Történelem - A két világrend szembenállása

A kétpólusú világ kialakulása

Az ENSZ megalakulása és felépítése

  • 1945. október 24. - Egyesült Nemzetek Szervezete

    • feladata: az új világrend biztosítása és a béke fenntartása

  • felépítése

    • Biztonsági Tanács

      • 5 állandó tag (USA, SZU, FR, NBr, Kína) – vétójog
      • 6 választott tag (1966-tól 10 választott tag)
      • háborút csak a tanács engedélyével lehet lefolytatni (elméleti szinten)

    • Közgyűlés – minden ENSZ által elfogadott ország

      • helyszín New York

  • ENSZ védnöksége alatt szakirányú szervezetek

    • UNESCO – oktatás, kultúra
    • WHO – egészségügy
    • egyeztetnek a problémák megoldásában
    • közbelépnek katasztrófák esetén

Hatalmi átrendeződés – a szuperhatalmak létrejötte

  • A II. VH átrendezte a hatalmi viszonyokat

  • a vesztesek gazdasága romokban hevert

    • katonai erejüket és szuverenitásukat (önrendelkezés) is elvesztették
  • NBr: eladósodott az USA felé, másodrendű hatalommá vált
  • Fro: túl gyenge
  • USA: a VH fellendítette a gazdaságát, atombomba birtokában a Föld vezető nagyhatalma lett
  • SZU: óriási veszteségeket szenvedett, fenntartotta hatalmas seregét (12 millió), totális diktatúra, a világ II. Nagyhatalma lett

A nyílt szembenállás kialakulása

  • Hidegháború (1946/1947 – 1991)

    • az USA és a SZU rivalizálása
    • nincs közvetlen fegyveres konfliktus
    • ideológiai, gazdasági, kulturális, társadalmi, politikai összecsapás

  • a győztes államok

    • elfoglalt csatlós államok / NO területeit megszállva tartják

  • Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB)

    • elnöke széles politikai jogkörrel rendelkezett
    • (törvények megsemmisítése, kormányok/politikai pártok működésének ellenőrzése, állampolgárok letartóztatása...)
  • a két szuperhatalom közötti ellentét éleződött
  • SZU – kommunista pártok támogatása
  • USA – demokrácia/kapitalizmus támogatása
  • rejtőzködő ellenállás – nyílt szakítás

  • Churchill fultoni beszéde

    • 1946. márc. 5.
    • „vasfüggöny ereszkedik Európára”
    • hidegháború kezdete

A feltartóztatási politika

  • Truman elnök kongresszusi üzenete

  • Truman-doktrína 1947

    • eddigi szovjet térnyerést elfogadják
    • nem tűrnek további térnyerést

  • szegénység kedvez a kommunizmus előretörésének

    • a nyomort le kell küzdeni

Marshall-terv

  • 1948 Marshall-terv – segélyprogram

  • USA működőképessé kívánta tenni Európa gazdaságát

    • az amerikai áruk piacát is biztosítja

  • feltétel: növelni kell az USA-val való együttműködést

    • a SZU és parancsára az által megszállt K-Eu-i államok visszautasítják a segélyt

  • a SZU a megszállása alatt álló államokkal létrehozza a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (KGST)

    • a SZU biztosította az energiahordozókat és a nyersanyagokat

    • különböző termékek előállítására szakosodtak az államok

      • Lo.: Polski
      • NDK: Wartburg
      • Mo: Ikarusz busz
    • biztos és zárt piac – nem hat ösztönzően a termelésre

Párizsi béke

  • fegyverszünet

    • a harcok végét jelző, néha feltételekhez kötött megegyezés

  • békeszerződés

    • a háború végleges lezárását jelzi, rögzíti a területi változásokat, esetlegesen bünteti a veszteseket (pl.: hadisarc fizetése)

  • 1947. február

    • Párizs
    • aláírták a II. VH-t lezáró békét No. és Japán kivételével minden vesztessel

  • a vesztes országok képviselőit meghallgatták

    • érveiket (most sem) vették figyelembe
  • jórészt az 1937-es határok visszaállítása

  • jelentős jóvátétel

    • rekvirálásokat/rablásokat nem vették figyelembe

  • nem születtek kisebbségvédelmi rendelkezések

    • kollektív bűnösség
    • lakosságcsere
  • több, mint 15 millió német kitelepítése Európában

A német kérdés

  • brit, francia, amerikai megszállási övezet egyesült

    • Ny-Berlin is ide tartozott

  • német jóvátétel

    • 20 milliárd dollár
    • felét a SZU kapja

  • Szovjetek

    • gyárak leszerelése
    • termelés lefoglalása
    • hadifoglyok kényszermunkája
  • lakosság tömegesen indult a nyugati területekre
  • K: államosítások, kommunista politikusok
  • NY: valutareform

  • 1948 június – 1949 május

    • Nyugat-Berlin blokádja
    • légihidak

  • 1949 május

    • Német Szövetségi Köztársaság
    • Német Demokratikus Köztársaság

A NATO megalakulása

  • Az USA kezdeményezésére létrehozták az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetét (NATO)

    • 1949. április 4.

  • szervezet védelmi jellegű

    • közös hadgyakorlatokkal
    • békeidőben a saját kormányuknak voltak alárendelve a katonák
    • háború esetén közös NATO parancsnokság alatt
  • Varsói Szerződés (1955)

  • a kommunista államok területén szovjet csapatok állomásoztak

    • kisebb államoknak védelmet/támaszt
    • SZU-nak biztonsági övezetet jelentett

A két német állam

  • NSZK (Bundesrepublik Deutschland BRD)

    • Konrad Adenauer – első kancellár (NSZK)
    • Nyugathoz való integrálódás

    • Schuman-terv 1950

      • francia és német szén- és acélpiac egyesítése
      • Európai Szén- és Acélközösség (1951)
    • 1955 NATO csatlakozás
    • szociális piacgazdaság
    • főváros: Bonn

  • NDK (Deutsche Demokratische Republik, DDR)

    • kommunista diktatúra
    • államosított gazdaság – jegyrendszer

    • 1953 munkásfelkelés

      • Kelet-Berlin és nagyvárosok
    • főváros: Berlin
    • 1955 Varsói szerződés
    • 1961 berlini fal

A hidegháború

Köztes-Európa szovjetizálása

  • SZEB nyomásgyakorlás Köztes-Európában

    • szovjet csatlós kormányok vették át a hatalmak – keleti blokk

  • szovjetizálás kezdete

    • gazdasági felügyelet megszerzése

    • kommunista pártok hatalomra kerülése

      • akár választási csalással

    • széleskörű földosztás támogatása

      • a parasztok térnyerése
      • később államosítás – állami felügyeletű termelőszövetkezeteket hoznak létre

  • 1945 után csak a baloldali pártok szerveződhettek újjá

    • kiépült mindenhol az egypártrendszer

  • iparban/kereskedelemben államosítás

    • felszámolták a magángazdaságot
    • szovjet típusú államot alakítottak ki mindenhol

Köztes-Európa országai

  • Jugoszlávia

    • Tito vezetésével a partizánok felszabadították Jugoszláviát a német megszállás alól
    • Josip Broz Tito: 1945 – ideiglenes kormány
    • szovjet segítség nélküli diktatúra
    • ellentét Sztálinnal 1948-tól

  • Lengyelország

    • emigráns kormány Londonban
    • szovjet csapatok a lengyel kommunistákból új kormányt alakítanak
    • fegyveres ellenállás a szovjet megszállással szemben
    • nem sikerült a kollektivizálás

  • Csehszlovákia

    • Benes-dekrétumok

      • németek és magyarok kollektív bűnössége
    • kitelepítettek 3 millió németet és 120 ezer magyart
    • Kárpátalja SZU-hoz csatolása

    • Edward Benes

      • szovjet nyomásra kommunista miniszterelnököt nevez ki

  • Románia

    • kiugrás (1944. augusztus 23.) után koalíciós kormány a kommunistákkal
    • szovjet megszállás
    • 1947 – királyság megszüntetése, Moldova a SZU-hoz került
    • 1948 – szociáldemokraták és kommunisták egyesülnek – egypártrendszer

  • Bulgária

    • szovjet megszállás
    • kommunisták már 1944-ben átvették a hatalmat

A szovjet politika a VH-t követően

  • 1947 Kominform

    • Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája
    • 1948 június: Jugoszlávia kizárása
  • személyi kultusz erősödése
  • belső ellenség keresésének fokozása

  • nyugat

    • imperialista, kapitalista, gyengülnek

  • kelet

    • kommunista államok, szocializmus és demokrácia erői gyarapodnak

A hidegháború kibontakozása

  • szovjet terjeszkedés – amerikai feltartóztatási politika

  • fegyverkezési verseny

    • atombomba, hidrogénbomba
    • katonai egyensúly
    • 1957 interkontinentális rakéta

  • helyi háborúk (Európán kívül)

    • közvetett hadviselés

      • koreai háború (1950-1953)
      • vietnámi háború (1955-1975)
      • afganisztáni háború (1979-1989)
  • propagandaháború
  • kémkedés

A koreai háború

  • Koreai félsziget

    • Japán uralom után szovjet és amerikai megszállás

  • 1950 északi kommunista elfoglalta a félsziget nagy részét

    • Sztálin és Mao Ce-tung jóváhagyásával

  • az USA ENSZ felhatalmazással közbelép

    • a Szovjetunió bojkottálja a Biztonsági Tanácsot
    • 1950 végén a kínai határ mentén folynak a harcok
  • Sztálin kérésére a kínaiak beléptek
  • visszaszorították az ENSZ erőket

  • fegyverszünet 1953

    • ma is érvényben van; nincs békekötés

A szovjet politika Sztálin után

  • 1953 március: meghalt Sztálin

  • politikai harc a párton belül

    • Hruscsov, Berija, Malenkov
    • hivatalos utód: Malenkov lenne

  • Hruscsov kerül ki győztesen

    • Berija kivégzése
  • Hruscsov beszéde 1956

  • 1956 február

    • SZKP XX: Kongresszus

    • szakítás a sztálini rendszerrel

      • személyi kultusz, koncepciós perek, GULAG megszüntetése
    • katonai költések csökkentése a jólét érdekében

Hruscsov külpolitikája az ötvenes években

  • reformok feltétele: fegyverkezés visszafogása

  • előzmény: tömegpusztító fegyverek kifejlesztése

    • 1949 atombomba
    • 1953 hidrogénbomba
    • „kölcsönös megsemmisítés elve”
  • békés egymás mellett élés

  • 1956-ban a feszültség enyhülni látszik

    • Hruscsov feloszlatja a Kominformot

  • ősszel ismét kiéleződött a helyzet

    • Lengyelországban sztrájkok és tüntetések
    • a szuezi válság
    • Magyarország kilépése a varsói szerződésből

  • Hruscsov a katonai megoldás mellett döntött

    • a magyar forradalmat/szabadságharcot leverték

Kubai rakétaválság

  • 1953 kubai forradalom

    • amerikaiakat kiszolgáló diktatúra ellen
    • Fidel Castro

  • 1959-ben Castro hatalomátvétel

    • kommunizmus
  • az USA az emigránsok segítségével akarta megdönteni a hatalmat

  • 1962 a szovjetek atomrakétákat telepített Kubába

    • Kennedy elnök blokád alá vette Kubát
    • az utolsó pillanatban kompromisszumot kötöttek
    • szovjetek megszüntetik a kubai rakétákat

  • az USA lemondott Kuba lerohanásáról

    • amerikai rakéták is leszerelésre kerültek Törökországban

Ellentétek a Szovjetunió és Kína között

  • Hruscsov: irányváltás – békés egymás mellett élés

    • kiélezte a Szovjetunió és Kína közötti ellentéteket

  • Kína nem volt nyitott a reformokra

    • Nyílt szakítás 1961-1989
  • Amerika a helyzetet kihasználva közeledett Kínához
  • a szovjetek nyitottabbá váltak a tárgyalásokra

A gyarmati rendszer felbomlása

Gyarmati rendszer összeomlása

  • Ázsiai országok

    • Japánok elleni küzdelem után

      • komoly helyi fegyveres erők
      • pl.: Vietnám

  • US és SZU

    • nem támogatják a gyarmati rendszert

India

  • 18. százat óta brit uralom

  • alkotmány ígérete

    • már a világháború előtt
  • polgárosodó vezető réteg

  • kikiáltják a függetlenség: Nehru alkothat kormányt (1947)

    • Nemzeti Kongresszus jelöltje
  • Hindu-muzulmán ellentét

  • 3 országra bomlott

    • India (hindu), Pakisztán (iszlám), Ceylon (buddhista)
  • India-Pakisztán háborúk: Kasmír birtoklásáért (1947, 1965)

Kína

  • polgárháború

    • I. szakasz 1927-1937
    • második japán-kínai háború 1937-1945
    • II. szakasz 1945-1949 (-1991)
  • KKP földosztás programja – hatalmas népszerűség
  • Kuomintang – Tajvanra vonult vissza
  • 1949 október 1. – Kínai Népköztársaság Kikiáltása

  • Mao Ce-tung

    • személyi kultusz
    • sztálinista rendszer
    • „Nagy ugrás” 1958-1962

  • cél

    • mezőgazdasági jellegűből néhány év alatt fejlett ipari ország
    • parasztok tömegeit kényszerítik ipari munkára
    • nagyon gyenge minőségű acélt állítanak elő

A Közel-Kelet

  • II. világháború után francia és angol befolyás
  • 1948-ra teljesen megszűnt a gyarmati uralom
  • arab-izraeli konfliktus
  • 1947-49: első arab-izraeli háború

  • ENSZ határozat 1947

    • két részre osztotta Palesztinát
    • Arab (palesztin) és egy zsidó állam

  • 1948 Izrael állam megalakulása

    • Ben Gurion
    • demokratikus berendezkedés

Személyek

Személyek: https://quizlet.com/hu/1222127902/a-ket-vilagrend-szembenallasa-szemelyek-flash-cards

  • Sztálin: A Szovjetunió kommunista diktátora, aki kiépítette a személyi kultuszt és a totális államot, vezette országát a második világháborúban, majd létrehozta a Keleti Blokkot.
  • Attlee (Clement Attlee): Nagy-Britannia munkáspárti miniszterelnöke (1945–1951), aki Churchillt váltotta a potsdami konferencián és elindította a brit gyarmatbirodalom felbomlását.
  • Churchill (Winston Churchill): Nagy-Britannia miniszterelnöke a második világháború idején, az anti-hitlerista koalíció egyik fő alakja, aki 1946-os fultoni beszédével felhívta a figyelmet a vasfüggönyre és a hidegháborúra.
  • Charles de Gaulle: Francia tábornok, a Szabad Franciaország mozgalom vezetője a második világháborúban, majd Franciaország elnöke, az ötödik köztársaság megalapítója.
  • Kliment J. Vorosilov: Szovjet tábornagy, a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) elnöke, aki döntő befolyást gyakorolt a háború utáni magyar politikai életre és a kommunista hatalomátvételre.
  • Harry S. Truman Az USA elnöke (1945–1953), aki döntött a Japán elleni atombomba-bevetésről, és megfogalmazta a szovjet terjeszkedést megállító Truman-doktrínát.
  • Eisenhower (Dwight D. Eisenhower): A szövetséges erők európai főparancsnoka a második világháborúban, majd az Amerikai Egyesült Államok elnöke (1953–1961) a hidegháború kiélezett időszakában.
  • Nyikita Sz. Hruscsov: A Szovjetunió vezetője Sztálin halála után, aki elítélte a sztálini személyi kultuszt, hirdette a békés egymás mellett élést, de leverte az 1956-os magyar forradalmat és kirobbantotta a kubai rakétaválságot.
  • Konrad Adenauer: Az NSZK első kancellárja (1949–1963), aki kiépítette a nyugatnémet demokráciát, elősegítette a francia-német megbékélést és az ország integrációját a NATO-ba és az európai közösségbe.
  • John F. Kennedy: Az USA elnöke (1961–1963), aki a kubai rakétaválság idején határozott fellépésével elkerülte a harmadik világháborút, és megszilárdította a nyugati szövetséget.
  • Mahátma Gandhi: Az indiai függetlenségi mozgalom erőszakmentes vezetője, aki a polgári engedetlenség módszerével vívta ki India függetlenségét a brit uralom alól.
  • Ho Si Minh: Vietnámi kommunista vezető, a francia gyarmati uralom elleni függetlenségi harc és Észak-Vietnám megalapítója.
  • Mao Ce-tung: A Kínai Kommunista Párt vezetője, a Kínai Népköztársaság megalapítója (1949), aki sztálinista típusú diktatúrát és erőszakos gazdasági átalakításokat („nagy ugrás”) vezetett be Kínában.
  • Csang Kaj-sek: A kínai nemzeti párt (Kuomintang) és a Köztársaság vezetője, aki a kommunistákkal vívott polgárháborús vereség után Tajvan szigetére szorult vissza.
  • Nehru (Javáharlál Nehru): A független India első miniszterelnöke, Gandhi harcostársa, az el nem kötelezettek mozgalmának egyik vezető szellemi irányítója.
  • Nasszer (Gamal Abden-Nasszer): Egyiptom elnöke, aki államosította a Szuezi-csatornát (1956), az arab nacionalizmus és az el nem kötelezettek mozgalmának egyik meghatározó alakja.
  • Ben Gurion: Izrael Állam első miniszterelnöke, aki 1948-ban kikiáltotta a független zsidó államot.
  • Tito (Josip Broz Tito): Jugoszlávia kommunista vezetője, aki a második világháborús partizánharcok után önálló kommunista rendszert épített ki, szembefordult Sztálinnal és az el nem kötelezettek mozgalmának egyik megalapítója lett.

Fogalmak

Quizlet: https://quizlet.com/hu/1222126419/a-ket-vilagrend-szembenallasa-fogalmak-flash-cards

  • Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ): A második világháború győztes nagyhatalmai által 1945-ben alapított nemzetközi szervezet a világbéke és biztonság megőrzésére, a kudarcot vallott Népszövetség helyébe lépve.
  • Biztonsági Tanács: Az ENSZ legfőbb döntéshozó szerve, amelyben a győztes nagyhatalmak (USA, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína) állandó tagként vétójoggal rendelkeznek.
  • Kitelepítés: Egy adott népcsoport vagy nemzetiség kényszerű áttelepítése szülőföldjéről egy másik országba vagy területre (például a németek és a felvidéki magyarok elűzése a háború után).
  • Hidegháború: A második világháború után a két szuperhatalom (az USA és a Szovjetunió) és szövetségi rendszereik között kialakult, nyílt katonai összecsapás nélküli, fegyverkezési versennyel és ideológiai szembenállással járó korszak.
  • Vasfüggöny: Európát a tőkés Nyugatra és a szovjet befolyás alatti Keleti Blokkra elválasztó politikai, ideológiai és fizikai (műszaki záras) határvonal.
  • Szuperhatalom: Olyan kiemelkedő gazdasági, katonai (különösen atomfegyverkezési) és politikai befolyással rendelkező nagyhatalom (USA, Szovjetunió), amely a kétpólusú világrendszer élén állt.
  • Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST): A szovjet tömb országainak gazdasági együttműködési és integrációs szervezete, amelyet a szovjet modell és a központi tervutasításos irányítás jellemezett.
  • Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO): 1949-ben alapított nyugati katonai és védelmi szövetség, amelynek célja a szovjet terjeszkedés elleni együttes védelem volt.
  • Varsói Szerződés: 1955-ben létrehozott, a Szovjetunió és kelet-európai csatlós államai által alkotott katonai szövetségi rendszer a NATO ellensúlyozására.
  • Kétpólusú világ: A hidegháború korára jellemző nemzetközi rendszer, amelyben a világpolitikai döntéseket és erőviszonyokat két szuperhatalom (USA és Szovjetunió) szembenállása határozta meg.
  • Marshall-terv: Az Amerikai Egyesült Államok nagyszabású gazdasági segélyprogramja (1947–1951) a háborúban megsérült európai országok újjáépítésére és a kommunizmus terjedésének megakadályozására.
  • Truman-doktrína: Harry S. Truman amerikai elnök 1947-ben meghirdetett feltartóztatási politikája, amely kijelentette, hogy az USA katonai és gazdasági segítséget nyújt a szovjet terjeszkedés által fenyegetett szabad népeknek.
  • Piacgazdaság: Olyan gazdasági rendszer, amely a magántulajdonon, a szabad versenyen, valamint a kereslet és kínálat szabályozó szerepén alapul.
  • Parlamentarizmus: Olyan demokratikus államberendezkedés, amelyben a törvényhozó hatalom a választott parlament kezében van, és a kormány a parlamentnek tartozik felelősséggel.
  • Emberi jog: Minden embert megillető alapvető szabadságjogok (pl. élethez, szabadsághoz, szólásszabadsághoz való jog), amelyeket az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata rögzített.
  • Szuverenitás: Az állam teljes függetlensége, önállósága és felettes hatalomtól mentes főhatalma a saját területe és lakossága felett.
  • Berlini fal: A kelet-német vezetés által 1961-ben emelt betonfal, amely Kelet- és Nyugat-Berlint választotta el egymástól, és a hidegháborús megosztottság, valamint a diktatúra jelképévé vált.
  • SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság): A győztes nagyhatalmak által a legyőzött országokban létrehozott testület, amely a fegyverszünet betartását és az államigazgatást ellenőrizte a békekötésig.
  • Kominform: 1947-ben szovjet irányítással létrehozott nemzetközi kommunista szervezet (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája), amely a szovjet tömb pártjainak összehangolását és központi ellenőrzését szolgálta.
  • Keleti Blokk: A Szovjetunió közvetlen katonai, politikai és gazdasági befolyása alatt álló közép- és kelet-európai szocialista csatlós államok összessége a hidegháborúban.

Évszámok

Quizlet: https://quizlet.com/hu/1222128315/a-ket-vilagrend-szembenallasa-evszamok-flash-cards

  • 1945 Az ENSZ létrejötte
  • 1945. május 9. Az európai háború befejeződése
  • 1945. szeptember 2. Japán fegyverletételével véget ér a második világháború
  • 1946 A fultoni beszéd
  • 1947 A párizsi béke, a hidegháború kezdete, India függetlenné válása
  • 1948 Izrael Állam megalapítása
  • 1948-1949 A berlini blokád
  • 1949 Az NSZK és az NDK megalakulása, kommunista fordulat Kínában, NATO megalakulása, KGST megalakulása
  • 1955 Az NSZK-t felvették a NATO-ba, a Varsói Szerződés létrehozása