Történelem - A dualizmus kora
A Dualizmus kora
Szembenállás és kiegyezés
A megtorlás és a birodalmi célok
Ø F.J. a megtorlást Haynaura bízza (a „bresciai hiéna”)
o Tömeges bebörtönzések
o honvédek kényszeres besorozása
Ø teljes centralizáció
o ok: nemzetközi viszonyok megváltozása (pl.: III. Napóleon)
Ø nyílt önkényuralom – neoabszolutizmus
o az állami centralizált intézményekre, hivatalokra támaszkodik
Ø rendszert támogatók:
o hadsereg, hivatalnokréteg, birodalmi arisztokrácia
Ø Alexander Bach – belügyminiszter
A Bach-korszak – 1851-1859
Ø Erdély, Horvátország, Szerb Vajdaság leválasztása
Ø vármegyei, városi önkormányzatokat eltörlése – az országot 5 kerületre osztották
Ø polgári állam kialakulása
o osztrák polgári törvénykönyv
o oktatás: nyolcosztályos gimnázium, érettségi
Ø jobbágyfelszabadítás marad: 1853 – úrbéri pátens
Ø földbirtokosok kártalanítása – állampapír
Ø nemesek jelentős része csődbe jut – dzsentrik
A gazdaság és az államháztartás helyzete
Ø az 1850-es évek – gazdasági fellendülés – vasútépítés
Ø okai:
o jobbágyfelszabadítás
o külföldi tőke beáramlása
o vámhatár megszűntetése Ausztria és Magyarország között
Ø Gabona-konjunktúra 1850-60-as években
o gazdasági konjunktúra = fellendülés
o ok: Krími háború, szipolyfelkelés, amerikai polgárháború, német és olasz egység háborúi
§ → gabona áremelkedés
Ø titkosrendőrség, zsandárság (= csendőrség)
o összetűzések a betyárokkal – volt honvédek
§ kényszerű császári besorozás ellen
§ rablásból, törvénytelenségekből élnek
Nyílt ellenállás
Ø harc folytatása
o diákok, tanárok, volt katonák szervezkednek
o a besúgóhálózat leleplezte őket
Ø 1860. márc. 15 – Pest tüntetés
Ø korszak szervezkedései
o Libényi János szabólegény késes merénylete F.J. ellen – megállítják
o Noszlopy Gáspár szabadcsoportot szervezett F.J. elfogására a Dunántúlon – lelepleződik
o halálbüntetést kaptak
Passzív ellenállás
Ø a magyar vezető réteg elutasította az újabszolutizmust és szembeszálltak azzal
Ø a köznemesség a legkitartóbb
o elutasítják az osztrák kormányt
o nem vállalnak hivatali munkát
o nem fizettek adót
o bojkottálták a kormányzati rendezvényeket
Ø vezéralakjuk: Deák Ferenc
o alkotmányos alapon (áprilisi törvények) utasítja el az együttműködést
Emigráció
Ø a forradalom számos résztvevője külföldre menekült (pl.: Kossuth)
Ø döntően a harc újrakezdésén dolgoznak – nem igazán sikeresek
A neoabszolutizmus kudarca
Ø Ausztria külpolitikai kudarcai
o szövetségek Oroszország elvesztése (Krimi háború)
o 1859. szárd-francia-osztrák háború
o 1866. porosz-osztrák-olasz háború
Ø belpolitikai kudarcok
o vesztes háborúk – jóvátétel fizetési kötelezettségek
o pénzügyi csőd → 1859 – Bach menesztése
Ø Nyitás a konzervatív arisztokrácia felé
Ø Ferenc József át kívánja szervezni a birodalmát – erősebb központosítás
Ø 1860. októberi diploma
o 1848 előtti berendezkedés visszaállítása korlátozásokkal
o Birodalmi Tanács (Reichsrat)
o az országgyűlés nem szavazhatja meg az adókat
o korlátozott alkotmány
o vármegyék újraszervezése
o magyar államnyelv helyreállítása
Ø Deák és a vezető réteg visszautasítja az októberi diplomát
Ø 1861. februári pátens
o császári nyílt parancs
o erősebb birodalmi központosítás (föderális alapú)
o Magyarország tartománnyá való lefokozása
o aránytalanul kevés magyar képviselő a birodalmi gyűlésben
§ 343 követből 85 magyar, 26 erdélyi, 9 horvát
Ø A magyar Országgyűlésnek egyik opció sem elfogadható:
|
Felirati párt |
Határozati párt |
|
Ø Deák Ferenc Ø Októberi Diploma és Februári pátens elutasítás feliratban Ø Ferenc József uralkodói jogainak elismerése Ø Deák Ferenc felirati javaslata és beszéd (1861) Ø hajlandók a kiegyezésre |
Ø Teleki László Ø Októberi Diploma és Februári Pátens elutasítása határozatban Ø Nem ismerik el Ferenc József jogait o soha nem koronázták magyar királlyá Ø tartják magukat a függetlenséghez |
Ø a felirati párt nyert – 155-152 szavazati aránnyal
o Teleki László a szavazás előtt öngyilkos lett
Ø a nemesek kezdtek kifáradni a passzív ellenállásban
Ø Ferenc József
o feloszlatta az országgyűlést és felfüggesztette a vármegyék működését
Ø Anton Schmerling államminisztert bízta meg a magyar ügyekkel
A provizórium (1861-1865) = ideiglenes állapot
Ø Deákék nem bírták sokáig a passzív ellenállást
o mindkét fél szükségesnek érezte a megállapodást
Ø 1865: Deák Húsvéti cikke a Pesti Naplóban
o alkotmányosságot vissza akarja állítani
o hajlandó engedni a 48-as alapokból
o közös hadügy és külügy valamint a közös ügyeket fedező pénzügy
o birodalom egysége fontos
o a megegyezés feltételeit a Pragmatica Sanctióból vezeti le
Ø Ferenc József meneszti Schmerlinget, összehívja az országgyűlést
A kiegyezés megszületése
Ø 1865 országgyűlés
Ø Deák és konzervatívok: döntő többség
Ø Határozati párt két részre oszlott: Balközép, Szélsőbal
Ø 1866. július 3. königgrätzi csata – osztrák vereség
o Deák nyomására nem lépnek fel újabb követelésekkel
Ø 1867 kiegyezés
o Andrássy Gyula miniszterelnök
o az Országgyűlés elfogadja a kiegyezési törvényt
o Magyarország alkotmányos állapotba állítják vissza
o magyar királlyá koronázzák Ferenc Józsefet
A dualizmus államrendszere
Ø kiegyezési törvények –
Ø kétközpontú alkotmányos monarchia (dualista állam)
Ø közös hadügy, külügy + ezek fedezésére szolgáló pénzügy
Ø a hadsereg
Ø 60 fős delegációk – közös minisztériumok felügyelete
o 2 országgyűlés nevezi ki
Ø országgyűlésnek felelős kormány
Ø cenzusos választójog (életkor, nem, vagyon, műveltség)
Ø vármegyerendszer visszaállítása
Ø Magyarország és Erdély egyesítése
Gazdasági kiegyezés
Ø a gazdasági kiegyezést 10 évente újra lehetett tárgyalni
Ø közös vámterület
Ø Közös valuta
Ø tőke és munkaerő szabad áramlása
Ø közös ügyek anyagi fedezete
o Ausztria 70%
o Magyarország 30%
Ø Habsburg Birodalom államadósságának átvállalása
Pártok és kormányok a dualizmusban
Pártviszonyok alakulása
Ø kormánypárt: Deák párt
Ø ellenzék
o Balközép (mérsékelt)
o Országos 48-as Párt (radikális)
Ø Ausztriához való viszony – közjogi kérdés
o lényeges problémákról nem volt politikai vita
Ø Választási visszaélések (leetetés, lefizetés)
o nyílt szavazás (megfenyegetés lehetősége)
o cenzus: 5,5-6,7%
Deák párt
Ø Andrássy Gyula (1867-1871) – miniszterelnök
o Magyar Honvédség
o 1868 Állami Számvevőszék
§ feladata: a közvagyon felett őrködik
o 1868 horvát-magyar kiegyezés
§ közös ügyek
§ horvát kormány – magyarral megegyező hatalom
Ø 2. miniszterelnök – Lónyai Menyhért
Ø 1873 gazdasági válság
o Bécsi tőzsde összeomlása
Ø Balközép csatlakozott a Deák-párthoz → 1875 Szabadelvű Párt
o vezetőjük: Tisza Kálmán
o mindenki más: Függetlenségi Párt
Tisza Kálmán miniszterelnöksége – 1875-1890
Ø polgári állam kiépítése
o Közigazgatási reform (megyerendezés)
o centralizálás – különálló közigazgatási rendszerek eltörlése
Ø kapitalizmus jogi keretei
o iparosítás, gazdasági felzárkóztatás
o szinte teljesen szabad verseny
o céhek megszüntetése
Ø közbiztonság fenntartása
o városok: rendőrség
o vidék: csendőrség
Ø egészségügy – kórházak, körorvosok
Ø postaszolgálat
Ø független bírói szervezet
o esküdtbíróság
Ø oktatás fejlesztése – modernizáció és magyarosítás
o 1868 Népiskolai törvény – általános tankötelezettség
§ Eötvös József
o gimnáziumok, egyetemek (Kolozsvár, Debrecen, Pozsony)
Ø magyarosítás – politikai törekvés a nemzetiségek asszimilálására
Ø „mamelukok”
o Tisza Kálmán emberei az országgyűlésben
o megszavaznak mindent, amit a miniszterelnök mond
Tisza Kálmán bukása
Ø véderővita: közös hadsereg fejlesztése (Ferenc József kívánsága)
o költségvetés, újonclétszám
Ø ellenzéki ellenvetések:
o német vezényleti nyelv
o nincs magyar szimbólum
Ø Ferenc József
o elvenné az országgyűlés jogköreit
§ nem szavazhatnak az újonclétszámról
o német vezényleti nyelv
Ø csak az újonclétszám emelését fogadják el
Ø Tisza lemond
o ürügy: Kossuth ne veszítse el a magyar állampolgárságát
A kultúrharc
Ø Wekerle Sándor miniszterelnök (1894-1895) (I.)
o polgári származású – újdonság, eddig nemesek
o célja: modern polgári állam létrehozása
Ø állam és egyház szétválasztása
Ø állami anyakönyvezés
Ø kötelező polgári házasságkötés
Ø zsidó vallás egyenjogúsítása – emancipáció = egyenjogúsítás
Új pártok megjelenése
Ø Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) 1890
o osztrák kötődés
o szociális kérdések és választójog kiterjesztése
o szakszervezetek
o elutasítják a nacionalizmust
§ magyar és nemzetiségi mozgalmakat is
o pártújságuk: Népszava
§ több nyelven is megjelent
Ø keresztényszocialista mozgalom
o XIII. Leó pápa (Rerum Novarum)
o Prohászka Ottokár – székesfehérvári püspök
§ Katolikus Néppárt
§ kritikái: antiszemitizmus
Ø Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt (1909)
o Nagyatádi Szabó István
o első parasztpárt
o az országgyűlésbe is bejutottak
o általános, titkos szavazójogot követeltek
o I. világháború után, majd szovjet megszállás alatt a legnépszerűbb
Ø Polgári radikalizmus
o Jászi Oszkár
o liberális gondolatok, Budapestre koncentrálódik
o függetlenedés, köztársaság (USA-beli, francia mintára)
Ø Országos Antiszemita Párt (1883)
o tiszaeszlári vérvád – megalakulás oka
§ vád: a helyi zsidó közösség elrabolt és rituálisan feláldozott egy helyi lányt
A parlamenti válság – Koalíciós válság
Ø kormánypárt: dualizmus fenntartása
Ø ellenzék: függetlenség
Ø közvélemény az ellenzék mellett
Ø haderőfejlesztés – kiéleződő ellentét a kormány és ellenzék között
o újoncok számának növelése
o kiadások emelése
Ø obstrukció
o A parlamentben alkalmazott politikai eszköz, melynek célja a törvényhozási munka megakadályozása (pl. végeláthatatlan beszédekkel, szavazások indokolatlan elhúzásával).
Ø Tisza István miniszterelnök (1903)
o Tisza Kálmán fia
o jó viszony Ferenc Józseffel
Ø obstrukciót korlátozó házszabály módosítás
o zsebkendőszavazás (1904) – választási csalás
§ Tisza István beszéde után Perczel Dezső házelnök csendben azonnali szavazást rendelt el. A házelnök meglengetett egy zsebkendőt, képviselők többsége pedig nem értve, mi történik, kíváncsiságból felállt (ez jelentette az igen szavazatot), mire a házelnök kihirdette a javaslat elfogadását.
o az ellenzéki képviselők szétverik a parlamentet
o Ferenc József feloszlatta az országgyűlést
A koalíciós válság
Ø 1905 ellenzéki győzelem
Ø Ferenc József nem nevezett ki miniszterelnököt a győztes ellenzékből
o dualizmust tagadó kormányt nem volt hajlandó kinevezni
Ø Fejérváry Géza miniszterelnök – 1905-1906
o szakértői kormány / „darabontkormány”
o általános és titkos választási rendszer
Ø A koalíció feladata a dualizmus átalakításának ügyét véghezvinni
o megegyeztek az uralkodóval
o Második Wekerle kormány 1906-1910
A világháború előestéjén
Ø Szabadelvű Párt → Nemzeti Munkapárt (1910-ben jön létre)
Ø Tisza István az országgyűlés elnöke
o véderőjavaslatot megszavazzák
Ø 1912 Lukács László miniszterelnök
Ø 1912. máj. 23 – utcai tiltakozások: vérvörös csütörtök
o MSZDP
o követelés: választójog kiterjesztése
Ø katonai felkészülés
Ø Tisza István miniszterelnök 1913-1917
Az ipari forradalom Magyarországon
Gazdaságpolitika
Ø Infrastruktúra és ipar fejlesztése
o iparpártoló törvények
§ Mezőgazdaság támogatása helyett
o lemaradó területek fellendítése
Ø magyar érdekek képviselete
o 10 évente megújítandó gazdasági kiegyezés
o védvámrendszer – ipar és mezőgazdaság
Valutareform
Ø 1892 aranyalapra való áttérés
o ezüstalapról – az ezüst értéke csökkent a XIX. században
o Wekerle Sándor pénzügyminiszter kezdeményezése
Ø új pénz: Osztrák-Magyar korona
o Osztrák Bank adta ki
o Tőke szabad áramlását segíti
A felzárkózás záloga, a vasút
Ø fellendülés a vasútépítésben
o katonai szempontok
o világkereskedelmi szempontok
§ gabonatermelő területek, szén- és vasérclelőhelyek közelében
Ø kormányok támogatták a vasútépítést
o Budapest-központú vasúthálózat
o befektetőknek az állam biztosítja a nyereséget
o magán társaságok építtették/működtették a vasútvonalakat
Ø Magyar Államvasutak 1868
Ø Baross Gábor – közmunka és közlekedésügyi miniszter
o vasútvonalak államosítása
o alacsony szállítási tarifák – ennek ellenére nyereséges maradt
§ több pénz maradt a termelőknél
o vasútvonalak sűrűsége a legfejlettebb államok szintjén
A mezőgazdaság fejlődése
Ø magyar agrárexport bővült – ausztriai piac
o védővámok az olcsó amerikai gabona ellen
Ø nőtt a megtermelt árumennyiség
Ø malomipar – Budapest a központ
Ø termőföldek bővültek
Ø fejlettebb módszerek
o gépesítés, műtrágya
o cséplőgép
Ø demográfiai robbanás – olcsó munkaerő
Ø külterjes → belterjes gazdálkodás
o külterjes gazdálkodás: termelés növelése területek növelésével
o belterjes gazdálkodás: a technológiák felhasználásával, kisebb területen hatékonyabb termelés
A fellendülő ipar
Ø első és második ipari forradalom egyszerre jelenik meg
Ø 1872 céhek megszűntetése
Ø fellendülés okai
o ipartámogató törvények
o olcsó munkaerő
o hazai tőke (mezőgazdaság)
o külföldi tőke
Ø jelentős kisipar
Ø nagyvállalatok – növekvő teljesítmény
Ø Ganz Ábrahám
o 1844 vasöntöde
o később gépek, vasút, villamos energia
Ø Weiss Manfréd – Csepel
Ø élelmiszeripar
o Budapest a világ egyik legjelentősebb malomipari központja
Ø feltalálók
o Kandó Kálmán – villamos mozdony
o Csonka János – saját tervezésű gépkocsi
Társadalom és életmód
Demográfiai robbanás és kivándorlás
Ø demográfiai robbanás – 1914: Horvátország nélkül 18 millió fő
Ø okai
o állami közegészségügyi lépések
§ védőoltások, higiéniai viszonyok javítása
o szegényebb rétegek: magas csecsemő- és gyermekhalandóság
o jobb életkörülmények
Ø 1880-tól tízévente népszámlálás
o nehézségek: nacionalizmus, nemzetiségek nemzeti öntudatának hiánya
Ø belső vándorlás – urbanizáció = városiasodás
Ø 1890 – kivándorlási hullám
o nagy népességű, de kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú területekről
o Amerikai Egyesült Államok felé
Ø bevándorlás
o német és cseh szakmunkások
o zsidó bevándorlók Galíciából
A magyarság arányának növekedése
Ø A magyarság aránya folyamatosan emelkedett – kisebb arányban vándoroltak ki
Ø cél: nemzetállam kiépítése
Ø a nemzetiségek asszimilációja
o csak az értelmiségi réteget érintette
Ø magyar nyelv tanítása a nemzetiségi iskolákban (törvények: 1879, 1907 – Lex Apponyi)
o nemzeti középiskolák bezárása
o nemzetiségi egyetemek alakulásának akadályozása
Ø nemzetiségek: passzív ellenállás
Ø nemzetiségek követelései:
o Monarchia föderatív átalakítása
Szerbek, románok
Ø szeparatista törekvések
o független román és szerb államok rásegítő erők
Ø nemzetállami propaganda
Ø erősebb polgárság, értelmiség
Ø parasztság: agrárkérdés
o földnélküliek aránya növekszik
o nagybirtokosok főként magyarok
Ø 1892 román memorandum (=követelés) – Ferenc József
o magyarokéval azonos nemzetiségi jogok
o magyarosítás megszüntetése
Ø Ferenc József felbontatlanul a magyar kormánynak küldi
o (közvetlen beleszólás alkotmányellenes lenne)
Ø 1894 sajtóper – szeparatista cikk egy román újságban
Budapest nagyvárossá fejlődése
Ø 1873 Pest, Buda, Óbuda egyesítése
Ø reprezentatív építkezések
o Budai Várpalota, Parlament, minisztériumok, színházak
o Podmaniczky Frigyes báró
Ø lakosság száma megközelíti az egymilliót
Ø cél: Bécs utolérése
o az ország jelentős erőforrásait koncentrálták Budapestre
Ø zsidó illetve német származású családok – asszimiláció
Ø belváros – kereskedelmi, politikai központ
o historizáló stílus
§ A 19. század építészeti irányzata, amely a korábbi történelmi stílusok (román, gótikus, reneszánsz) utánzását és keverését használta.
Ø Budapesti iparkoncentráció
o munkásnegyed: Wekerle-telep, Kispest
1896-os millenniumi ünnepségek (máj. 2 – okt. 31)
Ø városliget kiépítése
Ø kisföldalatti átadása
Ø ~6 millió látogató
Ø magyar történelem híres épületei
Ø átadott épületek: Iparművészeti Múzeum, Vígszínház, Országház kupolacsarnoka, Dunai rakpart, Ferenc József híd
Agrártársadalom vezető rétegei
Ø torlódott táradalom
o kialakultak a kapitalista társadalmi rétegek (polgárság, munkásság)
o DE: a hagyományos társadalom (nemesség, parasztság), értékvilága, hierarchiája fennmarad
Ø a társadalom 2/3-a mezőgazdaságból él
o kisparaszti családok, törpebirtokosok, agrárproletárok, cselédek, napszámosok
Ø Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt (1909): Nagybirtokok kisajátítása
o Nagyatádi Szabó István
Ø A magyar társadalom csúcsán a birtokos arisztokrácia állt
o kezükben a magyar termőföld harmada.
Ø a régi középnemesség többsége:
o dzsentrik
o anyagi nehézségekkel küzdöttek, gazdaságukat tőkehiány miatt nem tudták modernizálni.
o állami (minisztériumi és vármegyei) hivatalok betöltése.
A parasztság
Ø A magyar társadalom legnépesebb csoportját alkotta a parasztság.
o Jobbágyfelszabadítás – földhöz jutottak,
o a népszaporulat miatt a paraszti földbirtok gyorsan aprózódott
Ø Az 1890-es évektől a növekvő számú földnélküli (agrárproletár)
o mezőgazdasági bérmunkákból
o nagy középítkezéseken (pl. kubikolás) vállalt földmunkákból éltek
Ø A falu társadalma erősen rétegzett volt (gazdag-, közép- és szegényparasztok).
Az ipartársadalom
Ø polgári társadalom élén:
o nagypolgárság
o a bankokat és nagy iparvállalatokat irányító pénzarisztokrácia
Ø nagypolgárság
o zárt csoport
o többségük terménykereskedelemből meggazdagodott német és zsidó
Ø polgári középosztály
o létszáma az ipar, az államigazgatás, az oktatás és az egészségügy fejlődésével növekedett
o ide tagozódott be a polgárosuló nemesség, a feltörekvő parasztság és a zsidóság.
A kialakuló ipari munkásság
Ø munkásság: több mint egymillió fő
o családtagokkal együtt a népesség 13%-a (1910)
Ø magas a szakmunkások aránya
o jó bérezés
o jelentős részük (németek, csehek) a birodalom osztrák részéről vándorolt be
Ø a betanított és segédmunkások a mezőgazdaságból áramlottak az iparba
Az életfeltételek változása
Ø higiéniai feltételek, orvostudomány fejlődése
o csökken a halálozás, nő az átlagéletkor.
Ø Semmelweis Ignác
o klóros vízzel történő kézmosás
o a gyermekágyi láz leküzdése
Ø nőtt a szabadidő
o elterjedt a színházba járás újságolvasás
o megjelent a mozi
Ø A modern sport is teret hódított, megjelent a profizmus (pl. labdarúgás).
Művelődés és művészetek
Ø analfabetizmus felszámolása
o újságok és könyvek olvasás
o az irodalom szélesebb közönséghez jutott el (pl. Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Ady Endre).
Ø A kávéházak a szórakozás és az irodalmi élet színterei lettek.
Ø zenei kultúra
o Liszt Ferenc megalapította a Zeneakadémiát (1875)
o operett (pl. Kálmán Imre) és magyar nóta (népdal szerű műdalok)
Ø építészet
o eklektika
o szecesszió – nemzeti stílusként jelentkezik
§ A 19. század végi és 20. század eleji művészeti stílus, amely szakított a korábbi hagyományokkal (historizmus) és a természetből vette az ihletet. Jellemzőek rá a hullámzó vonalak, az aszimmetria és a stilizált növényi ornamentika.
§ keleti és népi motívumok
Nemzeti és nemzetiségi kérdés a dualizmusban
(Az első 3 alcím „zárójeles” rész)
Az 1868-as nemzetiségi törvény
Ø egy politikai nemzet koncepciója
o elutasította a nemzetiségek kollektív jogait és a területi autonómiát.
o az egyéni szabadságjogok alapján biztosított nemzetiségi jogokat
Ø széles körű anyanyelv-használat
o ahol a kisebbség elérte a 20%-ot
o biztosították az anyanyelv használatát a törvényhatóságokban és a bíróságokon
Ø Engedélyezték az alsó- és középfokú nemzetiségi iskolahálózatot
Ø Bár nem elégítette ki a nemzetiségeket, nemzetközi összehasonlításban haladónak számított
Horvát-magyar kiegyezés (1868)
Ø A magyar közjog egyedül a horvátot ismerte el politikai nemzetnek
Ø horvát területi autonómia
o egyesítették Szlavóniával és a Határőrvidékkel.
Ø saját országgyűlés (szábor)
o a horvát (báni) kormány hatáskörébe tartozott a teljes közigazgatás, az igazságügy és az oktatásügy.
Ø ellentét: Fiume kérdése
o a kikötőváros magyar igazgatás alá került (fiumei provizórium)
A magyar nemzetiségi politika
Ø magyar vezetőréteg: nemzetállam kiépítése
o asszimiláció gyorsítása korlátozott
o a kényszerű asszimiláció főleg az értelmiség körében
Ø A magyar politika tartózkodott az erőszakos módszerektől (pl. kitelepítés)
Ø fokozatos intézkedések
o magyar nyelv tanítása a nemzetiségi elemi iskolákban (1879, 1907)
o bezártak nemzetiségi középiskolákat
o megakadályozták a nemzetiségi felsőoktatás kialakulását
Zsidó emancipáció
Ø 1905 – bevett vallás lett
Ø kiskereskedelemből, kisiparból éltek meg
Ø alkalmazotti és értelmiségi pályák: pl.: újságíró, orvos
Ø impozáns zsinagógák – pl.: Dohány utcai zsinagóga (1859)
Ø jellemzően asszimilálódtak a magyarok közé
Ø zsidóellenesség – városi kispolgári rétegek
o kormányzat visszaszorította az antiszemita megnyilvánulásokat
Ø tiszaeszlári vérvád (1882-1883) → antiszemitizmus erősödése
o koncepciós per
A cigányság helyzete a dualizmus korában
Ø számukat nehéz meghatározni, mivel átvették a magyar nyelvet
o 300.000 a becsült létszámuk
Ø népesség növekedése
o Románia felől bevándorlás
Ø vándorló életmód csökkent, terjedt a letelepedett életvitel
Ø foglalkozás: kisiparosok (60%), alkalmi munkák, lókereskedelem, zenészek
o viszont: gyáripar, gépi nagyipar már olcsóbb termékeket állít elő
o tömeges elszegényedés