Történelem - A két világháború között
A két világháború között
A kommunista Szovjetúnió
A hadikommunizmus és a NEP
Ø orosz polgárháború 1917-1922
Ø bolsevik vezetés
o ipar/kereskedelem államosítása
o termények beszolgáltatása
§ ellátási zavarok
Ø hadikommunizmus
o piaci viszonyok kizárásán alapuló gazdaságirányítási és elosztási rendszer
o jegyrendszer
Ø a polgárháború után sem javult a helyzet
o lázadások, sztrájkok
Ø 1921. március – kronstadti felkelés
o cél: igazi szocializmus bevezetése, bolsevik diktatúra felszámolása
Ø Lenin: gazdasági irányváltás
Ø „új gazdaságpolitika” – NEP – 1921-1928
o korlátozott mértékben visszaállították a piaci viszonyokat
o a kötelező beszolgáltatás megmarad (kvóta) + megmaradó terményeket eladhatták
A Szovjetunió létrejötte
Ø a bolsevikok elfoglalták az Orosz Birodalom nagy részét
Ø 1922 Szovjet alkotmány
o Szövetségi állam
§ tagállamok: elszakadás joga is adott
o nemzetiségi területek különállását elméletileg elismerték
o orosz nacionalizmus helyett világforradalom
o Politikai Bizottság
§ vezető helyett, nincs elnök
o A törvényhozás és az állami élet a párt irányítása alatt állt.
o ellenség: „imperialisták”, nacionalisták, burzsoázia
Modernizáció – tervutasításos rendszer
Ø nincs
o külföldi tőke
o piaci viszonyok ösztönző hatása
Ø cél: ipari fejlődés
o mezőgazdaság rovására
o életszínvonal csökkenéséhez vezet
Ø nehézipar, energiatermelés
o Sztahanov
o munkaversenyek – kitüntetés, jutalmak
Ø proletárdiktatúra
o munkásság
o orosz társadalom többségét parasztok (agrárproletárok) alkotják
§ Marx elmélet?
Kollektivizálás
Ø az új gyáraknak munkásokra volt szüksége
o parasztság átirányítása
Ø mezőgazdaság átszervezése
o kollektivizálás: termelőszövetkezetek (kolhozok)
Ø jómódú parasztság (kulákok) tönkretétele
Ø parasztság, mint önálló tulajdonosi réteg megszűnt
o tömegesen hagyták el a mezőgazdaságot
Sztálin diktatúrája
Ø Lenin halála után Sztálin (Ioszeb Beszarionisz dze Dzsugasvili – grúz származású) vette át a hatalmat - 1924
Ø koncepciós perek, tisztogatási hullám
o Trockij – „trockizmus” – nyíltan bírálta Sztálint
§ külügyi népbiztos, Vörös Hadsereg megteremtője
§ száműzetés
Ø Az első 5 éves terv (1928-1933)
o kivezeti a NEP-et
o irreális célok
§ de megvalósítják – a minőség rovására
Ø 1934 – pártkongresszus
o Sztálin ellen szavazók felét kivégezték
o 1937-38: Vörös Hadsereg parancsnokainak nagy részét leváltották, kivégezték
Ø munkatáborok – Gulag
o bányák, vasútépítések
o rabszolgamunka, megfélemlítés
Ø Sztálin személyi kultusza
A nyugat és a gazdasági világválság
A gazdaság helyreállítása
A világháború után
Ø Európa veszített gazdasági jelentőségéből – az USA-hoz képest
Ø Németország gazdasága összeomlott
o nem tudták fizetni a jóvátételt (226 milliárd aranymárka)
o franciák megszállják a Ruhr-vidéket
Ø Dawes-terv – 1924
o amerikai kölcsönnel és tőkével támogatja a német gazdaság helyreállítását
Ø 1919 – Népszövetség létrehozása
o népszövetségi kölcsön (segély; pl.: Magyarország is igénybe veszi)
Politikai tendenciák
Ø szélsőjobboldali és szélsőbaloldali tömegpártok
o polgári alkotmányos rend megdöntése
o diktatúra bevezetése a célok
Ø hatalomra kerültek a háború után (gazdasági nehézségek miatt)
o Oroszország – kommunisták
o Olaszország – fasiszták
Ø ahol sikerült a válságot megoldani (1920-as években) ott sikerül a demokráciát veszélyeztető csoportokat visszaszorítani
Ø női emancipáció győzelme (választójog nőknek)
Ø demokratikus jogok kiterjesztése – szakszervezetek
Megbékélés Németországgal
Ø Weimari köztársaság
o polgári demokratikus összefogás a szélsőségesek ellen (szociáldemokrata vezetés)
o Németországot a teljesítés politikája jellemzi
§ békeszerződésekben foglaltak betartása
Ø 1922 Rapalló – megegyezés a Szovjet-Oroszországgal
o határok elfogadása
o diplomáciai és gazdasági kapcsolatok megteremtése
Ø 1925 Locarnó – francia-német szerződés
o garantálja No. nyugati határait (Elzász-Lotaringia)
o Ruhr-vidék francia kiürítése
Ø 1926 Németország felvétele a Népszövetségbe
Ø 1928 Kellogg-Briandt paktum (USA-Fro.) + No.
o az aláírók elítélik a háborút; vállalják az ellentétek békés rendezését
Ø 1929 újabb jóvátételi konferencia – Young-terv
o 144 millió márka
o újabb segítség Németországnak
A válság kitörése
Ø a fejlődés üteme lelassult
Ø a válság okai
o túltermelés
§ először: mezőgazdaságban – gabona túltermelés (cséplőgép)
§ ipari modernizáció: több termék olcsóbban
§ az USA termelése: nem áll vissza az I. VH után a békeidőszak szintjére
§ a háború és a forradalmak, ill. a protekcionista gazdaságpolitika miatt a felvevőpiac beszűkül
§ önellátásra törekvés
o pénzügyi spekulációk
§ a részvények mögött nincs valós fedezet (gazdasági buborék alakul ki)
o Gazdasági válságok ciklikussága
Ø 1929 New York-i tőzsdén a részvények ára 20 hónap alatt megduplázódott
Ø október 24. – „fekete csütörtök”
o egy nap alatt 11%-ot esnek a részvények
o eladási pánik indul
Ø 1929. október 29. „fekete kedd”
o az árfolyamok egy hét alatt átlagosan 40%-ot estek
Ø bankok fizetésképtelenné válnak
o hitelfolyósítás, beruházások megszűnnek
o üzemek, gyárak bezárnak
A válság társadalmi és politikai hatásai
Ø demokrácia iránti bizalom megrendül
Ø munkanélküliség, tömeges nyomor
o szélsőséges pártok: kommunista, náci párt
Ø USA: „New Deal” + demokrácia fenntartása – válság megoldása
Ø Németország: Hitler
A New Deal
Ø állami beavatkozás
Ø Franklin D. Roosevelt – rádió
Ø John Maynard Keynes (angol közgazdász)
Intézkedések:
Ø nagy állami építkezések – hidak, gátak, stb.
o sok új munkahely – közmunkaprogram
Ø bankok, tőzsdék állami ellenőrzése
Ø felhalmozott készletek elfogytak – fellendül a gazdaság
Ø bankok megmentése
Ø mezőgazdaság támogatása
Ø piaci verseny korlátozása
o monopóliumok felbontása
Ø szövetségi minimálbér
Ø társadalombiztosítás
o nyugdíj, egészségügyi biztosítás
Ø jóléti állam alapjai
A nemzetiszocialista Németország
A nemzetiszocializmus
Ø háborúból hazatérő katonák
o nem kaptak munkát
o hiábavaló áldozat?
Ø Nemzetiszocialista mozgalom
o 1923 München – Sörpuccs
o Adolf Hitler
§ börtönben írta Mein Kampf című könyvét
Ø NSDAP programja
o nagytőke megfékezése
o kommunisták, szakszervezetek korlátozása
o hódítások: földosztás a parasztságnak – élettér
§ keleti irányú terjeszkedés
o háborús sérelmek orvoslása
Ø nemzetiszocializmus központi gondolata
o fajelmélet
o árja felsőbbrendűség – német, skandináv, germán népek
o alsóbbrendű fajok: zsidók, szlávok, feketék
Ø antiszemitizmus
o a németek minden problémájáért a zsidókat tette felelőssé
o Antikapitalista: „zsidó nagytőke ellen”
o Antiliberális: „zsidó értelmiség ellen”
o Antibolsevista: „zsidó származású kommunisták leleplezése”
Ø demokrácia megvetése
A hatalom megragadása
Ø A náci párt a húszas években nem túl jelentős
Ø fegyveres osztag: SA (Sturmabteilung)
o politikai ellenfelek megfélemlítése
Ø propagandaszervezet
o hagyományos: plakát, sajtó
o új: rádió, film
Ø világgazdasági válság
o választási eredmények folyamatosan javultak
o 1932: Náci párt: 37,8%; kommunisták: 14,3%
Ø 1932 – A birodalmi gyűlés legnagyobb pártja az NSDAP
Ø Hindenburg (köztársasági elnök)
o nem akarta, hogy Hitler kormányt alakítson
o jobboldali politikusok együttműködnek Hitlerrel
§ félnek a kommunizmustól
Ø 1933. január 30. – Hitler kancellár
Ø új választásokat írt ki
o 1933 március
o a kommunistákat kizáratta (ok: Reichstag felgyújtása)
o választási győzelem: 43,9%
A náci hatalom
Ø alkotmányos rendszer intézményeinek felszámolása
o pl.: független igazságszolgáltatás, fékek és ellensúlyok felszámolása
Ø szakszervezetek, diákszervezetek megszűntetése
Ø 1933 Felhatalmazási törvény
o a kormány hozhat birodalmi törvényeket
Ø pártok megfélemlítése, szétverése
Ø bíróságok függetlenségének megszüntetése
Ø SA: egyre radikálisabb követelések
o 3 milliós tagság (nagyobb, mint a hivatalos német hadsereg)
o politikai ellentét Hitlerrel – nem számol le a nagytőkésekkel
Ø „hosszú kések éjszakája” – 1934. jún. 30.
o a teljes SA vezetést kivégzi – 85 halálos áldozat
o az SA feloszlik
Ø 1934 – Hindenburg halála
o kancellár + köztársasági elnök tisztség egyesítése: führer
Ø SS (Schutzstafel)
Ø Gestapo (titkosrendőrség)
Ø 1933 koncentrációs táborok – Dachau, Buchenwald
o eleinte politikai ellenfelek, később zsidóság összegyűjtése
Ø 1935 nürnbergi törvények
o Zsidóktól elvették a német állampolgárságot
o 4 nagyszülő közül 3 zsidó
Ø 1938. november 9. Kristályéjszaka
o országos pogrom (lincseléssorozat)
o zsinagógák, üzletek megrongálása kifosztása
o államilag támogatott
Ø náci szervezetekbe kényszerítés
o pl. Hitlerjugend 1936-tól
Ø sajtó, művészetek – a propaganda szolgálatában
Ø állam gazdasági irányító szerepének növelése
o autópályák építése
o társadalombiztosítás, fizetett szabadság
A náci kihívás és az engedmények politikája
Ø 1933 – kilépés a népszövetségből
Ø hadseregfejlesztés
o versailles-i béke tiltotta
o fegyverkezés beindítása
o 1935 – sorkötelezettség visszaállítása
o Wehrmacht
Ø 1935 szavazás a Saar-vidéken – Németország mellett
Ø 1936 bevonulás a Rajna-vidékre
Ø nyugati országok
o engedmények politikája
o Hitler kelet felé fog hódítani
o félelem a Szovjetuniótól
Az Anschluss és a müncheni egyezmény
Ø a versailles-i béke tiltotta az Anschlusst
o Ausztriában sokan támogatták – népszavazás kiírása
Ø 1938. 03. 12. – A német csapatok bevonultak Ausztriába
Ø Hitler a Szudéta-vidéket követelte Csehszlovákiától
o 3 milliós német kisebbség
Ø müncheni konferencia (1938. 09. 29.) – Hitler megkapta
o olasz jóváhagyással
Ø brit-francia tévedés: Hitlernek nem lesz több követelése
Ø 1939. március: Szlovákia német támogatással kikiáltotta függetlenségét
o cseh kormány Londonba menekült
Ø 1939. márc. 15. – a német hadsereg megszállta Csehországot
Ø Cseh-Morva Protektorátus létrejön – német ellenőrzés alatt
o nyugati hatalmak továbbra sem avatkoznak közbe
Hatalmi átrendeződés
Ø Franciaország: együttműködés a Szovjetunióval – 1935: szerződés
Ø Kommunista Internacionálé (Komintern):
o szovjet irányítású, nemzetközi kommunista szervezet
o Népfrontpolitika
§ a kommunisták szövetséget köthetnek a szocdemekkel
o angolok, amerikaiak nem bíznak a SZU.-ban
Ø 1938-ra a német hadsereg erősebb, mint az angol és a francia együttvéve
Ø 1935-1936: második olasz-etióp háború
o nehézségek: olasz hadsereg gyengesége
Ø 1936: német-olasz szövetség – Berlin-Róma tengely
Ø 1936: Antikomintern paktum a Szovjetunió ellen
o német, japán és olasz
A spanyol polgárháború
Ø Spanyolország: világgazdasági válság
o előzmény: katonai diktatúra (1923-30)
§ Primo de Rivera
o Köztársaság (1931)
§ földosztás, államosítás
§ katolikus egyház kiváltságainak elvétele
§ szociális törvények
Ø Nacionalisták: Franco tábornok felkelése – 1936
o német és olasz támogatást kapott
o régi rend megőrzése + tolódás a fasizmus felé
Ø Köztársaságiak
o szocialista
o Szovjetunió támogatása
o (francia, amerikai önkéntesek)
Ø nyugati hatalmak most sem avatkoztak be
o egy nagyobb európai háborút akartak elkerülni
Ø Franco győzött
o katonai diktatúra 1975-ig
Ø Utód: I. János Károly
o demokratizálta Spanyolországot
Fogalmak
Politikai rendszerek és alapfogalmak
· Totális állam: Olyan diktatórikus rendszer, ahol az állam (a hatalmon lévő párt) az élet minden területét – a politikát, a gazdaságot és a polgárok magánéletét is – teljes mértékben ellenőrzi és irányítja.
· Többpártrendszer: A demokrácia alapköve; olyan politikai berendezkedés, ahol több párt szabadon versenghet a hatalomért választások útján.
· Egypártrendszer: Diktatórikus forma, ahol csak egyetlen politikai párt működése engedélyezett, ez a párt birtokolja a teljes hatalmat.
· Személyi kultusz: Egy politikai vezető (pl. Sztálin, Hitler) mértéktelen, vallásos jellegű dicsőítése, tévedhetetlennek beállítása.
· Koncepciós per: Olyan bírósági eljárás, amelynek ítéletét már a tárgyalás előtt politikai döntés alapján meghozták, a vádak pedig gyakran koholtak (hamisak).
· Legitimizmus: A törvényes uralkodóházak (például a Habsburgok) trónhoz való jogának elismerése és támogatása a forradalmak vagy rendszerváltások után.
A Szovjetunió világa
· NEP (Új Gazdaságpolitika): Lenin által 1921-ben bevezetett politika, amely a polgárháború után átmenetileg engedélyezte a korlátozott magánkereskedelmet és piaci elemeket.
· GULAG: A szovjet kényszermunkatáborok rendszere, ahová politikai foglyokat és köztörvényes bűnözőket zártak.
· Holodomor: „Éhhalál”; a sztálini politika által mesterségesen előidézett éhínség Ukrajnában (1932–33), amely milliók halálát okozta.
· Államosítás: Magántulajdonban lévő gyárak, bankok, földek kártalanítás nélküli állami tulajdonba vétele.
· Kollektivizálás: A paraszti magángazdaságok felszámolása és erőszakos összevonása közös (kolhoz) vagy állami (szovhoz) nagyüzemekké.
· Kulák: A „módosabb” parasztság megbélyegző neve a Szovjetunióban és a szovjet blokkban; osztályellenségnek kiáltották ki és üldözték őket.
· Kolhoz: Mezőgazdasági termelőszövetkezet a Szovjetunióban, ahol a föld és az eszközök közös tulajdonban voltak.
· Sztahanovizmus: Alekszej Sztahanov nevéhez fötődő munkásmozgalom, amely a munkaversenyt és a teljesítmény extrém fokozását hirdette.
· Népbiztosok: A miniszterek elnevezése Szovjet-Oroszországban és a Szovjetunióban 1946-ig.
· Mensevik: Az orosz szociáldemokrácia mérsékeltebb, kisebbségi szárnya (szemben a radikális bolsevikokkal).
· CSEKA / NKVD: A szovjet politikai titkosrendőrség rövidítései (korszakonként változott a nevük), a terror fő eszközei.
Fasizmus és Nemzetiszocializmus
· Fasizmus: Mussolini által vezetett szélsőjobboldali mozgalom és rendszer Olaszországban; jellemzője a tekintélyuralmi diktatúra, a nacionalizmus és a központosított állam.
· Nemzetiszocializmus (nácizmus): Hitler vezette szélsőjobboldali ideológia, amely a német felsőbbrendűséget, a rasszizmust és az antiszemitizmust egyesítette.
· Mein Kampf: „Harcom”; Adolf Hitler börtönben írt könyve, a nácizmus ideológiai alapvetése.
· Fajelmélet: Tudománytalan elmélet, amely szerint az emberi fajok nem egyenlő értékűek (vannak „magasabb rendű” uralkodó fajok és „alacsonyabb rendű” szolganépek).
· Antiszemitizmus: Zsidógyűlölet, amely a náci Németországban faji alapú üldözéssé és népirtássá vált.
· Führer: „Vezér”; Adolf Hitler címe, amely korlátlan hatalmát fejezte ki.
· Duce: „Vezér”; Benito Mussolini címe az olasz fasiszta rendszerben.
· SA: A náci párt barnainges rohamcsapata; félkatonai szervezet a rendfenntartásra és az ellenfelek megfélemlítésére.
· SS: A Schutzstaffel (rövidítve SS, magyarul: „Védőosztag”) a náci Németország egyik legbefolyásosabb, a náci pártot védő félkatonai szervezete volt, amelyet 1925-ben alapítottak.
· Gestapo: A náci Németország titkos államrendőrsége.
· Nürnbergi törvények: 1935-ös törvények, amelyek faji alapon fosztották meg jogaiktól a zsidónak minősített állampolgárokat.
· Harmadik Birodalom: A náci Németország hivatalos elnevezése (1933–1945).
· Anschluss: Ausztria Németországhoz csatolása 1938 márciusában, melyet a világháború utáni békeszerződések eredetileg tiltottak.
· Korporáció: A fasiszta Olaszországban a munkaadók és munkavállalók közös érdekképviseleti szerve, amely az osztályharc helyett az „összefogást” hirdette állami kontroll alatt.
Gazdaság és válságkezelés
· Tervgazdaság: Olyan rendszer, ahol a gazdasági folyamatokat nem a piac, hanem az állam irányítja többéves (pl. ötéves) tervek útján.
· Piacgazdaság: A kereslet és kínálat szabad játékán, valamint a magántulajdonon alapuló gazdasági rendszer.
· Tőzsdekrach: A részvényárfolyamok hirtelen, hatalmas mértékű zuhanása; az 1929-es New York-i tőzsdekrach indította el a nagy gazdasági világválságot.
· New Deal: „Új irányvonal”; F. D. Roosevelt amerikai elnök reformprogramja a gazdasági világválság leküzdésére (állami beavatkozás, munkahelyteremtés).
· Dawes-terv: 1924-es nemzetközi megállapodás Németország jóvátételi fizetésének könnyítésére és amerikai hitelek nyújtására.
Nemzetközi kapcsolatok és mozgalmak
· Cionizmus: A zsidóság nemzeti mozgalma, amelynek célja egy önálló zsidó állam létrehozása az ősi hazában, Palesztinában.
· Népszövetség: Az első világháború után létrehozott nemzetközi szervezet a világbéke fenntartására (az ENSZ elődje).
· Mandátumterület: A Népszövetség által kijelölt, fejlettebb államok (pl. Anglia, Franciaország) gyámsága alá helyezett terület (korábbi német vagy török gyarmatok).
· Rapallói szerződés: 1922-es egyezmény Németország és Szovjet-Oroszország között a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok helyreállításáról.
· Antikomintern paktum: Németország és Japán 1936-os szövetsége a Kommunista Internacionálé (a Szovjetunió) elleni harcra.
· Szüfrazsett mozgalom: A nők választójogáért és egyenjogúságáért küzdő mozgalom a 19. század végétől.
Személyek
Az első világháború és a békerendszer alakítói
· Woodrow Wilson: Az USA elnöke az első világháború alatt. Híres 14 pontja az igazságos békét és a népek önrendelkezését tűzte ki célul, ő volt a Népszövetség ötletgazdája.
· Georges Clemenceau: Francia miniszterelnök, a párizsi békekonferencia egyik fő irányítója („a Tigris”). Célja Németország végleges meggyengítése volt.
· Lloyd George: Brit miniszterelnök a békekonferencián. Mérsékeltebb politikát folytatott, próbált egyensúlyozni a francia bosszúvágy és Németország életképessége között.
· Edvard Beneš: Csehszlovák politikus, külügyminiszter, majd köztársasági elnök. A „kisantant” egyik fő szervezője.
A Szovjetunió vezetői
· Vlagyimir I. Lenin: A bolsevik párt vezetője, az 1917-es októberi forradalom irányítója, a Szovjetunió első államfője és az államszocializmus megalapozója.
· Leon Trockij: Bolsevik forradalmár, a Vörös Hadsereg megszervezője. Lenin halála után Sztálin legfőbb riválisa lett, aki végül száműzette és meggyilkoltatta.
· Joszif V. Sztálin: A Szovjetunió diktátora (1924–1953). Nevéhez fűződik a tervutasításos rendszer, az erőszakos kollektivizálás, a személyi kultusz és a totális terror (tisztogatások).
A náci Németország és a fasiszta Olaszország
· Benito Mussolini: Olasz fasiszta diktátor (Duce). 1922-ben került hatalomra, ő építette ki az első totalitárius államot Európában.
· Paul von Hindenburg: Német tábornagy az első világháborúban, később a Weimari Köztársaság elnöke. 1933-ban ő nevezte ki Hitlert kancellárrá.
· Adolf Hitler: A náci párt (NSDAP) vezetője, Németország diktátora (Führer). Neve összeforrt a második világháború kirobbantásával és a holokauszttal.
· Hermann Göring: Náci vezető, a német légierő (Luftwaffe) parancsnoka, Hitler egyik legközelebbi bizalmasa és kijelölt utódja.
· Heinrich Himmler: Az SS vezetője, a náci terrorapparátus és a koncentrációs táborok irányítója, a holokauszt egyik fő végrehajtója.
· Joseph Goebbels: A náci Németország propagandaminisztere, a modern tömegmanipuláció és a náci ideológia terjesztésének mestere.
Nyugati vezetők és közgazdászok
· F. D. Roosevelt: Az USA egyetlen elnöke, akit négyszer választottak meg. A New Deal programmal kivezette országát a válságból, majd a második világháború alatt a szövetségesek egyik fő vezetője volt.
· Neville Chamberlain: Brit miniszterelnök a harmincas évek végén. Nevéhez fűződik a Hitlerrel szembeni „megbékélési politika”, amelynek csúcspontja a Müncheni egyezmény volt.
· Édouard Daladier: Francia miniszterelnök, aki a Müncheni egyezmény aláírásával megpróbálta elkerülni a háborút Hitlerrel.
· John Maynard Keynes: Brit közgazdász, a nagy gazdasági világválság megoldási tervének atyja. Elmélete szerint válság idején az államnak beavatkozással (pl. közmunkák, hitelek) kell élénkítenie a gazdaságot
Ázsia és a Közel-Kelet formálói
· Kemal Atatürk: „A törökök atyja”, a modern, világi Törökország megalapítója és első elnöke az Oszmán Birodalom bukása után.
· Mahatma Gandhi: Az indiai függetlenségi mozgalom szellemi és politikai vezetője. Fegyvere az erőszakmentes ellenállás és a polgári engedetlenség volt.
· Csang Kaj-sek: Kínai nacionalista politikus és katonatiszt, a Kuomintang párt vezetője. A polgárháborúban vereséget szenvedett a kommunistáktól, és Tajvanra menekült.
· Mao Ce-tung: A Kínai Kommunista Párt vezetője, a Kínai Népköztársaság megalapítója. Radikális reformjaival (pl. „nagy ugrás”) alapjaiban formálta át Kínát, sokszor milliók életét követelő módon.