Történelem - A nagy háború
A nagy háború
Gyarmatosítás és nagyhatalmi konfliktusok
A gyarmatosítás új vonásai
Ø 19. századi birodalmak
o gyarmatok szerepe – nyersanyagszállítás
o a gyarmatok birtoklása a gazdasági fejlődés egyik forrása volt
Ø korábbi gyarmatosítók: Nagy-Britannia, Franciaország
Ø új gyarmatosítók: Németország, Olaszország (mérsékelt siker)
Ø meggyengült régi nagyhatalmak: Spanyolország, Portugália
o spanyol Dél-Amerikai gyarmatok 19. században fellázadnak, függetlenednek
Ø Ideológia: civilizálni a fejletlen, barbár világot
o faji felsőbbrendűség, nacionalizmus
A brit gyarmatosítás
Ø parlamentáris demokrácia
o 1884 – férfiak számára általános választójog (a világon először)
Ø politikai váltógazdaság
o konzervatívok (toryk), liberálisok (whigek) – váltják egymást, így változik a gazdaságpolitika is
§ liberális = szabadelvű → szabad piac (alacsonyabb vámok, adók)
§ konzervatív → államháztartás vagyonának biztosítása (magasabb vámok, adók)
o Munkáspárt 1906 – bekerülnek a parlamentbe
Ø szakszervezeti mozgalom
o munkásvédelmi törvények
o nyolcórás munkanap, nyugdíj, balesetbiztosítás, munkanélküli segély
Ø legnagyobb kiterjedésű gyarmatbirodalom
Ø Kanada, Ausztrália – domínium
o saját parlament, felelős kormányzat
o lazább függés a birodalomtól
Ø India
o Brit Kelet-indiai Társaság
§ teljhatalom: hadsereg, közigazgatás
o Legértékesebb gyarmat
o Gyapot, ópium, selyem, kávé, tea
o éhínség, ópiumháborúk
o keresztény hitre térítés – nem sikeres
o helyi vezető erők irányítottak
Ø Szipolylázadás – 1857
o álhír: mindenkinek fel kell vennie a keresztény hitet
o szipolyok: azok az indiai katonák, akik a Kelet-indiai Társaság hadseregében szolgálnak
o a britek leverik a lázadást
o közvetlenül a brit állam veszi át az uralmat → koronagyarmat
Ø Kairó-Fokföld vasútvonal – nem valósul meg
Ø Szuezi-csatorna megépítése
o 1869 átadás – francia magánbefektetők finanszírozták
o 1875 a brit kormány megvásárolja Egyiptom résztulajdonát
§ Benjamin Disraeli brit miniszterelnök
o 1882 brit katonai megszállás
Ø Búr háborúk (Dél-Afrika)
o búrok: holland telepesek
o Egyesült Királyság ↔ búr államok (1880-1881; 1899-1902)
o gerilla-háború, koncentrációs táborok
A francia gyarmatosítás
Ø óriási szárazföldi hadsereg ↔ lassú gazdasági fejlődés
o francia idegen légió
Ø Revans (=bosszú, elégtétel)
o németekkel szemben, háborús verség
o a versailles-i palotában kiáltják ki a Német Császárságot
o Elzász és Lotaringia elvesztése
Ø francia gyarmatok: Indokína, Észak-Afrika
Ø tervek: Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig
o Szenegál, Dzsibuti tengely
Ø 1898 Fashodai incidens
o a francia csapatok nem vállalták az összeütközést az erősebb britekkel
o francia külpolitikai elszigeteltség
A kisebb hatalmak gyarmatai
Ø Hollandia
o Holland Kelet-indiai Társaság – indonéz szigetvilág
o kereskedőtelepek
Ø Belgium – II. Lipót
o Kongó
§ gumitermesztés
§ brutális népirtás, rabszolgamunka
Ø Olaszország
o Líbia, Eritrea, Szomália
Az egyenlőtlen fejlődése
Ø USA + Németország: gyorsabb fejlődés
o tőkebeáramlás
o új eljárások
o kedvező természeti és társadalmi adottságok
o 2. ipari forradalom – elektronika, vegyipar
Ø XX. század elején az Egyesült Államok a világ első gazdasága lett
o gyorsabban fejlődő államok gyarmati igényei – világ újrafelosztása
Ø imperializmus
o nagyhatalmak birodalomépítési törekvései
o impérium = birodalom
Németország fejlődés
Ø XIX. század vége – Németország: általános választójog
Ø kancellárt az uralkodó nevezte ki
Ø II. Vilmos (1888-1918)
o meneszti Bismarckot
o új politikai irány: gyarmatosítás
o Realpolitik → Weltpolitik
Ø Gyarmatok
o Német Délnyugat-Afrika – ma: Namíbia
o Német Kelet-Afrika – ma: Tanzánia
o Ruanda
o Kamerun
Az USA világpolitikai tényezővé válik
Ø USA: gyarmatosítás ellenzése
Ø Monroe-elv – „Amerika az amerikaiaké”
o izolacionista politika (= elszigetelődési politika)
o Amerika megvédése az európai gyarmatosítóktól
o legyen szabad kereskedelem – gazdasági befolyás a világ körül
Ø első Japán-Kínai háború (1894-1895)
Ø Kína: Nyitott kapuk elve – 1899
o egész Kínára kiterjedő szabad kereskedelem
Előzmények: A berlini kongresszus
Ø előzmények
o 1873 három császár szövetsége
o 3 nagy dinasztia: Habsburg-Lotaringiai, Hohenzollern (Német Bir.), Romanov (Orosz Bir.)
Ø Oroszország - OMM ellentét
o balkáni kis államok
o OMM szeretné elfoglalni Boszniát
Ø 1877-1878 orosz-török háború
o Besszarábia Oroszországhoz kerül
o orosz térnyerés, román, szerb támogatás
o Angol flotta befutott a Boszporuszra – oroszok ne foglalják el az átkelőt
o 1878 San Stefanó-i béke
o Isztambul kivételével az egész Balkánt elveszíti az Oszmán Birodalom
o Nagy-Bulgária
Ø 1878 berlini kongresszus
o cél: balkáni helyzet rendezése
o a nagyhatalmak nem fogadják el az orosz térnyerést
o jelentős részek kerülnek vissza Törökországhoz
o Monarchia okkupálta Bosznia-Hercegovinát
o a három császár szövetségének fellazulása – balkáni ellentétek
o Ciprus brit terület
o Egyiptomi jelenlét megerősítése
o Bulgária: új határok
A hármas szövetség létrejötte
Ø 1879 Bismarck és Andrássy Gyula (külügyminiszter) létrehozza a kettős szövetséget
Ø 1882 Olaszország csatlakozása
o Hármasszövetség
Ø 1883 Románia csatlakozott
Az antant kialakulása
Ø Oroszország/Franciaország
o vesztes háborúk
o elszigeteltség
o hármas szövetség megalakulása
§ Németo. + OMM + Olaszo.
Ø Politikai berendezkedés
o Cári önkényuralom ↔ francia köztársaság/parlamentarizmus
o nincs hatalmi ellentét
o 1893 Szövetségkötés
Ø britek felhagynak Németország támogatásával
o ok: Németország lett a legerősebb hatalom
Ø 1904 – „Szívélyes megegyezés”: entente cordiale
o angol – francia
Ø 1907 angol-orosz szövetség – hármas antant
Ø USA nem csatlakozik
Az első világháború kitörése
A nagyhatalmi ellentétek kiéleződése
Ø gyarmati konfliktusok
o 1905 első marokkói válság
o 1911 második marokkói válság
§ a franciák gyarmatosítani kívánták marokkót, Németország viszont támogatta a függetlenségét
§ németek végül visszalépnek – nem tör ki a háború
Ø Németország
o 1898 Konstantinápoly-Bagdad vasútvonal
§ Németország és a Perzsa-öböl összeköttetése
§ Britek megszállják Kuvaitot
Nemzeti ellentétek kiéleződése a Balkánon
Ø XX. században a nacionalizmus és a liberalizmus már nem fonódott össze
Ø nacionalizmus
o felsőbbrendűség
o gyarmatosítás, hódítások alátámasztása
Ø nagyhatalmak a Balkánon
o Oroszország
§ szövetségese: Szerbia
o Osztrák Magyar Monarchia
§ Bosznia-Hercegovina
· 1878 okkupáció
· 1908 annektálás
Ø Első Balkán-háború 1912-1913
o Szerbia, Montenegró, Bulgária, Görögország szövetsége
o a szövetség legyőzte az oszmánokat
Ø Második Balkán-háború 1913
o Montenegró, Szerbia, Görögország, Románia
o Bulgária ellen – túl nagy területeket szerzett
A háború kitörése
Ø Szarajevó 1914. június 28.
o Gavrilo Princip (szerb nacionalista) megölte a trónörököst – Ferenc Ferdinándot
Ø Osztrák politikusok háborúval akartak válaszolni
Ø Tisza István – magyar miniszterelnök
o kezdetben ellenezte a háborút – Szerbia orosz támogatása miatt
o német támogatás miatt később elfogadta
Ø Németország háborúra bíztatta a Monarchiát
o fegyverkezési versenyben jobban állt Németország, mint az antant
Ø júliusi ultimátum
o „Monarchia-ellenes propaganda” megszűntetése
o Monarchia hatóságai nyomozzanak Szerbiában
o a szerbek számára elfogadhatatlan
Ø 1914. július 28-án a Monarchia hadat üzen Szerbiának
Ø néhány napon belül egész Európa hadban állt
o a társadalmak nem elutasítók a háborúval szemben
Háborús célok és haditervek
Ø egész Európában ünnepelték a háborút
Ø II. Vilmos: „Mire a lomb lehull, ismét szép hazánkban leszünk”
Ø Schlieffen-terv:
o német hadvezetés villámháborús terve
o Franciaország lerohanása Belgiumon keresztül
o Monarchia feltartja az orosz előrenyomulást
A harcoló felek áttekintő táblázata
|
Uralkodó |
II. Miklós |
II. Vilmos |
Ferenc József |
III. Viktor Emánuel |
V. György |
|
Ország |
Oroszország |
Németország |
OMM |
Olaszország |
Nagy Britannia |
|
Dinasztia |
Romanov |
Hohenzollern |
Habsburg |
Savoyai |
Windsor |
|
Tisztség |
Cár |
császár |
császár és király |
király |
király |
|
Szövetség |
Antant |
központi hatalmak |
központi hatalmak |
központi hatalmak, majd antant |
antant |
Az első háborús év
Ø Nyugati front
o a német támadás után Nagy-Britannia belép a háborúba
o a franciák (angol segítséggel) megállítják a német támadást Párizs előtt (I. marne-i csata)
Ø A Monarchia nem tudta fenntartani az orosz támadást
o német segítség
o Tannenbergi csata: német győzelem
o Kárpátokban az osztrák-magyar csapatok is megállítják az orosz támadást
Ø Antant
o tengeri fölény: blokád
o Oszmán Birodalom hadba lépett a központi hatalmak mellett
§ Boszporusz lezárása
Állóháború
Ø modern fegyverek, megnövekedett tűzerő
o aknavető, géppuska, kézigránát, lángszóró, harci gázok
Ø megnövekedett a védelem ereje
Ø állóháború – mindenhol összefüggő frontvonal alakul ki
Ø lövészárokrendszer
o a frontvonal áttörése: hatalmas áldozatok, néhány kilométernyi térnyerésért
A hadigazdaság létrejötte
Ø 60 millió katona – 9 millió elesett
Ø élelmiszer, hadianyag
Ø parasztokat mozgósították
o problémák az élelmiszer ellátással
Ø mezőgazdaság
o beszolgáltatási kötelezettség
o jegyrendszer
Ø Németország
o világgazdaságtól elzárva
o hadigazdaság: állami ellenőrzés, üzemek katonai irányítás alatt
Az 1915-ös és 1916-os év
Ø 1915 központi hatalmak
o nagy erejű támadást indítottak a keleti fronton
Ø Gorlicei áttörés (1915. május)
o az orosz védelem összeomlott
o az osztrák-magyar csapatok több száz kilométert nyomultak előre
Ø Olaszország az antant oldalán lépett be a háborúba
o Dél-Tirolt és Dalmáciát ígérték nekik
o Keleti frontról visszahívott csapatokkal sikerült megállítani az olasz támadást
Ø Bulgária a központi hatalmak oldalán lépett be a háborúba
o OMM és Bulgária legyőzte Szerbiát
Ø 1916 Somme, Verdun
o sikertelen, a központi hatalmak nem tudnak előrenyomulni
Ø 1916. augusztus – magyar területek ígéretével az antant beléptette Romániát
o londoni titkos szerződés
Ø A román támadást gyorsan visszaverték
o 1916: Bukarest elfoglalása
A „nagy háború” jellemzői és hatásai
Új fegyverek a hadviselésben
Ø repülőgép: kezdetekben felderítés
o később gépfegyverrel szerelik fel
o kézi bombázás
Ø harckocsi: lövészárkok, drótakadályok leküzdésére (1916)
o brit találmány, fedőneve tank
o eleinte lassú és megbízhatatlan
Ø harci gáz – mustárgáz
A tengeralattjáró-háború
Ø a német flotta nem tudta áttörni az antant blokádját
Ø tengeralattjáró fejlesztés
Ø óriási károkat okoztak az antantnak
Ø kereskedelmi hajók megsemmisítése
Ø 1917 – korlátlan tengeralattjáró háború
o Németország
o minden ellenséges és semleges hajót megtámadtak Nagy-Britannia és Franciaország térségében
o előzetes figyelmeztetés nélkül
Oroszország kiesése
Ø leggyengébb gazdaság a nagyhatalmak közül
Ø 1916 végére a társadalom nagy részének elege lett a háborúból
Ø 1917. március 10. polgári forradalom
o megdöntötte a cári rendszert
o új kormány
Ø 1917. nov. 7. bolsevik puccs – (Dicsőséges Nagy Októberi Szocialista Forradalom)
o bolsevikok (jelentése: többség)
§ radikális kommunista irányzat
§ az orosz forradalmi baloldal, vezetőjük Lenin
o mensevikek (jelentése: kisebbség)
§ belső ellenzék, kevésbé radikálisok
§ úgy vélik a cári rendszer bukását a polgári köztársaság követi
Ø polgárháború
Ø Breszt-Litovszk 1918. márc. 18
o béke a központi hatalmakkal
o hadifoglyok hazatérése
Az Egyesült Államok hadba lépése
Ø blokád miatt nem tudott a központi hatalmaknak szállítani
Ø hitelre szállítottak utánpótlást az antantnak
Ø Az USA az antant győzelmében volt érdekelt
o a saját hitelezett pénze megvédésének érdekében
Ø 1917 Oroszország: forradalom – meggyengült
Ø 1917. április: Az USA belépett a háborúba
o 1915 Lusitania elsüllyesztése – casus belli = háború oka
o nem volt hadserege: sorozás, kiképzés miatt 1918-ban érkeznek az amerikai csapatok
Ø OMM az olasz frontra koncentrált
o 1917. október: caporettói áttörés
o Piave folyóig nyomultak
Ø olasz hadsereg a felbomlás szélén
o angol és francia segítség
Ø 1917. június: Görögország belép a háborúba az antant oldalán
o új front nyílik a Balkánon
Az antant győzelme
Ø központi hatalmak blokád alatt
o a lakosság nem bírja tovább a megpróbáltatásokat
Ø Német hadvezetés
o végső kimerülés és az amerikai támadás előtt meg kell nyerni a háborút
Ø második marne-i csata
o 1918. júl. 15. – aug. 6
o amerikai segítséggel megállították az előretörést
Ø a központi hatalmak védelme összeomlott
Ø feltétel nélküli fegyverletétel
o Monarchia, 1918. november 3. – Padova
o Németország, november í11. – Compiègne
Háborús propaganda
Ø Franciák: revansizmus
Ø Olaszok: irredentizmus
Ø Monarchia: cári elnyomás ellen
Ø Angolok, franciák: elnyomott nemzetkért, demokrácia
Békekísérletek
Ø 1917 elején IV. Károly
o békekísérletek
o Osztrák-Magyar Monarchia területi integritása, szerb uralkodóház leváltása
o antant nem fogadja el
Ø 1918 Woodrow Wilson 14 pontja
o szabad kereskedelem
o nemzeti önrendelkezés
o Nemzetek Szövetség = (Népszövetség)
Ø David Lloyd George – Br.
Ø Vittorio Emanuelle Orlando – Olaszo.
Ø Georges Clemenceau – Fr.
Ø Wooderow Wilson – US
Európán kívüli harcterek
Ø Japán támadást indított (antant oldalon)
o német gyarmatok ellen (Csendes-óceán)
o Kína ellen (Shandong-félsziget)
Ø Oszmán Birodalom
o Oroszország ellen (Kaukázus vidéke)
§ örmény népirtás – keresztény örmény lakosság tömeges lemészárlása
o Britek ellen (Mezopotámia, Palesztina)
A nők helyzetének változása
Ø Női egyenjogúságot követelő mozgalom XX. század elején
o szüfrazsett mozgalom
o nem volt sikeres
Ø háború után jelentős változás
Ø hadigazdaság
o mezőgazdaságban, gépgyártásban női munkaerő
Ø női választójog
Magyarország a világháborúban
A háború kirobbanása
Ø Tisza István kezdetben ellenezte a háborút
Ø német nyomás
Ø a lakosság lelkesedéssel fogadja a háború kitörését
Ø magyar pártok is támogatják a háborút
A harctereken
Ø OMM seregek: k.u.k. hadsereg, magyar királyi honvédéség
o ~8-9 millió katona (3,8 millió Magyarországról)
Ø legfontosabb ütközetek: Gorlice, Doberdó, Isonzó, Piave
Ø háború első hónapjai
o orosz támadás: OMM súlyos veszteségk
Ø Szerbia elfoglalása sikertelen
Ø Keleti front:
o Oroszok kiszorítása Galíciából
o 1915. május: gorlicei áttörés
Ø 1915-től: Olasz front
o Doberdó-fennsík védelmében harcol a legtöbb magyar katona
o 1917. okt. 24 – 1917. nov. 19. – Caporettói áttörés
§ olasz hadsereg összeomlik – angol, francia segítség
o 1918 – második piavei csata
Ø 1915 ősze: Bulgária hadba lépése
o Szerbia legyőzése
Ø 1916 – román támadás
o felkészületlenül éri a Monarchiát
o német és bolgár segítséggel gyors győzelem
o 1916. december – Bukarest elfoglalása
Ø 1917. május. 15. Otranto
o magyar haditengerészet győzelme
o Horthy Miklós sorhajókapitány
Az ország kimerülése
Ø nem működött a jegyrendszer – ellátási nehézségek
Ø sztrájkhullám
Ø 1916-tól MSZDP és a polgári értelmiségiek – háborúellenes politika
Ø Károlyi Mihály – Függetlenségi Párt
o baloldal felé nyit
o választójog kiterjesztése és földkérdés
o háborúellenesség
Háborús vereség
Ø 1916. dec. 30. IV. Károly koronázása
Ø Sikerek:
o 1918: breszt-litovszki béke, bukaresti béke
Ø nemzeti tanácsok születtek
o osztrák, román, szerb, magyar, stb.
Ø Ausztriát föderatív alapon kívánta újjászervezni
o 1918. okt. 16.
Ø A Monarchia összeomlott
o a hatalom harc nélkül a nemzeti tanácsok kezébe került
Ø 1918. november 3. Padova fegyverszünet
o a blokád fennmaradt