Történelem - Forradalom és szabadságharc – 1848-49

 „β”- verziós jegyzet. Tesztüzem.

Pozsony – az utolsó rendi országgyűlés – a reformok elfogadása

Ø  cél: éhínség enyhítése, jobbágyok helyzetének javítása

Ø  március 3. – Kossuth felirati javaslata (a 12 ponthoz hasonló követelések)

o   felirat = olyan javaslat, amit a képviselőház és a felsőtábla is elfogadott, már csak a király szentesítése hiányzik

Ø  március 13. – a bécsi forradalom híre megérkezik Pozsonyba

Ø  március 14. – a felsőtábla is elfogadja a felirati javaslatot

Ø  március 15. reggel – Kossuth és az ogy. küldöttsége elindul Bécsbe a felirattal

Pesti forradalom – 1848. márc. 15

Ø  délelőtt

o   Pilvax – fiatal Magyarország = márciusi ifjak (Petőfi, Jókai, Irinyi, stb.)

o   Egyetemek – további csatlakozók

o   Landerer és Heckenast – 12 pont és Nemzeti dal kinyomtatása

§  cenzúra megkerülésével – sajtószabadság megvalósítása

Ø  délután

o   Nemzeti Múzeum – Nemzeti dal elszavalása

o   Pesti városháza – további támogatók csatlakozása

o   Helytartótanács – 12 pont átadása

o   Táncsics börtöne

o   Nemzeti Színház – Bánk bán előadása

Ø  a márciusi ifjak (Budapest) és a liberális nemesség (Pozsony) együttműködése

Ø  Közcsendi Bizottmány: márciusi ifjak hozzák létre. Cél: a tüntetés békességének és erőszakmentességének megőrzése.

Felelős magyar kormány – megalakulása

Ø  az államtanács (V. Ferdinánd helyett kormányoz), nem akarja elfogadni a felirati javaslatot

Ø  István nádor közvetít

o   a Magyarországi ügyek intézésére teljhatalmat kér, és kap közvetlenül V. Ferdinándtól, a tanács megkerülésével

o   márc. 17. – Batthyány Lajost kinevezi Magyarország miniszterelnökévé

Ø  Nagykoalíciós kormány alakul = minden politikai párt a kormány részét képezi

o   többségben liberális

o   konzervatív (Eszterházy Pál)

o   centrista (Eötvös József)

Áprilisi törvények – 1848. ápr. 11-én szentesíti V. Ferdinánd

Ø  Társadalmi átrendeződést rögzítő törvények

o   kötelező jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással

o   ősiség eltörlése → hitel → iparosodás

o   közteherviselés

o   politikai jogok terén származási különbségek megszűntetése

Ø  Az új politikai berendezkedést rögzítő törvények

o   törvényhozó hatalom: országgyűlés

o   népképviseleti alapon

o   cenzusos választójog

§  vagyoni és/vagy műveltségi alapú cenzus

o   az országgyűlés Pesten minden évben összeül

Ø  Magyarország önállóságának biztosítása a birodalomban

o   király távollétében: nádor gyakorolj a hatalmat

o   önálló magyar kormány az országgyűlésnek felelős

o   külügyek az uralkodó jogköre marad

§  kiskapu: király személye körüli miniszter (Eszterházy Pál) – külügyi feladatok

Ø  Rendezetlen ügyek

o   parasztmozgalmak – a parasztság 60%-a zsellér (= föld nélküli paraszt)

o   nemzetiségi mozgalmak követelései

§  önálló nyelvhasználat – nyelvi autonómia

§  belső ügyek önálló intézése – belső autonómia

§  összességében magyarellenes törekvések (szerb, horvát) – az udvar támogatja

o   az udvar a nemzetiségi mozgalmakat támogatja, mert

§  belátja a hibáját abban, hogy a Batthyányi kormányt kinevezte, engedett a követeléseknek

§  a magyar helyzetet kívánja gyengíteni

Nemzetiségi kérdés elmérgesedése

Ø  nemzetiségi gyűlések

o   szlovák: Liptószentmiklós

o   szerb: Karlóca

§  Horvátországhoz hasonló autonómia

o   román: Balázsfalva

Ø  legfontosabb nemzetiségi követelések:

o   nyelvhasználat

o   politikai autonómia

o   az egyéniek mellet kollektív szabadságjogok

egyéni szabadságjogok	kollektív szabadságjogok
minden állampolgárra egyaránt egyénileg érvényes pl.: kötelező jobbágyfelszabadítás	egy bizonyos csoportra, nemzetiségre érvényes pl.: saját nyelv használata

Ø  Magyar Kormány: egy politikai nemzet elve

o   mindenki aki Mo.-n él a magyar politikai nemzet része

Ø  bécsi kormányzat támogatja a nemzetiségeket

o   ígéreteket tesz a követelések teljesítésére

o   fellépésre buzdít a Magyar Kormány szemben

Ø  Horvátország, Határőrvidék, Erdély

o   a Magyar Kormány hatalma itt kevésbé érvényesül

o   így az áprilisi törvények pozitív fejleményei sem érik el a nemzetiségeket ezeken a területeken

§  tovább nő az elégedetlenség

Ø  Felvidék, szlovák területek

o   érvényesül a kormány hatalma, így az áprilisi törvények, jobbágyfelszabadítás is

o   kisebb elégedetlenség

Ø  szerb helyzet:

o   területi autonómia horvát mintára

o   egyházi autonómia

§  a szerb nemesség hiányában a felkelést főpapok vezetik

Ø  Határőrvidék

o   magyar irányítás alá kerül – már nem közvetlenül Bécs – nehezményezik

Ø  Kossuth elutasítja a szerb autonómiát

Ø  1848. május – Karlócai szerb kongresszus → június: fegyveres felkelés

o   hatalom megerősítése helyben (Vajdaság)

o   magyarlakta falvak elfoglalása (pusztítás, terror)

Az ellentétek kiéleződése az udvarral

Ø  kísérlet az önálló hadügy- és pénzügyminisztérium felszámolására

Ø  1848. május: 10 honvéd zászlóalj felállítása → pénz szükséges

Ø  önálló magyar papírpénz – Kossuth bankó

o   fedezet: a magyar kormány fennmaradása

Ø  1848. júl. 11. – 200’000 újonc felállításának, és annak költésgének megszavazása

A horvát támadás

Ø  Horvátországban már régóta tartományi és rendi különállás

Ø  Jelačić: Ho.-ból Mo.-hoz hasonló koronatartományt kíván

Ø  Jelačić – Batthyány tárgyalások:

o   Jelačić nem a horvát, hanem az Habsburg követeléseket továbbítja

Ø  1848. aug. 31.- újabb osztrák felszólítás az önálló magyar pénzügy-, és hadügyminisztérium megszűntetésére

Ø  1848. szept. 11. – horvát támadás – Jelačić átlépi a Drávát

Ø  Batthyány lemond

Ø  Országos Honvédelmi Bizottmány (=OHB) – megkapja a kormány jogköreit

Ø  1848. szept. 29. – Pákozdi csata

o   Móga altábornagy vezetésével

o   mindkét oldalon osztrák tisztek, a „birodalom védelmében” harcolnak

o   magyar győzelem

Ø  1848. okt. 8 OHB hivatalosan megkapja a végrehajtó hatalmat

o   elnöke: Kossuth Lajos

Császári hadsereg támadása

Ø  eközben Pesten

o   István nádor lemond

o   Lamberg Ferenc – ideiglenes nádor

§  megérkezésekor Pest-Budán leszúrják

Ø  1848. okt. 6. – bécsi forradalom

o   Theodor Baillet von Latour (hadügyminiszter) meggyilkolása

o   a Pákozdnál győzte magyar hadsereg késlekedik, → nem vonul be Bécsbe

Ø  okt. 30. schwechati csata – súlyos magyar vereség

Ø  okt. 31. bécsi forradalom leverése

Ø  dec. 2. V. Ferdinánd lemondatása – Palotaforradalom

o   új király: Ferenc József (1848-1926)

§  Windisch-Grätz főparancsnok kinevezése

Ø  december – Windisch-Grätz támadása

o   magyar visszavonulás – Görgey

o   Kossuth – Görgey vita

Kossuth	Görgey
azonnali támadás, megállítás ne jussanak el Pest-Budáig	taktikus, kiváró

Ø  Kossuth utasítja Perczel Mórt, hogy állítsa meg Pest előtt a Habsburg seregeket

Ø  1848. dec. 30. – móri csata – súlyos magyar vereség

Ø  1829. jan. 5. – Pestet elfoglalja az osztrák sereg

Erdély – a harc folytatásának kulcsa

Ø  elmérgesedett román – magyar viszony

o   a császári haderő felfegyverezte a román felkelőket

Ø  1848. nov. 17. – császáriak bevonulnak Kolozsvárra

Ø  1848. december – székely felkelés – Gábor Áron (meglepetésszerűen pontos ágyúk)

Ø  dec. 25. – Kolozsvár visszafoglalása

Ø  1849. febr. 9. – piski csata

o   döntő magyar győzelem

Ø  1849. márc.: Bem József felszabadítja Erdélyt

o   (ugyan néhány Habsburg fennhatóság alatt álló város mindvégig marad (pl.: Gyulafehérvár))

A felvidéki hadjárat

Ø  1849. jan. 1 – országgyűlés + OHB → Debrecenben folytatja munkáját

Ø  Görgey tábornok váci kiáltványa:

o   cél: osztrák tisztek megtartása

o   Görgey és a szabadságharc nem ismeri el Ferenc Józsefet → V. Ferdinándhoz hű

o   a lemondott Batthyány kormányhoz hű ↔ Kossuth (OHB elnök) ellentét

o   az alkotmányos monarchia híve

o   politikai kiáltvány

§  törvényesség megtartása → tisztek megtartása

Ø  Görgey a felvidék felé indul

Ø  1849. febr. 5. – sikeres átkelés a Branyiszkói-hágón

Az első ellentámadás

Ø  Klapka György: új hadsereg szervezése – Tiszántúl

Ø  Henrik Dembinszky – fővezér (Kossuth nevezi ki)

o   gyenge képességű

o   de a Kossuth – Görgey ellentét miatt ő kerül pozícióba

Ø  Klapka + Dembinszky + Görgey → Debrecen előterében egyesülnek

Ø  febr. 26-27: Kápolnai csata

o   Dembinszky rossz katonai taktikája

o   fölényes császári győzelem

Ø  1849. márc. 4 – olmützi alkotmány

o   oktrojált (= ráerőszakolt) alkotmány

o   Ferenc József Windisch-Grätz kápolnai győzelmi jelenése miatt adja ki

o   Mo.-t tartomány szintjére süllyeszti

o   felosztja a Szent Korona Országait

§  Magyar Királyság, Erdélyi Fejedelemség, Katonai Határőrvidék, Dalmát-Horvát-Szlovén Királyság

Ø  1849. ápr. 14. – Függetlenségi Nyilatkozat – Debrecen

o   Habsburg-ház trónfosztása

o   Magyarország független állam

o   államforma – nyitott kérdés marad

o   Kossuth Lajos – kormányzó

o   Szemere Bertalan: miniszterelnök (1849 máj. 2.) → 2. Magyar Kormány

Tavaszi hadjárat – 1849. április – május

– aminek eredményei a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásához vezetnek

Ø  Honvédség terve – bekerítő hadművelet Windisch-Grätz ellen

Ø  1849. ápr. 2. – Hatvan – Görgey

Ø  Klapka + Damjanich → magyar győzelmek

o   ápr. 4. Tápióbicske

o   ápr. 6. Isaszeg

Ø  Windisch-Grätz leváltása → Julis Jakob von Hajnau

Ø  1849. máj. 21. Buda visszafoglalása

Ø  Ferenc József – segítséget kér I. Miklós cártól

o   Szent Szövetségre hivatkozva

o   intervenció

Nemzetiségi kérdés alakulása

Ø  1849. tavasz – tárgyalások a nemzetiségi vezetőkkel

Ø  magyar győzelmek + olmützi alkotmány nem rendezi a nemzetiségi kérdést

o   nyitottak a nemzetiségi vezetők kompromisszumokra

Ø  Ioan Dragoș - országgyűlési képviselő

o   béketárgyalások

o   Magyar Kormány ↔ román felkelők között közvetít

o   Avram Iancu – román felkelés vezetője

Ø  engedmények: nyelvhasználat + nemzeti jelképek

Ø  nincs területi autonómia

Ø  1849. júl. 28. – nemzetiségi határozat

o   a fenti engedmények törvénybe foglalása

o   ezek kevésnek bizonyulnak a megegyezéshez

o   kezdetleges Zsidó egyenjogúság

A szabadságharc veresége

Ø  1849. június:

o   orosz csapatok támadása – intervenció

o   császáriak ellentámadása (Haynau)

Ø  magyar összpontosítás – Szeged

Ø  Görgey: Komárom-Szőny térségében – magyar vereség

Ø  júl. 31. – segesvári csata → osztrák + orosz győzelem

Ø  Görgey – Kossuth tárgyalás Aradon

o   főparancsnok újra Dembinszky          

Ø  Dembinszky harc nélkül feladja Szegedet

Ø  aug. 9. temesvári csata → döntő osztrák győzelem

Ø  Kossuth átadja a hatalmat Görgeynek, ő maga elmenekül

Ø  aug. 13. világosi fegyverletétel

o   az orosz csapatok előtt