Nyelvtörténeti korszakok

Nyelvemlékek nélküli – ősmagyar kor (i.e. 1000 – i.sz. 896)

1.      Urál vidéki őshaza korszaka: kb. 5. század közepéig

2.      Vándorlások kora: 5. század közepétől a honfoglalásig

a magyarság különválástól a honfoglalásig

Ø nincsenek nyelvemlékek, csak az összehasonlító nyelvészetből következtethetünk

Ø a magyar törzsi szervezetben élő, állattartó lovasnomád néppé alakult át

o  közös kultúra és nyelv összetartó erő

Ø a vándorlás során az ősmagyar népesség fokozatosan áttért a félnomád életmódra

o  megtanulta a mezőgazdaságot más kultúráktól

Ø más népekkel való érintkezés új szavakat is hozott

o  iráni nyelvekből: tej, tehén, kard, vám, híd, stb.

o  ótörök nyelvekből: szőlő, gyümölcs, búza ökör disznó, stb.

A korszak jellegzetességei:

Ø új magán- és mássalhangzók jelennek meg – p, b, é

o  a mai hangrendhez képest hiányzik: v, zs, gy

Ø új képzők és ragok kialakulásával bővült a toldalékok rendszere

Ø már majdnem teljes volt a ma is jellemző szófaji rendszer

o  kialakult a névmások rendszere

o  határozószók és névutók

Ø igeneves mondatszerkesztés többszörös alárendelés helyett

o  pl: a bozótban lapuló farkast megölő vadász tiszteletére rendezett lakoma ahelyett, hogy a lakoma, amelyet annak a vadásznak a tiszteletére rendeztek, aki a farkast, amely a bozótban lapult, megölte

Nyelvemlékes kor

Ómagyar kor (896-1526)

Az eddig vándorló nép a honfoglalás után letelepedett, és fokozatosa beilleszkedett a nyugati keresztény társadalomba.

Ø a korábbi törzsi nyelvjárásokból területi nyelvjárások lettek

Ø kialakult a magyar nyelvű írásbeliség

o  nyelvemlékek

o  a korszak második fele a kódexek kora

A korszak jellegzetességei

Ø kialakul a mai hangrendszer

o  már csak a dzs hiányzik

o  a tővéghangzó egyre zártabb lett, majd el is tűnt

§ az ősmagyar korban a szavak mind magánhangzóra végződtek

§ pl.: kuta > kuto > kutu  > kút

§ a többalakú szótövek kialakulásának oka – pl.: jó/jav-; tűz-/tüz-

o  további toldalékokkal bővül a nyelv

o  árnyaltabbá vált a viszonyszók rendszere

o  megjelentek a névelők

o  gyakoribbá váltak a többszörösen összetett alá- és mellérendelő mondatszerkezetek

Középmagyar kor (1526-1772)

A korban erőteljesen megindul az írott köznyelv kialakulása.

Ø elkezdődik a nyelvjárások kiegyenlítődése

o  háborúk következtében belső vándorlások

§ 18. században szlovákok, szerbek, németek betelepítése

o  világi értelmiség kialakulása – vagyontalanabb nemesség, iskolázott jobbágyság

Ø kiemelkedő hatása van a nyelvre a humanizmusnak, reformációnak és a könyvnyomtatásnak

o  protestáns prédikátorok magyar nyelven prédikálnak

o  Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia (1590) – (első teljes) magyar nyelvű fordítás

o  új irodalmi stílusok: reneszánsz, manierizmus, barokk rokokó

o  új világi műfajok: széphistória, históriás ének

o  ekkor alkotott: Balassi Bálint, Zrínyi Miklós

Ø a műveltség terjedése és az iskolarendszer fejlődése következtében igény mutatkozott a nyelv tudományos használatra, szépirodalmi és szónoki szövegekhez való alkalmazására

A korszak jellegzetességei

Ø a rendszert illetően nincsenek nagyobb változások – nyelvi eszközök bővülnek

Ø török jövevényszavak hatására megjelenik a dzs hang

Ø nő a szókészlet

o  szóképzés, gyakoribbá váló összetételek

§ pl.: oklevél, tisztviselő, víziló, sárgarépa

o  tudomány részére tudatos szóalkotás

§ Apáczai Csere János: nevező, számláló, súrlódás, kivonás, összeadás, osztás, középpont, stb.

Ø kialakult a magázó forma

Újmagyar kor (1772-1920)

Kezdete: Bessenyei György: Ágis tragédiája

Ø felvilágosodás célul tűzi ki a tudományok és művészetek terjesztését

o  nyelvújítási mozgalom

§ a nyelv a tudományok és államigazgatás számára való alkalmassá tétele

o  szépirodalom nyelvének csiszolása – nyelvápolás szükségességének elismerése

o  nyelv ügye összekapcsolódott a magyar nemzet függetlenedési törekvésével

§ 1844-ben a magyar hivatalos nyelv

Ø reformkor végére kialakul egy egységes nyelvváltozat, az írott nyelvi standard

o  szótárak, nyelvkönyvek, helyesírási szabályzatok

o  iskolareformok is elősegítik

Ø városiasodás következtében létrejön a beszélt nyelvi standard is

A korszak jellegzetességei:

Ø nyelvújítás következtében gyarapodott a képzőállomány

o  pl.: puhány, ifjonc, nyárias, népszerűsít, stb.

Ø visszaszorultak a szenvedő igék

o  helyettük: van + határozói igenév szerkezet

o  pl.: a levél megíratott -> a levél meg van írva

Újabb magyar kor (1920– napjainkig)

Ø I. VH. után magyar anyanyelvűek egyharmada kisebbségbe kerül

o  népességmozgás – nyelvjárások keveredése

Ø II. VH. után – kommunista hatalom célja az egységesítés

o  nyelvi egységesítési törekvések

§ földrajzi és társadalmi változások használatának háttérbe szorítása

Ø tudományos és technikai fejlődés, informatikai forradalom, globalizáció

o  megnő a nyelvi kommunikáció intenzitása és mennyisége

o  új nyelvhasználati színterek

§ nő a beszélt nyelv szerepe

§ az internet megteremti az írott beszélt nyelvet

o  köznyelv egyre több szót vesz át nyelvváltozatokból, szlengből

o  nő az idegen nyelvekből (főként angolból) átvett szavak száma

A korszak jellegzetességei

Ø tovább növekszik a viszonyszók száma

o  pl.: útján, terén, kizárólag, feltehetőleg

Ø szókészlet változásai a technológiai fejlődés következtében

Nyelvemlékeink

Nyelvemlék

Ø minden 80-100 évnél régebbi, a nyelv korabeli állapotát tükröző (és fennmaradt) írásos, a hangrögzítés lehetősége óta hangzó szöveg.

Ø a diakrón (történeti) nyelvvizsgálat dokumentumai.

Jelentőségük

Ø a nyelvi változások, tájnyelvi változatok vizsgálata, nyelvrokonság- és hangjelölés (helyesírás-történet)- kutatás;

Ø a hangzó anyagok lehetőséget adnak az írott és a beszélt nyelv különbségeinek dokumentálására, a nyelv fonetikai állományának vizsgálatára is

Az írásbeliség kezdetétől beszélhetünk nyelvemlékekről. A magyar nyelv esetében a honfoglalás, államalapítás, a kereszténység felvétele tette szükségessé az írásbeliséget.

Ø Az ezt megelőző nyelvtörténeti korokat (előmagyar és ősmagyar kor) nyelvemléktelen kornak is nevezzük.

Ø Az ómagyar korral (896-1526) kezdődik a nyelvemlékes kor.

Szórványemlékek

Idegen nyelvű (többnyire görög v. latin) szövegbe ágyazott magyar szavak, rendszerint személy- és földrajzi nevek. Azok a szavak amelyet nem tudtak, vagy akartak, lefordítani.

Ø Külföldi szórványemlék

o  pl. Konsztanitinosz Porphyrogennétosz: A birodalom kormányzásáról (950-951)

§ görög nyelvű

§ 500 magyar szót tartalmaz: Etelköz, Álmos, Árpád, Tisza, Maros, gyula, vajda.

Ø Magyar szórványemlék

o  pl. a tihanyi apátság alapítólevele (1055)

§ latin nyelvű szöveg

§ I. Endre megbízásából készíttette Miklós püspök

§ 55 magyar szót tartalmaz,

·    fehérváru rea meneh hodu utu rea.(fehérvárra menő hadi útra), kuues kut (köves kút), bolatin (Balaton)

Szövegemlékek

Magyar nyelven hosszabb gondolatsort fejt ki egymással összefüggő mondatokban.

Kéziratos emlékek

Korai szövegemlékek

Ø eleinte vallási témájú szövegek (prédikációk, himnuszok, legendák, imák)

o  magyar nyelvű kódexek előtti időszakból – latin kódexekben vendégszövegek

Halotti beszéd és könyörgés (1195 k.)

Ø sír fölött elmondott beszéd/ prédikáció

Ø Az első összefüggő magyar nyelvű szöveg;

Ø Nyelvrokonaink körében az első szövegemlék, így más nyelvek számára is nagy jelentőséggel bír;

Ø 32 sorból áll és 274 szót tartalmaz.

Ø Egy latin nyelvű szöveg fordítása, a Pray-kódexben maradt fenn vendégszövegként

Ómagyar Mária-siralom (1300 k.)

Ø A legrégibb magyar vers.

o  Műfaja planctus, azaz siratóének (Mária siratja fiát.)

Ø Egy latin vers szabad átköltése rendkívül gazdag művészi értékben is

o  arra enged következtetni, hogy nem ez az első versünk.

Ø gazdag rímtechnika, alliterációk, alakzatok (pl. figura eymologica) és gazdag költői képekben:

o  „Világnak világa/Virágnak virága”

o  „Keservesen kínzatol/ Vas szögekkel veretöl”

Kódexek

Ø Nagy terjedelmű vallásos témájú szövegemlékek. Általában fordítások, érezhető bennük a latin minta követése

Ø már magyar olvasóknak készültek

Ø közel 50 darab ismert

Ø általában kolostorokban, szerzetesrendekben másolták.

o  legismertebb kódexmásoló Ráskai Lea – Margit-legendát másolta (1510 k.)

Jókai-kódex (1450 k.)

Ø Az első teljesen magyar nyelvű könyv.

Ø Másolat: Assisi Szent Ferenc életét tartalmazza, terjedelme 81 lap

Huszita biblia (15. sz.)

Ø három kódexből áll (Bécsi, Müncheni és Apor-kódex)

Ø a huszitizmus jegyében született, Tamás és Bálint papok fordításai

Ø a cseh helyesírás hatására mellékjeleket használ.

Margit-legenda (1510 k.)

Ø Szent Margit élete és legendája

Ø Ráskai Lea – Domokos rendi apáca – másolta

Érdy-kódex (1526 k.)

Ø a legnagyobb terjedelmű

Ø legendagyűjtemény

Ø prédikációk és biblia-részfordítások

Ø egy névtelen, lövöldi karthauzi szerzetes munkája

Szó- és kifejezéskészlet kéziratos emlékei

tulajdonképpen a szótárak előzményei

Ø glossza:

o  idegen szöveg egyes szavainak magyar nyelvű értelmezése lapszélen, vagy szövegben.

o  pl.: Marosvásárhelyi glosszák 1410 k. – 11 szó

o  Schlagli Glosszák 1470 k. – 130 szó

o  interlineáris glossza: sorközi értelmezések

o  marginális glossza: lapszéli értelmezések

Ø szójegyzék:

o  a latin fölé tanulási céllal írt magyar szöveg.

o  Schlagli Szójegyzék 1400 k. 2140 magyar szó

Nyomtatott nyelvemlékek

A középmagyar korban jelennek meg.

Ø első nyomda: Buda 1471 – Hess András

o  latin nyelvű könyvek

o  pl. Budai krónika

§ benne magyar vonatkozású tulajdonnevek

Ø első, részben magyar nyelvű nyomtatvány Krakkóban jelent meg 1527-ben,

o  Sylvester János magyar példamondatai

o  latin, ill. német nyelvtankönyvben magyarázatként

Ø első ideiglenes nyomdánk: Újsziget-Sárvár – Sylvester János – 1539-től

o  magyar nyelvű fordítások: Új Testamentum, 1541.

Ø nyomdászok olykor belejavítottak a szövegekbe

o  nyelvjárások kirívóbb elemeit eltüntették

o  hozzájárultak a nyelvi standard kialakulásához

Bibliafordítások

Ø protestáns bibliafordítások – széles nagyközönségnek szólnak

Ø először egyes részek fordításai

o  1533 Komjáti Benedek: Szent Pál levelei

o  1541 Sylvester János: Újtestamentom

Ø első teljes fordítás – 1590 Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia

Ø 1607 Szenczi Molnár Albert – zsoltárfordítások

Ø 1626 Káldi György – első teljes katolikus bibliafordítás

Nyelvtankönyvek, szótárak, tudományos munkák

Ø 1530-as évek: Dévai Bíró Mátyás: Orthographia Ungarica – helyesírási szabályzat

Ø 1645: Geleji Katona István: Magyar Grammatikatska – első nyelvtankönyv

Ø 1604: Szenczi Molnár Albert: latin-magyar, magyar-latin szótárak

Ø 1653: Apáczai Csere János – első magyar enciklopédia

o  új tudományos szókincs létrehozása

Szépirodalom

Ø Balassi Bálint

o  Balassa-kódexben maradt fenn

§ kéziratos verseskötet

Ø  Zrínyi Miklós

o  Az adriai tengernek syrénaia

§ nyomatokkal illusztrált verseskötet

§ ~20 példány

Ø Pázmány Péter, Heltai Gáspár

Más nyelvből jött szavak

Idegen szó

Olyan szó, amit más nyelvből vettünk át, általában azért mert az új tárgyat, ismeretet közvetít.

Jövevényszó

Olyan, általában évszázadokkal ezelőtt más nyelvekből átvett idegen szó, amelynek ma már nem érezzük idegenségét, mert fonetikailag (hangtanilag) és morfológiailag (alaktanilag – képző, jel, rag) illeszkedett a magyart nyelvhez.

Nemzetközi műveltségszó

Olyan idegen nyelvből átvett szavak, melyek általában angol, francia, görög, latin eredetűek, és a tudományhoz, műveltséghez, kultúrához kapcsoló fogalmak. Nagyon sok nyelvben hasonlóak, ezért nemzetközi.

Vándorszó

Olyan idegen szó, amelynek általában nem ismerjük az eredetét, nem tudjuk melyik nyelvből terjedt el.

Idomult az adott nyelv fonetikájához, morfológiájához, ezért nem mindig egyértelműen felismerhető.

Nyelvújítás

Ø a francia felvilágosodás hatására igény a tudomány, az irodalom magyar nyelvűsége

Ø a XVIII. században a nemzeti függetlenség és társadalmi fejlődés záloga az anyanyelv

Ø szükséges a fejlett nemzeti nyelv

Ø elindítója Bessenyei György Magyarság című 1778-as röpirata, ld. fent.

Mozgalommá 1790 – 1820 között lett – a kor egész magyar közéletét átfogó kérdés

Ø írók, költők, nyelvészek tudatos beavatkozása a nyelv életébe

Ø Európában is, Kazinczy példája német

Ø (valójában korábban kezdődött és egészen 1872-ig ←a Magyar Nyelvőr (tudományos nyelvészeti folyóirat) megjelenéséig tart)

célja:

Ø szókincsbővítés; stílusújítás magyarítással és fordítással

Ø az európai szintű tudományos és kulturális eredmények egységes nemzeti nyelven való megszólaltatása

vezéregyénisége: Kazinczy Ferenc,

Ø birtokáról, Széphalomról irányította-szervezte a mozgalmat

Ø a klasszicista „fentebb stil” (≈ felsőbb stílus) nevében

o  „a nyelv művelése a szépíró joga, aki nem ismer más törvényt, mint azt, hogy írása szép legyen. Valami ezen igyekezetét segíti, az neki mind szabad; akár engedi a grammatika és a szokás, akár nem… Az író barátja a nyelvnek, nem pedig ellensége, mívelője, nem pedig pusztítója, nem rontója, de építője.”

Dokumentumai:

Ø Debreceni Grammatikácska 1795

o   az ortológusok kiadványa a magyar nyelv rontásának megakadályozására:

§ „új és többnyire hamis kohókban vert szóknak formálásával a tiszta és szép nyelv mintegy megszeplősíttetik”

Ø Tövisek és virágok 1811

o  Kazinczy Ferenc szellemes epigrammái a nyelvújítás elveiről, szükségességéről, gúnyos támadások az ortológia ellen

Ø Mondolat 1813

o  Sikertelen újítások gúnyolása, a debreceni ortológusok (hagyományőrzők) gúnyirata

Ø Felelet a Mondolatra 1815. (stílusparódia)

o  Kölcsey Ferenc és Szemere Pál válasza a Mondolatra

Ø Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél 1819

o  Kazinczy tanulmánya, mely lezárja a nyelvújítási vitát elismerve a hagyományokat is és az újításokat is a mértékletesség nevében:

§ „Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszer’smind”

A helyesírás egységesítése is erre a korra tehető:

Ø jottista – ypszilonista vita: Révai Miklós (jottista) Verseghy Ferenc (ypszilonista, pl.: láttya, haggya)

o  győzött a jottista, szóelemző írásmód

Ø az első helyesírási szabályzat: A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai 1832.

A nyelvújítás módszerei a szókincs bővítésére és a stílus újítására:

Ø nyelvjárási szavakat tettek köznyelvivé: pl. betyár, hullám, kamat, burgonya, idom, bútor

Ø archaizmusok felelevenítése: pl.: fegyelem, aggastyán, Béla, Zoltán, Géza

Ø idegen szók magyarítása: pl. latin balanea → bálna, Leipzig →Lipcse

Ø új szavakat alkottak az alábbi módszerekkel:

o  szóképzés: terméketlen képzőket felelevenítettek, képzőbokrokat hoztak létre:

§ pl: -ng, -lag/leg, -z, -mány, -mény, -alom,-elem:

§ pl.: ődöng, érzeleg, tanulmányoz, állítmány, történelem

o  szóvég megelevenítése: kegyenc, fegyenc

§ pl.: cukrászda, lövölde, járda → a csárda szó végének megelevenítésével tulajdonképpen új képzőt alkottak

o  szóelvonás (szóelemé): árnyék → árny; tanít → tan, vizsgál → vizsga

o  szócsonkítás (szóvég önkényes elhagyása): címer → cím, zömök → zöm, gyárt→gyár

o  szóösszetétel: búskomor, folyóirat, szemüveg, iskolaköteles, jogerős – német mintára

o  tükörfordítás: ném. Wasserfall→ vízesés, lat. antipátia→ ellenszenv

o  szóösszerántás (szócsonkításos szóösszetétel):

§ híg + anyag = higany

§  levegő + ég=lég

§ könnyű + elméjű =könnyelmű

§ rovátkolt barom = robar →  rovar (hangzóváltozással)

Eredményei:

Ø A szaknyelvek magyarítása, megújítása:

o  Bugát Pál – orvostudomány

o  Diószegi Sámuel – Fazekas Mihály– növénytan

o   Dugonics András – számtan

o  Révai Miklós – nyelvtan

Ø Fordítások, szakkönyvek nagy számú megjelenése

Ø A folyóirat- és újságkiadás fellendülése

Ø Kb. 10000 új szó, mely a mai napig használatos

Ø A normatív irodalmi nyelv megszilárdulása, a helyesírás egységesítése

Ø A magyar nyelv államnyelvvé lett 1844-ben

Ø A nyelvművelés általános igénye

o  A magyar nyelv hagyományainak kiegyensúlyozó szerepű folyóiratának mai napig fennálló orgánuma

§ Magyar Nyelvőr – Szarvas Gábor nyelvész alapítása (1872)