Történelem - A második világháború
A tengelyhatalmak sikerei
A háború kitörése és a furcsa háború
Hitler
- a keleti élettér megszerezésére törekedett
- Danzig átadását követelte
Sztálin
- egykori cári birodalom területeit akarta visszaszerezni
1939. augusztus 23.: Molotov-Ribbentrop-paktum
- megnemtámadási szerződés
titkos záradék
- Lengyelország felosztása egymás között
- náci igen a szovjet igényekre: Baltikum, Besszarábia
1939. szeptember 1.: Németország megtámadta Lengyelországot
Nagy-Britannia, Franciaország hadat üzent Németországnak
- de a támadás elmarad
szept. 17-én a Szovjetunió: támadás
katyńi vérengzés – 1940
- lengyel hadsereg tisztjeinek kivégzése
- felosztották Lengyelországot
Franciaország
- védelemre rendelkezett be a Maginot-vonal mögött
gyenge angol szárazföldi erők
- befogadták az emigráns lengyel kormányt
- francia-német határon nem volt hadművelet
Szovjet-finn háború és a balti államok
Szovjetunió
- Leningrádtól nyugatra eső területeket követelte
- indok: védelmi okok
- finnek megtagadták – támadás (1939. november)
- téli háború: 1940. márc. 12-ig tart
- az első támadást a finnek megállítják
- csak a 2. szovjet támadás járt sikerrel
a balti államok
- 1940 nyarán kommunista hatalomátvétel
- Észtország, Lettország, Litvánia kérte a felvételt a Szu-ba
A nyugat lerohanása
1940. április: Hitler lerohanta Dániát és Norvégiát
- észak felől nem érkezhetett támadás
- svéd vasércbányákat elzárta az angoloktól
- németbarát kormányok kerültek hatalomra
1940. május 10. - Franciaországi hadjárat
- Belgiumon át a Maginot-vonal megkerülése
- Franciaország legyőzése két hét alatt
- északi rész német megszállás alá került
- a déli részen kollaboráns kormány alakult (Vichy)
- a francia tisztek (pl. De Gaulle) Londonba menekültek
Az angliai csata
- nincs erős német hadiflotta, de van légierő
- a lakosság támogatta Churchill ellenállási politikáját
- 1940. július – szeptember: a modern kor első légi háborúja
a fejlett légierő legyőzte a németekét
- brit fejlett radartechnológia
német stratégiaváltás:
- kezdetben légi és katonai támaszpontokat bombáznak
- később civil területeket, városokat bombáznak
Támadás kelet felé
1941 tavaszára tervezték, de nyárra halasztották
- ki kellett segíteni az olaszokat É-Afrikában és a Balkánon
1941. június 22.: Barbarossa-terv
- elnevezés – második keresztes hadjárat vezetőjéről
- hadüzenet nélküli támadás a Szovjetunió ellen
- szükség volt ásványkincsekre és és gabonára
Hitler gyors háborúra számított
- a német sereg ereje
- szovjet-finn háború tanulsága
- tisztogatás a Vörös Hadseregben
- nem ismerték a 20 éves szovjet fegyverkezés eredményeit
támadás három irányból
- É: Leningrád
- Középen: Moszkva
- D: Kijev
Sztálin nem a hírszerzésnek
- felkészületlenség
gyors német győzelmek, de hatalmas áron
- szovjet hadsereg kitartása miatt sok német halott
- leszakadó szovjet egységek partizán-harcai
- utánpótlási nehézségek: nagy távolság és rossz utak
- a hideg tél miatt a német technika nehezen működött
a Vörös Hadsereg Moszkva alatt megállította a németeket
- 1941. november – december
angol-amerikai fegyverszállítások a Szovjetunióba → technológiai javulás
- kölcsönbérleti törvény
Az Egyesült Államok és a hadviselő felek
az USA az elzárkózás (izolacionizmus) vége
- Rossevelt engedélyezte, hogy amerikai vállalatok nyers- és hadianyagot szállítsanak Angliába
- 1941. március – kölcsönbérleti törvény
Atlanti Charta
- a háború utáni világrend alapelveit rögzítette
- demokrácia, nemzeti önrendelkezés, szabad kereskedelem
- Szovjetunió is csatlakozott
- náci. Németország elleni együttműködés kezdete
Japán és az egyesült államok hadba lépése
- japán-kínai háború 1937-1945
Délkelet-Ázsia és a Csendes-óceáni térség elfoglalása
- Vietnám, (Korea, Kína)
USA: büntetőintézkedések Japánnal szemben
- Japán megnemtámadási szerződést kötött Sz.U.-val
- Todzsó Hideki – japán miniszterelnök
1941. december 7-én támadás Pearl Harbor ellen
- az USA belépett a háborúba
- a flotta egy része megmaradt
- a háborúellenes közvélemény megváltozott
- a kormány hadat üzent – Japán, Németország, Olaszország
- szárazföldi erők fejlesztése
- haditermelésre való áttérés
- japán lakosságot az USA-ban koncentrációs táborokba zárják
A szövetségesek győzelme
Fordulat a háború menetében
keleti fronton Sztálingrád elfoglalása a cél
- közlekedési csomópont
- ipari központ
- cél: a bakui olajmezők
- Románia, Szlovákia, Magyarország
fokozódott a szovjet haditermelés
- T34-es páncélos + rakétavető (katyusa)
- termelés, ipar áttelepítése
a németek 5 hónap után megadták magukat (1942. 09. - 1943. 02.)
- Sztálin parancsa: a végsőkig kitartani
- hideg
- ellentámadások
észak-afrikai front: Egyiptom – El-Alamein
- a Rommel vezette Afrika-hadtest veresége az angol Montgomerytől
- angol és amerikai partra szállás Marokkóban (1942. november)
- 1943 elejére a németek és olaszok kiszorultak Afrikából
A szövetségesek előretörése
Kurszki csata (1943 nyara)
- több ezer tank csatája
- több szovjet tank, minőségben egyre jobbak
- fokozottan szorították ki nyugat felé a németeket
partraszállás Szicíliában
- III. Viktor Emanuel leváltotta Mussolinit
- Olaszország kilépett a háborúból – a németek megszállták
- lelassult az angol-amerikai előrenyomulás (Csiga-offenzíva)
atlanti csata
- a szövetséges repülőgépek nyerték
- német tengeralattjárók hátrányban
- technológia: radar, Enigma megfejtése
A szövetségesek együttműködése
teheráni konferencia (1943.11.28 – 12.01.)
- Roosevelt, Churchill, Sztálin
- megnyitják a 2. frontot É-Franciaországban
- az európai győzelem után a Szu. megtámadja Japánt
Churchill
- partraszállás a földközi tengeren
- Közép-Európát a nyugati hatalmak szabadítsák fel
Németország veresége
- az óriási német haderő csak lassítani tudta a szövetségesek előrenyomulását
- 1944 július: a Hitler elleni merénylet nem sikerül
- a Szovjetunió átlépte a határát nyugat felé
a szövetségesek Németországot kezdték bombázni
- hadi célpontoknak csak 5%-át tudták megsemmisíteni
- még így is nőtt a hadiipari termelés (1944)
- polgári célpontokat kezdtek bombázni – sok millió halott
1944.06.06. – partraszállás Normandiában – „D-nap”
- megnyílt a 2. front – németek visszaszorítása
- Párizs visszafoglalása Charles de Gaulle katonáival
keleti front
a németek leverték a varsói felkelést (1944.09)
- a nyugat támogatta, de Sztálin nem (csak ezután támadtak)
Románia átállt a szövetségesek oldalára (1944.08)
- a Vörös Hadsereg délről is bejuthatott a Kárpát-medencébe és a Balkánra
- Berlint a szovjet hadsereg ostromolta
- 1945. május 8. - német hadsereg feltétel nélkül megadta magát
A jaltai és potsdami konferencia
Jalta 1945. febr.
- a háború utáni rendezésről döntöttek
- Németországot megszállási övezetekre osztják
- a háborús bűnösöket megbüntetik
- a nácizmust megsemmisítik
- a szovjetek háború előtti lengyel hódításait elismerik, cserébe a lengyel határt nyugatra tolták
Potsdam 1945. júl.
- Attlee, Truman, Sztálin
- kijelölték Németország keleti határait és megszállási övezeteit
- a háborús bűnösöket nemzetközi bíróság ítéli el
- az amerikai és szovjet szembenállás egyre fokozódik
- jóvátétel
Az ENSZ megalakulása
1945. június
- létrehozták az Egyesült Nemzetek Szervezetét
- San Francisco
- központ: New York
- cél: béke fenntartása
legfontosabb szervezete: Biztonsági Tanács
- 5 állandó tag (Szovjetunió, USA, UK, Franciaország, Kína (1971-ig Tajvan))
- 10 változó tag
Japán veresége
a győzelmet lassította a japánok elszántsága
- öngyilkos repülők (kamikaze)
- élő torpedók (1 személyes tengeralattjáró)
- 1944 végére amerikai fölény a Csendes-óceánon
- Amerika a feltétel nélküli megadást követelte
atomtámadás Japán ellen
- 1945.08.06. - Hirosima
- 1945.08.09. - Nagaszaki
közel negyedmillió ember halt meg a két bombától
- ez már üzenet volt a Szovjetuniónak
- a Szovjetunió felmondta a szerződést és megtámadta Japánt Mandzsúriában
- Japán fegyverletétel – 1945.09.02.
- véget ért az 52 millió ember életét követelő háború
Magyarország a második világháborúban
Teleki Pál belpolitikája
- Teleki Pál miniszterelnök: 1939 február – 1941 április
célja
- szélsőjobboldali/német befolyás megfékezés
- Németország felhasználása a revíziós célok eléréséhez
- közeledni a nyugati nagyhatalmakhoz
- megnövelték a miniszterelnök jogkörét
- Nemzeti Akarat Pártját (Szálasi Ferenc pártja) betiltja
1939 második zsidótörvény
- faji alapon
- két nagyszülő izraelita vallású
- értelmiségi pályákon 20%-ról 6%-ra csökkentette a zsidók számarányát
Kárpátalja megszerzése
1939 – Magyarország kilépett a Népszövetségből
- Mo. csatlakozik az antikomintern paktumhoz
- 1939 március – No. megszállja Csehországot
Magyar csapatok bevonulnak Kárpátaljára
- ruszin lakosság
A második bécsi döntés
- magyar csapatok vonultak fel a határon
- Németország döntőbíró
1940 augusztus: Második bécsi döntés
Észak-Erdélyt és Székelyföldet Magyarországnak ítélték
- többségében magyarlakta területek
- jelentős román kisebbségek
Sodródás a háborúba
- 1940 november: Mo. csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez
- 1940 Jugoszlávia: örök barátsági szerződés
1941 tavasz: katonai puccs Jugoszláviában
- angolbarát tisztek veszik át a hatalmat
Hitler elrendelte Jugoszlávia lerohanását
- magyar csapatok részvétele
- magyarlakta területek cserébe
- Teleki öngyilkos lesz 1941 áprilisában
- Bárdossy László (1941-1942)
- 1941 április: magyar csapatok bevonultak a Délvidékre
magyarlakta területeket Magyarországhoz csatolták
- 40% magyar lakosság
- Mo. teljes mértékben német befolyás alatt
- 1942. újvidéki vérengzés
A Szovjetunió megtámadása
1941. jún. 22.: németek megtámadták a Szovjetuniót
- Barbarossa hadművelet
Románia nagy erőkkel csatlakozott a hadjárathoz
- Románia kedvezőbb helyzetbe kerülhet
1941. június 26.: Kassa bombázása
- (korabeli hírek szerint szovjet gépek; valószínűleg német provokáció)
- 1941. június 27.: Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak
- az országgyűlés hozzájárul a magyar csapatok frontra küldéséhez
legjobban felszerelt alakulat: gyorshadtest
- utánpótlás hiánya
Bárdossy menesztése
Werth Henrik memorandum
- honvéd vezérkari főnök
- támogatja a Szovjetek elleni háborúba lépést
50 ezer fős magyar haderő
- megszálló feladatok
december 11.: hadüzenet az Egyesült Államoknak
- Horthy és a Minisztertanács beleegyezése nélkül
- Anglia hadat üzen Mo.-nak
2. magyar hadsereg
- 1942-ben 200 ezer fő a frontra
- Dél Hadseregcsoport
- gyenge felszerelés
Harmadik zsidótörvény – 1941. augusztus
- zsidók és nem zsidók házasságának tiltása
- 1942: német vereség Moszkvánál
Horthy meneszti Bárdossyt
- túl németbarát
- Kállay Miklós miniszterelnök (1942. március – 1944. március)
Az ellenállás fokozódása
- a német győzelembe vetett hit megingott
Népszava karácsonyi száma 1941
- Szakasits Árpád cikke
Háborúellenes tüntetések
- 1941 október 6.
- 1942 március – Magyar Történelmi Emlékbizottság
Kállay „hintapolitikája”
2. magyar hadsereg
- rosszul felfegyverzett
- Don-kanyart védte
1943. január-február: szovjet ellentámadás
- hatalmas magyar veszteségek
- keleti front: 50 ezer halott, 28 ezer hadifogoly
Kállay: háborúból való kiugrás
- Szent-Györgyi Albert vezeti a tárgyalásokat az angolokkal
- 1943 szeptember: előzetes fegyverszüneti egyezmény
- Hitler újabb magyar hadsereg küldését követeli
1943 szeptember: olasz kiugrás
- (43 nyarán szicíliai partra szállás)
Német megszállás
március 18: Horthy tárgyalni ment Hitlerrel
- nem engedték Horthyt hazautazni
1944. március 19: Margaréta hadművelet
- Szombathelyi Ferenc vezérezredes tiltotta az ellenállást
Edmund Veesenmayer
- teljhatalmú magyarországi megbízott
- Horthy kormányzó maradt
Horthy továbbra is az együttműködést választotta
- Sztójay Dömét kellett kinevezni miniszterelnökké
- Német hadsereg, SS és Gestapo az országban
- Kállay, Bethlen követségekre menekül
magyar politikusok, értelmiségiek felkutatása
Bajcsy-Zsilinszky Endre
- fegyveres ellenállás szervezése
teljes magyar haderőt mozgósították
- az ország erőforrásait a német haderő rendelkezésére bocsátották
- Magyarország megszállása
A holokauszt
Holokauszt
- szervezett, tudatos és tömeges népirtás (genocídium)
- holokauszt = égő áldozat (görög)
- soá = katasztrófa (héber)
pogromok a náci Németországban
- kristályéjszaka (1938)
zsidóság
- jogfosztás (nürnbergi törvények)
- megkülönböztetés
- sárga csillag viselése (1941 szeptember)
fajelmélet gyakorlati alkalmazása
alacsonyabb rendűek kiirtása
- szellemi sérültek, homoszexuálisok, zsidók, cigányok
- tömegmészárlás a meghódított területeken
Népirtás és ellenállás
1942. január: wannsee-i program
- „végső megoldás” (Endlösung) kidolgozása
újabb koncentrációs táborok létrehozása, kibővítése
- koncentrációs tábor – egy népességet, v. csoportot összegyűjtenek egy helyre
- munkatábor – az idehozottakat dolgoztatják (nem kivégzés a cél), vasút, bánya, építkezések
- haláltábor – cél a megsemmisítés
háromlépcsős folyamat
- zsidó lakosság összeírása és megkülönböztetése
- gettóba zárás
- deportálás vasúton, marhavagonokban
- 1943 varsói gettólázadás
koncentrációs tábor működése – pl.: auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor
- nők és férfiak szétválasztása és dolgoztatása
- ipari méretű tömegmészárlás
- gázkamrák → krematórium
- 6 millió zsidót öltek meg
- az SS működtette a táborokat
A roma holokauszt
- porajmos: roma népirtás
- a cigányság kiirtása hasonló módszerekkel
- megkülönböztetés – fekete háromszög
- gettósítás, kivégzések
- kb. 200000 áldozat
A magyar holokauszt
előzmények
1941. augusztus Kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás
- Magyarországra menekülő zsidók
- a hatóságok összegyűjtik a menedékjogkérőket
- kiutasítják őket
- Újvidéki vérengzés
- munkaszolgálat
1944. március – német megszállás után
- sárga csillag viselése, gettók, deportálás
magyar hivatalok, fegyveres testületek, csendőrség, nyilaskeresztes politikusok
- együttműködnek a zsidók összegyűjtésében és deportálásában
1944 nyarán Horthy menesztette Sztójay Dömét
- leállíttatta a zsidók deportálását
- a budapesti zsidóság egyelőre megmenekül
- Lakatos Géza miniszterelnök (1944. 08. 29. - 1944. 10. 16.)
Salkaházi Sára
- szerzetesnő
- rendházába több, mint 100 zsidód rejtett el
Slachta Margit
- szerzetesnő
- Mo. első női országgyűlési képviselője
- ő is több 100 zsidót mentett meg
Angelo Rotta
- pápai állam követe
- embereket rejtett el, útleveleket adott ki
Raoul Wallenberg
- svéd diplomata
- útleveleket adott magyar zsidóknak
Magyarország pusztulása
Kiugrási kísérlet és a nyilas hatalomátvétel
- 1944 augusztus – román átállás
tárgyalás a Szovjetekkel
- 1937-es határok visszaállítása
- hadüzenet a németeknek
- Horthy kiáltvány a rádióban
október 15. - kiugrás
- a katonák nem kaptak pontos parancsot
- tisztikar nagy része németbarát – elakad a kormányzó parancsa
Dálnoki Miklós Béla – I. magyar hadsereg parancsnoka
- 20 ezer fő átáll a szovjetekhez
- SS: ifj. Horthy Miklós elrablása
október 17. - Horthy lemondott
- kinevezte Szálasi Ferencet miniszterelnökké
Nyilas rémuralom és a háború befejeződése
- Szálasi Ferenc: nemzetvezető
- budapesti zsidóság kiirtása
lakosság, egyházak ellenállása
- Angelo Rotta pápai nuncius
- Raoul Wallenberg
- Sztehlo Gábor
1944 november: Magyar Nemzeti Felszabadító Bizottság
- náci ellenes szervezet
- Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kiss János altábornagy kivégzése
- egész ország hadszíntér
Budapest ostroma 1944. december – 1945 február
- első támadások már október végén
- 1944 december 4.: Hitler erőddé nyilvánítja Budapestet
1945 március
- „Tavaszi ébredés” hadművelet
- 1945 április 4.: véget érnek a harcok Magyarországon
Veszteségeink
közel egymillió ember
- közel fele a magyar zsidóság
- 200 ezer katona
800 ezer hadifogoly
- kétharmaduk nem tért haza a szovjet táborokból
100 ezer magyar állampolgár elhurcolása
- malenkij robot
- hidak, gyárak, állatállomány
Háború utáni számonkérések
lincselések, rögtönítélő bíróságok
- Németekkel együttműködő személyek (= kollaboránsok)
- jugoszláv partizánok kegyetlenkedései
1945 október: nürnbergi per
- nemzetiszocialista állam és haderő 22 elfogott vezetőjével szemben emeltek vádat
Kelet-Közép-Európa
- perek százezreit folytatták le
- Jozef Tiso (Szlovákia)
- Antonescu marsall (Románia): Vasgárda
- Szálasi
Fogalmak
- Molotov-Ribbentrop-paktum: Németország és a Szovjetunió által 1939-ben kötött megnemtámadási szerződés, amelynek titkos záradékában felosztották egymás között Kelet-Európa területeit.
- Tengelyhatalmak: A második világháborúban a Németország, Olaszország és Japán által vezetett katonai-politikai szövetség, amely a szövetséges hatalmakkal állt szemben.
- Szövetségesek: A második világháborúban a tengelyhatalmak ellen harcoló államok koalíciója, melynek fő vezetői az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió voltak.
- Totális háború: Olyan hadviselési forma, amelyben a szemben álló felek a teljes gazdasági, társadalmi és emberi erőforrásaikat a háború szolgálatába állítják, és nem kímélik a polgári lakosságot sem.
- Fegyveres semlegesség: Teleki Pál miniszterelnök külpolitikai koncepciója a második világháború elején, amelynek célja Magyarország katonai távolmaradása volt a háborútól a honvédség erejének megőrzése mellett.
- Kiugrási kísérlet: Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-i sikertelen próbálkozása arra, hogy fegyverszünetet kötve kivezesse Magyarországot a második világháborúból.
- Zsidótörvények: Magyarországon 1938-tól elfogadott diszkriminatív jogszabályok, amelyek vallási, majd faji alapon korlátozták a zsidóság jogait, gazdasági és társadalmi szerepvállalását.
- Munkaszolgálat: A fegyveres katonai szolgálatra méltatlannak vagy megbízhatatlannak ítélt személyek (főként zsidók) fegyver nélküli, kényszerjellegű katonai munkára kötelezése a második világháború idején.
- Gettó: A települések elkülönített területe, ahová a nácik és kollaboránsaik kényszerrel összegyűjtötték a zsidó lakosságot a deportálásuk és megsemmisítésük előtt.
- Deportálás: Személyek vagy csoportok erőszakos elhurcolása, kényszerátszállítása kényszermunkatáborokba, koncentrációs táborokba vagy gyűjtőtáborokba.
- Koncentrációs tábor: Olyan tábor ahová egy bizonyos tulajdonsággal (népcsoport, vallás, stb.) rendelkező embereket gyűjtik össze.
- Haláltábor: Olyan speciálisan felszerelt megsemmisítőtábor, amelyet a nácik kifejezetten az embercsoportok tömeges és iparszerű kivégzésére hoztak létre.
- Népirtás: Egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges szándékos megsemmisítése.
- Holokauszt: A náci Németország és szövetségesei által a második világháború alatt elkövetett, mintegy hatmillió európai zsidó szándékos, szisztematikus tömegmészárlása.
- Partizán: A megszállt területeken működő, nem reguláris, fegyveres ellenállási mozgalom tagja, aki szabotázsakciókkal és rajtaütésekkel harcol a megszálló erők ellen.
- Vörös Hadsereg: A Szovjetunió szárazföldi és légi fegyveres erejének hivatalos elnevezése, amely meghatározó szerepet játszott a nácizmus legyőzésében a második világháborúban.
- Jaltai konferencia: A szövetséges nagyhatalmak (USA, Nagy-Britannia, Szovjetunió) vezetőinek 1945 februári találkozója, ahol megállapodtak a háború utáni Európa berendezkedéséről és befolyási övezeteiről.
- Háborús bűn: A nemzetközi hadijog és a humanitárius normák súlyos megsértése a háború során, mint például a polgári lakosság bántalmazása, túszok kivégzése vagy a hadifoglyok meggyilkolása.
- Malenkij robot: „Kis munka" kifejezésből eredő kényszermunka, melyre a Szovjetunióba hurcoltak el tömegesen magyar és más kelet-európai civil lakosokat a második világháború végén.
- Kollaboráns: A megszálló ellenséges hatalommal önként vagy érdekből együttműködő személy, szervezet vagy kormányzat.
- Izolacionizmus: Olyan külpolitika, amely a nemzetközi konfliktusoktól és szövetségektől való távolmaradásra, az országhatárokon belüli elszigetelődésre törekszik.
- Atlanti Charta: Franklin D. Roosevelt és Winston Churchill által 1941-ben kiadott nyilatkozat, amely megfogalmazta a háború utáni demokratikus világrend és a népek önrendelkezési jogának alapelveit.
- Katyńi vérengzés: A szovjet titkosszolgálat (NKVD) által 1940-ben elkövetett tömeggyilkosság, amely során több ezer lengyel tisztet és értelmiségit végeztek ki a katyńi erdőben.
- Genocídium: Egy nép, etnikum vagy vallási csoport szándékos és szisztematikus kiirtása, a népirtás nemzetközi jogi kifejezése.
- Nürnbergi törvények: Az 1935-ben Németországban elfogadott fajvédelmi törvények, amelyek megfosztották a zsidóságot állampolgári jogaiktól és megtiltották a zsidók és nem zsidók közötti házasságot.
- Endlösung: „Végleges megoldás" - a náci vezetés titkos kódneve az európai zsidóság teljes és szisztematikus megsemmisítésére törekvő programra.
- Vasgárda: Szélsőjobboldali, fasiszta és antiszemita román szervezet a két világháború közötti időszakban és a második világháború alatt.
- Porrajmos: A roma népirtás elnevezése, a cigány lakosság tömeges elhurcolása és megsemmisítése a nácik és szövetségeseik által a második világháborúban.
- Maniu-gárda: Iuliu Maniu nevét viselő román soviniszta paramilitáris alakulat, amely 1944 őszén magyarellenes atrocitásokat és mészárlásokat követett el Észak-Erdélyben.
- Kollektív bűnösség: Olyan elv, amely egy egész népcsoportot vagy nemzetiséget egyetemlegesen bűnösnek nyilvánít egyes egyének vagy a vezetés tetteiért.
Személyek
- Franklin D. Roosevelt: Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, aki a New Deal programjával és állami beavatkozással enyhítette a gazdasági világválságot. A második világháború idején támogatta a szövetségeseket a kölcsönbérleti törvénnyel, aláírta az Atlanti Chartát, és a szövetséges „három nagy" egyikeként irányította a háborús stratégiát.
- Winston Churchill: Nagy-Britannia miniszterelnöke a második világháború idején, aki az ellenállás élére állva vezette a brit népet az angliai csatában. Az Atlanti Charta aláírója és a szövetséges konferenciák résztvevője volt, aki 1946-os fultoni beszédével felhívta a figyelmet a kibontakozó hidegháborúra és a vasfüggönyre.
- Charles de Gaulle: Francia tábornok, aki Franciaország 1940-es kapitulációja után Londonba távozva megszervezte a Szabad Franciaország mozgalmat. A francia fegyveres ellenállás és a Francia Nemzeti Felszabadítási Bizottság vezetőjeként 1944-ben felszabadítóként vonult be Párizsba.
- Bárdossy László: Magyarország miniszterelnöke (1941-1942), akinek hivatali ideje alatt került sor a délvidéki bevonulásra. Kassa bombázása után bejelentette a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval, majd hadat üzent az USA-nak is.
- Kállay Miklós: Magyar miniszterelnök (1942-1944), akit Horthy Miklós a német befolyás lazításának szándékával nevezett ki. Hintapolitikát folytatott, és titkos fegyverszüneti tárgyalásokat kezdeményezett a brit szövetségesekkel, ami miatt az ország 1944. március 19-i német megszállása után lemondott.
- Bajcsy-Zsilinszky Endre: A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának vezetője, aki a német megszállók és a nyilasok elleni fegyveres ellenállást szervezte. Árulás nyomán elfogták, majd a nyilas hatóságok kivégezték.
- Edmund Veesenmayer: Hitler teljhatalmú magyarországi megbízottja (a Harmadik Birodalom követe), aki az ország 1944. március 19-i német megszállása után a német érdekeknek megfelelően irányította a magyar politikai életet.
- Szálasi Ferenc: A nyilas-hungarista mozgalom vezetője, aki Horthy Miklós elmozdítása után nemzetvezetőként és miniszterelnökként vette át a hatalmat. Rémuralma során az ország anyagi és emberi erőforrásait a vesztes háború szolgálatába állította, és elrendelte a budapesti zsidóság elpusztítását.
- Raoul Wallenberg: Svéd diplomata, aki a nyilas terror idején Budapestre érkezve védettségi levelek (menlevelek) kiadásával zsidók ezreinek életét mentette meg.
- Salkaházi Sára: A Szociális Testvérek apácája, aki a nyilas rémuralom idején üldözötteket bújtatott és védelmezett. Hősiességéért az életével fizetett, amikor a nyilasok a védenceivel együtt a Duna-partra hurcolták és kivégezték.
- Sztehlo Gábor: Evangélikus lelkész, aki a nyilas rémuralom időszakában munkatársaival együtt gyerekek ezreinek életét mentette meg a védelme alatt álló otthonokban.
- Richter Gedeon: Az első magyar gyógyszergyár alapítója, aki a veszély ellenére sem hagyta el az országot, és titokban irányította vállalatát. A nyilas rémuralom idején a Duna-partra hurcolták és meggyilkolták.
- Rommel: Német tábornagy („a sivatagi róka"), az észak-afrikai német Afrika-hadtest parancsnoka, akit Montgomery állított meg El-Alameinnél. Mivel tudott a Hitler elleni 1944. júliusi merényletről, a náci vezetés az öngyilkosság elkövetésére kényszerítette.
- Eisenhower: Amerikai tábornok, a szövetséges erők főparancsnoka, aki az észak-afrikai és az európai hadműveleteket irányította a második világháborúban. Később az Amerikai Egyesült Államok elnökeként a hidegháborús időszak külpolitikáját alakította.
- Truman: Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, aki döntött a Japán elleni atombomba-támadásról, és képviselte az USA-t a potsdami konferencián. Ő fogalmazta meg a szovjet terjeszkedést megállítani kívánó feltartóztatási politikát (Truman-elv), és a berlini blokád idején légi hidat szervezett.
- Montgomery: Brit tábornok, aki 1942 novemberében az egyiptomi El-Alameinnél döntő vereséget mért Rommel előrenyomuló Afrika-hadtestére.
- Sztójay Döme: Magyarország korábbi berlini követe, akit a német megszállás után Hitler nyomására kineveztek miniszterelnökké (1944. március-augusztus). Kormánya együttműködött a Gestapóval és a német hatóságokkal, kiszolgáltatva a vidéki zsidóságot a tömeges deportálásoknak.
- Eichmann: SS-tiszt, a zsidóság megsemmisítésére irányuló „végső megoldás" és a magyarországi zsidóság tömeges deportálásának főszervezője. A háború után Argentínába menekült, de az izraeli titkosszolgálat elfogta, és Izraelben lefolytatott pere után kivégezték.
- Heinrich Himmler: A nemzetiszocialista Németország és az SS egyik legfőbb vezetője, aki a náci rendszer összeomlása után öngyilkosságot követett el.
- Joseph Goebbels: A nemzetiszocialista Németország propagandaminisztere és egyik legfőbb vezetője, aki a háború végén öngyilkosságot követett el.
- Clement Attlee: A Munkáspárt vezetője és Nagy-Britannia miniszterelnöke (1945-1951), aki Churchillt váltva képviselte az angol delegációt a potsdami konferencián.
Évszámok
- 1938 - Első zsidótörvény
- 1939 - Második zsidótörvény
- 1939-1945 - A második világháború
- 1939. szeptember 1. - Lengyelország lerohanása
- 1940 - Második bécsi döntés
- 1941. április - Jugoszlávia megtámadása
- 1941. június 22. - A Szovjetunió megtámadása
- 1941. június 27. - Magyarország deklarálja a hadiállapot beálltát
- 1941. december 7. - Pearl Harbor bombázása
- 1941 - Harmadik zsidótörvény
- 1943. január - Vereség a Donnál
- 1943. február - A sztálingrádi csata vége
- 1944. március 19. - Magyarország német megszállása
- 1944. június 6. - Partraszállás Normandiában
- 1944. október 15. - A kiugrási kísérlet
- 1945. április - A háború vége Magyarországon
- 1945. május 9. - Az európai háború vége
- 1945. augusztus 6. - Atomtámadás Hirosima ellen
- 1939-1940 - Szovjet-finn téli háború
- 1940 - Angliai csata
- 1942 - Wannseei konferencia
- 1942 - Újvidéki mészárlás
- 1943 - Teheráni csúcstalálkozó
- 1944. május - A magyarországi deportálások kezdete
- 1944. július - A magyarországi deportálások leállítása
- 1944. augusztus - Románia átállása a szövetségesekhez
- 1944. szeptember - Tordai csata
- 1944. október - 1945. február - Budapest ostroma
- 1945 - Jaltai és potsdami konferenciák
- 1945. szeptember 2. - Japán kapitulál