotása

Ø előzmények, minták:

o  Gergei Albert: História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról

o  Shakespeare: Szentivánéji álom, A vihar

o  Mozart: Varázsfuvola

o  Goethe: Faust

Ø műfaj: drámai költemény

Ø drámatípus: kétszintes dráma

o  normaadó szint: transzcendens, isteni

o  normakövető szint: földi világ

o  valamilyen filozófiai kérdésre keresi a választ

o  helyszínei, ideje, szereplői allegorikusak

o  a két szintet összekötő elem: a fa

§ Tünde ülteti, hogy átjárót teremtsen a két szint között

Ø szerkezet:

o  nem hagyományos drámai kompozíció

o  szerkezete a próbatételes mesékhez hasonló

Ø drámai világ rendje, emberképe:

o  az Éj mitikus istennő, a világot teremtő erő, de annak működésébe nem avatkozik

o  a világ ciklikus rendben működik

o  az ember: „féreg”, „a pillanat buboréka”, „lelkes porond”

§ az ember kettős természetű – lelkes porond = por és lélek – dualista emberkép

·   az ember csodákra és szörnyűségekre is képes

Ø tér

o  kert

o  szintén allegorikus, a kert maga a világ, amelyben az egész emberiség története zajlik

Ø idő

o  1 kozmikus nap, éjféltől-éjfélig

o  valójában nem lehetséges időtartam

o  az idő folyamatosan halad – ciklikus

§ a szereplők bejárják a boldogságkeresés útját, célhoz érnek

Alapkérdés:

Mi a boldogság? Hogyan érhető el?

o  a dráma válasza: A boldogság a földi létben csak a szerelemben található meg, de az is csak rövid időre, a mulandóság határain belül lehetséges. A szerelem az egyetlen, amiben elérhető a pillanatnyi teljesség a Földön.

§ tündének le kell mondania halhatatlan tündér mivoltáról, hogy Csongorral lehessen

§ a transzcendens teljesség, égi harmónia nem valósulhat meg a földi világban

Szereplők

Ø allegorikus alakok

Csongor

Ø világlátott

Ø a mindenkori fiatal, aki többre vágyik annál, mint ami a földi világ által nyújtott boldogság, valami felsőbbrendű boldogságformát keres

Ø álmodozó, „a fellegekben jár”

Tünde

Ø az eszmény, az égi szép, magasabb rendű boldogság

Balga

Ø realisztikus, földhözragadt

Ø a földi örömöket keresi

Ø józan paraszti ész

Ilma

Ø szintén földi, realisztikus

Ø segíti Tündét a Földön való eligazodásban

Csongor és Tünde szerelme az eszményi szerelem, míg Balga és Ilma a lehetőségekhez mérten, valóságosan megvalósuló szerelem.

Egyik szereplő sem áll meg önállóan, mindegyiküknek szüksége van a másikra. Csongornak Balgára, Tündének Ilmára.

Mirígy és az ördögfiókák

Ø az áhított boldogság elérését akadályozó elemek, akadályok

Ø Mirígy a mű mindhárom szintjén megjelenik:

o  Föld: Csongor szolgája

o  mese: boszorkány

o  mítosz: ártó szellem, idő

Éj

Ø mitikus istennő, világot teremtő erő

Ø monológja – teremtésmítosz

o  pesszimista világkép – semmiből lett és semmivé lesz

o  minden ciklikus

o  teljes hiábavalóság

§ ezt csak a szerelem képes feledtetni, de csupán egy pillanatra, korlátozottan

o  az ember isteni része nagy dolgokra hivatott (vágy a világ megértésére), de a mulandóság miatt hiábavaló a küzdelem

Alapmotívumok

Ø kert és úttoposz

o  vándorlás = belső út

o  a kert maga a világ, amelyben az egész emberiség története zajlik

Ø aranyalma

o  antikvitásban isteni nász, az örök ifjúság jelképe

o  szerelem, élet és termékenységszimbólum

Ø hármas út – döntéshelyzet

o  (Három boldogságlehetőség:

§ Kalmár: Pénz; Fejedelem: hatalom; Tudós: tudomány, alkotás

§ mikor másodszor is megjelennek, bebizonyosodik, hogy egyik boldogságlehetőség sem valódi)

Ø a Hajnal palotája – remény

Szózat

Ø téma: haza iránti hűségre való buzdítás, a magyarság sokat szenvedett, de kitartással elérheti a haza felemelkedését, a jobb kort

Ø cím: szózat = felhívó, kinyilatkoztató beszéd, szónoklat

o  utal a beszédhelyzetre, műfajra

Ø beszédhelyzet:

o  megszólítás, felhívás

o  beszélője a közösség nevében megszólaló, iránymutató vezető (vátesz)

Ø műfaj: közösségi óda

o  megfelelően hangneme: emelkedett, patetikus, ünnepélyes

Ø szerkezete: retorikus, érvelő szöveg (tétel – bizonyítás – következtetés

o  felszólítás a hazához való hűségre

o  a múlt érvei: jellemzi a hazát

o  a jelen érvei: a haza nem veszhet kárba – nem lehet, hogy ennyi szenvedés hiábavaló legyen

o  a jövő érvei: felvázolja az élet és a nemzethalál lehetőségeit

Ø történelemszemlélet:

o  a történelmi folytonosság hangsúlyozása

o  folytatni kell a múltbéli harcokat, hinni kell a véráldozat értelmében

Ø nemzetfelfogás:

o  cselekvő, aktív nemzetközösséget feltételez

o  a nemzet képes befolyásolni a saját sorsát

Ø verselés: „chevy chase” strófa – skót balladaforma

o  4 sor, jambikus sorok, félrím

A Himnusz és a Szózat

Hasonlóságok

Ø a magyar nemzeti múlt érvként jelenik meg

Ø fordulópontot vár a nemzet történetét illetően

Ø mindkét beszélő számára a nemzet sorsa kiemelkedően fontos

Ø kulcsfogalom a szenvedés

Ø megfogalmazódik a lehetséges nemzethalál

Ø érvelő szövegtípus

Ø hangnem: emelkedett, patetikus, fennkölt

Ø szerkezet: keretes

o  az 1. ill. 1-2 versszak variációja megismétlődik a szöveg végén

Különbségek

Ø műfaj:

o  Himnusz: himnusz – Istenhez szól

o  Szózat: közösségi óda – a magyarokhoz szól

Ø különböző forma

o  Himnusz: szimultán verselés: egyszerre ütemhangsúlyos és időmértékes

§ Megismerni a kanászt… népdal ritmusára

·   nemzethez szól, nemzeti identitást erősíti meg

§ trocheikus lejtésű sorok

·   ereszkedő versláb

·   melankolikus, szomorú hangulat

o  Szózat: ld. feljebb

Ø beszédhelyzet

o  Himnusz: segítséget kér Istentől

o  Szózat: tevékenységre szólítja fel a nemzetet

Ø nemzetfelfogás:

o  Himnusz: Isten alakítja a nemzet sorsát

o  Szózat: cselekvő, aktív nemzetközösséget feltételez, akik képesek a saját sorsukat befolyásolni

Himnusz		Szózat
aggodalom a nemzet jövőéért, fordulópontot várnak	téma	aggodalom a nemzet jövőéért, fordulópontot várnak felszólítás a nemzetért való cselekedetre
műfajmegjelölő	cím	utal beszédhelyzetre és a műfajra
keretes, retorikus	szerkezet	keretes, retorikus
van megszólított segítségkérés Istentől	beszédhelyzet	van megszólított tevékenységre sarkallja a nemzetet
Isten alakítja a nemzet sorsát	haza- és nemzetfogalom	a nemzet aktív, cselekvő képes a saját sorsát alakítani
érvként jelenik meg a magyar nemzeti múlt	történelemszemlélet	érvként jelenik meg a magyar nemzeti múlt folytatni kell a harcokat

Gondolatok a könyvtárban

Ø beszédhelyzet: tudóst szólítja meg;

o  önmegszólításnak is értelmezhető – így a vers erkölcsi és történelemfilozófiai kérdésekről folytatott belső vita

Ø téma:

o  van-e, és ha igen mi az értelme az emberi létnek

o  merre halad a világ története során 

Ø alapkérdés:

o  Ment-e a tudás által a világ előrébb?

§ a vers válasza: nem

o  romantikus világszemlélet: nem hisz a fejlődésben, a teljesség elérhetetlen

Ø emberképe: dualista

o  isteni és anyagi részből áll

Gondolatmenet

Ø ellentmondás van a könyvek és a valóság között

o  tételmondat „Irtózatos hazugság mindenütt”

§ a könyvek megszépítik a valóságot, a világban nem a megfogalmazott eszményeket tapasztaljuk

Ø ment-e a könyvek által előrébb a világ

o  látszólag igen, de valójában a többségnek mégis egyre rosszabb

o  nem vitték ténylegesen előre az emberiséget

o  lom-könyv metafora; rongy-könyv (tárgy és anyaga) metonímia → szemét értéktelen, nem jó semmire

Ø akkor pusztítsuk el a könyveket

o  nem szabad: számos ember áldozatos munkája van a könyvekben

o  sajnálja, hogy ez a sok áldozat nem hozta meg az eredményét

Ø minden keserűség ellenére tovább kell fáradozni

o  bizakodni kell abban, hogy egy újabb változás jön

Ø a világ építés és pusztulás folyamatos körforgása

o  „Építsük egy újabb kor Bábelét […] Menjünk szét mint a régi nemzetek / És kezdjünk újra tűrni és tanulni.”

Ø mit tegyünk, mi dolgunk a világban

o  az ember küzdjön, törekedjen a jóra

o  ha nem: „Posvány iszapját szopva éldegéljünk”

§ nem emberhez méltó, állati lét

A vers ellentmondása:

Ø soha sem érhetjük el a boldogságot, mert mindig, újra és újra semmivé válik, de mégis arra szólít fel, hogy küzdeni kell

Az ellentmondás feloldása:

Ø a világ szempontjából valóban minden semmivé lesz

Ø de azon kell munkálkodjunk, hogy a nemzet felemelkedjen

o  a nemzet nézőpontjából a fáradozás nem felesleges

Felvilágosodás és romantika

Ø felvilágosodás

o  tudás értékének firtatása

o  elérhető-e a tudás által az ideális társadalom

Ø romantika

o  csalódás abban, hogy a tudás előre tud vinni

o  hinni abban, hogy az ember isteni lény

o  az ember feladata a nemzetet előre vinni

o  + nyelvezet: érzelemmel teli, képies

Az emberek

Ø cím: egy általános jellemzést jelez előre

Ø beszédhelyzet:

o  a beszélő felszólítja az embereket, hogy hallgassák meg, amit a világ beszél, ami körülöttük zajlik

Ø „ne szóljon a dal”

o  nincs min vigadni, komoly téma

o  dal – költészet metafora

§ ilyen helyzetben a költészet értelmetlen

Ø amikor a világ beszél

o  megdermedünk

o  valami olyat mond, amire nem gondoltunk, nem láttunk eddig

Ø nincs remény

o  teljesen mindegy mit csinálunk, hiábavaló

o  az ember nem fog megváltozni

Ø az ember: „őrült sár, ez istenarcu lény”

o  dualista emberkép

o  sár – test, istenarcú – lélek

o  sárkányfog vetemény

§ érzéketlen, lelketlen, „gyilkológép”

Előszó

Ø cím: nem utal a tartalomra

o  „midőn ezt írtam”

o  feltehetőleg a Három rege c. művéhez írta előszóként

Ø verstípus: idő és értékszembesítő

Ø műfaj: rapszódia

o  óda rokon műfaja

o  nagyon szélsőséges érzések között váltakozik

o  hangneme emelkedett, patetikus

o  magasztos téma, értéket jelent a beszélő számára a mű tárgya

Idő és értékek szembesítése

Ø régmúlt

o  reményteliség: tiszta, nincs zavaró körülmény

o  a zavartalanságot a tavasz képével ábrázolja

o  az ember szorgalommal, kitartással küzdött a jobb kor eljöveteléért

§ küzdött a kéz – rész-egész metonímia

§ lángolt az ész – metafora

o  el fog jönni az emberüdv = a földi létben elérhető boldogság, teljesség

§ hamarosan elérjük, a világot áthatotta ez a siker

o  kitűzött cél: Magyarország helyzetét emelni

§ hamarosan elérkezik

§ feszültséggel teli várakozás – az idő szinte megáll

Ø közelmúlt

o  egy látomással fejezi ki régmúlt értékeinek pusztulását

§ a látomás a romantika kedvelt eszköze

§ a vész egy hatalmas szörny

o  az alkotás értéke megszűnt

o  a vészhez félelmet kapcsol

o  halál – csonthalom

o  nyomor, elszegényedés, elpusztult és felégetett városok

o  ami a régmúltban érték volt minden elpusztult

Ø jelen

o  „most” – időhatározóval kezdődik

o  „Most tél van és csend és hó és halál”

§ egyszerű kötőszavakkal, konvencionális metaforákkal mutatja be a teljes megsemmisülést

o  teljes megsemmisülés

o  „A föld megőszült”

§ allegória, a teljes pusztulás traumájának nagyságát fejezi ki

o  a pusztulás mértékét a bűnbeesés és Isten hasonlatával tovább erősíti

Ø jövő

o  „majd”

o  lesz ugyan tavasz, de nem valóságos, csak álca

§ az újjászületés, megújulás hazugság, nem lehetséges

o  nem lehet azt a nemzedéket újraéleszteni, akikkel mindezek a traumák megtörténtek

§ nem lehet újjászületni

A vén cigány

Ø cím

o  cigány

§ megbecsült muzsikus, zenész

§ költőmetafora

§ az ő szerepében szólal meg a beszélő

o  vén: traumákat átélt ember

Ø refrén

o  4 sor, csupán 2-vel rövidebb, mint a tartalom

o  szétfeszíti a vers szerkezetét

o  az utolsó versszakban megváltozik

§ ellentétes tartalom

§ bizalom abban, hogy megváltozik a helyzet

Ø verstípus: önmegszólító vers

Ø képalkotása: erőteljes, érzelem teli – a romantikára jellemző

Ø műfaj: rapszódia

Szerkezet

Ø 1. vsz.

o  elkeseredettsége miatt fordul a borhoz és a zenéhez

o  felidézi a népköltészet bordalait

o  általános magyar helyzet személet – problémákat borba fojtani

o  általános tapasztalatokkal próbálja magát nyugtatni

§ az embernek mikor szerencséje van mikor nem

Ø 2. vsz.

o  felszólítja magát, hogy szinte önkívületi állapotban alkosson

§ mert minden, amiért küzdöttünk, oda lett

§ csak a végtelenségig tomboló állapot tudja ezt a helyzetet kifejezni

Ø 3. vsz.

o  csak a természet; csak az, ahogy a vihar dúl képes kifejezni a benne levő érzelmeket

o  „Háború […] Isten sírja reszket”

§ a világot eluralta a káosz, képtelenség

Ø 4. vsz.

o  olyan feldúlt állapotban van, hogy hangokat hall, képeket lát, hallucinál

o  képzavarok, zavaros képek

o  a szöveg érzelmi csúcspontja, a feldúlt lélek víziói, hallucinációi

Ø 5. vsz.

o  értelmezi a helyzetet, nem a beszélő érzelmi állapota

o  mitológiai utalások

§ bűnbeesés, Káin és Ábel, Prométheusz büntetése

§ minden ciklikusan ismétlődik

Ø 6. vsz.

o  feloldása a kétségbeesett helyzetnek

o  ha már úgy is veszett a világ, vesszen az egész

§ az emberiség megérett a pusztulásra

§ Noé bárkája mit. utalás

§ megtisztulásra lehetőség

Ø 7. vsz.

o  remény megfogalmazása

o  lesz még ünnep a világon

Fontos irodalmi fogalmak

felvilágosodás

Eszmetörténeti és művelődéstörténeti korszak a XVII-XVIII. században. A megismerés és a tudás egyedüli forrásának az észt tartja. Célja a tudás elterjesztésével egy igazságosabb, humánusabb világ létrehozása.

romantika

A XIX. századot meghatározó korstílus, minden művészeti ágra kiterjedő stílusirányzat és világszemlélet. Nemzeti, történeti érdeklődés, egyéniség és eredetiségkultusz jellemzi. Formai kérdésekben a szabálytalanságot kedveli, irodalmában a műfajok és hangnemek keveredésére törekszik.

eposz

Kötött formájú (többnyire hexameteres), nagyepikai műfaj, hősköltemény. Különleges képességekkel bíró hőse a transzcendens segítségével egy az egész nép életére kiható változást visz végbe. Jellemzően nép eredetéről vagy nagy vállalkozásáról (háborúról) szól. pl.: VM.: Zalán futása.

epigramma:

Eredetileg sírfelirat; rövid, tömör, többnyire disztichonban írt költemény, amely egyetlen gondolatot fejez ki, és gyakran csattanóval zárul. pl.: A Guttenberg-albumba

közösségi óda:

Emelkedett hangvételű, lírai műfaj, amely egy egész közösséghez (nemzethez) szól, közös értékeket és célokat fogalmaz meg. pl.: Szózat.           

drámai költemény:

Olyan drámai formájú mű, amely nem elsősorban színpadra, hanem olvasásra készült. Középpontjában általában nagy bölcseleti, filozófiai kérdések állnak, gyakran szereplői mitikus alakok. pl.: Csongor és Tünde.

retorikus szerkezet

A szónoki beszéd fordulataira épülő felépítés (tétel, érvelés, következtetés), amely a retorikai eszközöket alkalmazza. Célja a meggyőzés és a buzdítás, mozgósítás.

látomásos kép (vízió):

A romantika kedvelt eszköze; olyan költői kép, amely túllép a realitáson, gyakran kozmikus méretű vagy apokaliptikus jeleneteket vetít előre. pl.: A vén cigány (a háború képei

kétszintes dráma:

A kétszintes dráma két, egymással alá- és fölérendeltségi viszonyban lévő világszintet kapcsol össze. A világok közül az egyik a tapasztalható, valószerű, evilági, vagy földi, a másik a tapasztalaton túli, égi, idegen szóval transzcendens világ. Ez utóbbi adja azokat a törvényszerűségeket, amelyeket a valószerű, földi világban követni kell. A történet a két világ határán játszódik. pl.: Csongor és Tünde

idő- és értékszembesítő vers:

Olyan verstípus, amelyben a múlt értékei (vagy dicsősége) és a jelen értéktelensége (vagy pusztulása) kerül éles kontrasztba. pl.: Szózat

önmegszólító vers:

A költő önmagát szólítja meg valamilyen kiélezett élethelyzetben. Az önmegszólító verstípus legtöbb alkotása egyoldalú dialógus, melyben két magatartáspólus kerül szembe egymással, melyeknek összeütközése során megszületik az ambivalens érzelmek gondolati összegzése és a reális megoldás. pl.: A vén cigány