Történelem - Az átalakulás évei
Szocialista és nemzeti törekvések
Az orosz forradalom
Ø Oroszország: despotikus hatalmi berendezkedés
o nincsenek intézmények, amelyek levezethetnék a feszültségeket
Ø erős, jól szervezett bolsevik párt
o Vlagyimir Iljics Uljanov (Lenin)
o permanens forradalom
Ø állandó sztrájkok, tüntetések
Ø 1917. február – polgári demokratikus forradalom
o II. Miklós cár lemondott
o ideiglenes kormány – alkotmányozás
o bolsevikok ellenzik a rendszert
Ø tanácsok (szovjetek) alakultak
o ezek vették át a helyi irányítást Oroszországban
o mensevik és eszer túlsúly
§ mensevik = mérsékeltebb szocialista irányzat
§ eszer = a paraszti érdekeket képviselő szocialista irányzat
Ø ideiglenes kormány
o polgári szabadságjogok
o nem köt békét, nincs földosztás
Ø 1917 Kerenszkij-offenzíva
o sikertelen
Bolsevik hatalomátvétel
Ø bolsevik ígéretek: egyenlőség, béke, föld
Ø Nagy októberi szocialista forradalom
o 1917. november 7. – Szentpétervár
o fegyveres puccs
Ø Népbiztosok Tanácsa – Lenin vezetésével
o kormány és miniszterek helyett
Ø proletárdiktatúra
Polgárháború
Ø Vörös Hadsereg
o megszervezője: Trockij
o gyakorlatilag párthadsereg
o besorozzák a lakosságot
Ø nagyhatalmak a bolsevikok ellen harcoló fehér hadsereget támogatták
Ø Európában mindenhol szerveződtek kommunista pártok
Ø világforradalom
Ø magyar, cseh, szlovák hadifoglyok
o részt vettek a polgárháborúban
o megismerkedtek a kommunista eszmékkel
A német forradalom
Ø éhezés, háborús áldozatok
Ø 1918. november 9. – berlini forradalom
o a császár lemondott
Ø szociáldemokrata kormány
o a hadsereg tisztikara támogatta
o cél: kommunisták megállítása
Ø 1918. december: Német Kommunista Párt alakulása
Ø 1919. január: berlini kommunista puccskísérlet
Ø München: Bajor Tanácsköztársaság
o sikertelen
Oszmán Birodalomból Törökország
Ø sèvres-i békeszerződés
o arab területek: brit, francia protektorátus
o Oszmán Birodalom teljes felosztása
o görögök, olaszok – új területek
Ø szultán elfogadja a békét (VI. Mehmed)
Ø Kemal pasa – felkelés
o állam és vallás szétválasztása (szekularizáció)
o parlamentarizmus
o nők egyenjogúsága
o európai szokások bevezetése
o tekintélyuralmi rendszer
Ø török-görög háborúk (1919-1923)
o milliók menekülnek el a szülőföldjükről
o mindkét oldalról nyomás a lakosságra – gyakorlatilag kiűzik őket
o deportálás
Ø örmény kisebbség
o legnagyobb keresztény kisebbség az Oszmán Birodalomban
Ø XX. sz. elején pogromok
Ø I. VH. alatt
o örmények elüldözése – 1915
o „Az ellenség ügynökei”
Ø örmény népirtás – kb. 1 millió áldozat
A kijátszott győztes: Olaszország
Ø Olaszország = a vesztes győztes
o béketárgyalásokon nem tudta érvényesíteni az akaratát
o nagy áldozatok a háború során
Ø Az ígéretek kis részét tudta csak egyesíteni
o Franciaország a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot támogatta
Ø magas infláció
Ø növekvő munkanélküliség
o északon gyárfoglaló mozgalmak
o délen földfoglaláshoz vezet
Ø a helyzeten a polgári kormányok nem tudtak úrrá lenni
Ø D’Annunzio (katonatiszt)
o fegyveres nacionalisták elfoglalják Fiumét
o irredenta mozgalom
A fasiszták hatalomra kerülése
Ø Benito Mussolini: Nemzeti Fasiszta Párt
o nacionalista, irredenta
o nemzeti felemelkedést hirdető fasiszta eszmék
o szociális ígéretek – a munkásosztályra épít
o polgári demokratikus állam teljes elvetése – tekintélyelvű vezetés
o nem egységes ideológiai rendszer – azt ígéri, ami népszerű
o fegyveres osztagok – feketeingesek
Ø Mussolini meghirdette a „Rómába menetelést”
o október 24 – Nápoly, fasiszta nagygyűlés
o Marcia su Roma
o 1922. október 31. – hatalomátvétel (erőszak nélkül)
o III. Viktor Emánuel kinevezi miniszterelnöknek
A fasiszta állam
Ø 1929-re felszámolta az alkotmányosságot
Ø felvette a duce (=vezér) címet
Ø totális diktatúra
Ø államosítások
Ø korporációs rendszer
o dolgozók és munkáltatók közös érdekképviseleti szervezetei
o fasiszta párt irányításával működtek
Ø infrastruktúra fejlődése
o utak, vasutak, lakások, mocsarak lecsapolása
o állami gondoskodás kiterjesztése
Ø személyi kultusz – a diktátor propagandája
Ø 1929. lateráni szerződés
o Vatikán független állam
Ø balkáni befolyás a cél
Ø fő ellenfél: Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
Az Osztrák-Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország felbomlása
A Monarchia szétesése és feldarabolása
Ø a frontokon egyre gyengébb az ellenállás és utánpótlás
Ø hátország: sztrájkok tüntetések
Ø Budapest éhezett
o a városban sok a katonai szökevény
Ø háborúellenesség
Ø Antanthatalmak
o nem akarnak kompromisszumos békét
o a Monarchia feldarabolása a cél
Ø Tisza Istvánt a király 1917-ben lemondatta
o Wekerle Sándort nevezi ki
Ø Tisza István 1918 októberében
o „ezt a háborút elvesztettük”
Az őszirózsás forradalom
Ø 1918. okt. 24. – Magyar Nemzeti Tanács
o elnöke: Károlyi Mihály
o Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi Mihály)
o Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár)
o Magyarországi Szociáldemokrata Párt (Garami Ernő és Kunfi Zsigmond)
Ø MNT 12 pontja
o a háború azonnali befejezése
o az ország teljes függetlenségének megteremtése
o nemzeti önrendelkezés
o mélyreható demokratikus reformok bevezetése
o demokratikus választások
o demokratikus szabadságjogok (általános választójog)
o nemzetiségekkel való megbékélés
o Történelmi Magyarország – határok megóvása
o szociális reformok – földreform
Ø forradalmárok
o megakadályozták a MNT-ra már felesküdött katonaság elszállítását Budapestről
§ sapkájukra őszirózsát tűztek – innen az elnevezés
o követelték Károlyi miniszterelnökké történő kinevezését
Ø okt. 28. – lánchídi csata: halálos áldozatok és sebesültek (~55-en)
Ø okt. 29. – a rendőrség is bejelentette csatlakozását a MNT-hoz
Ø okt. 30. – Wekerle Sándor lemond
Ø a király József főherceget teljhatalmú megbízottként Magyarországra küldi
o Homo regius (= királyi hatalommal felruházott küldött)
o Károlyi helyett Hadik János gróf a miniszterelnök
§ okt. 30. délelőtt 10 óra – okt. 31. hajnali 3 óra
Ø okt. 31. – Károlyi Mihály miniszterelnök
o „népkormányt” alakított a Magyar Nemzeti Tanács három pártjának képviselőiből
Ø Tisza István meggyilkolása – ismeretlen tettesek
A Károlyi-kormány belpolitikája
Ø 1918. november 16. köztársaság kikiáltása
o nincs népszavazás, országgyűlés sem szavazott
o 1919. január – Károlyi köztársasági elnök
§ (Berinkey Dénes – miniszterelnök)
Ø Nemzetiségi politika
o Magyarország területi integritásának megőrzése
o nemzetiségeknek széleskörű autonómia
o nem sikerül megegyezni
Ø választójog
o általános választójog törvény
o nincsenek választások
Ø földreform
o nagybirtokosok és szociáldemokraták is ellenezték a tervezetet
o a paraszti réteg támogatását elvesztette a kormány
Ø közellátás
o antant blokád alatt Mo. (+ kisantant – Csehszlovákia, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Kir.)
o szén és élelmiszerhiány
o 1919 – a kormány népszerűsége zuhan
Ø ellenzék
o MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) (Gömbös Gyula)
§ jobboldali; gyakorlatilag egy magánhadsereg
o NEP (Nemzeti Egyesülés Pártja) (Bethlen István)
§ szintén jobboldali,
§ arisztokratikus, „szalonképes”
o KMP (Magyarországi Kommunista Párt) (Kun Béla) – Moszkvából
Külpolitikai kiúttalanság
Ø antant elvárásainak megfelelő politika
Ø radikális baloldali politika
o de: az antant tart a bolsevizmustól
Ø fegyverszünet:
o hadsereg általános leszerelése
§ antant szimpátiát kíván kiváltani
§ a hadseregben nemzetiségek – ne legyen fegyveres ereje a nemzeti tanácsoknak
Ø magyar kormányt nem hívják meg a béketárgyalásokra
A területvesztés
Ø hadsereg újraszervezése nem hatékony
Ø helyi ellenállás
o Székely Hadosztály
o Balassagyarmat – felkelés
Ø 1918. december 3. – Gyulafehérvár
o Erdély csatlakozása Romániához
A tanácsköztársaság és az ellenforradalom
A KMP megalakulása
Ø hazatérő hadifoglyok + radikálisabb szociáldemokraták
o 1818. november 24. – Kommunisták Magyarországi Pártja
§ elnök: Kun Béla
Ø cél: proletárdiktatúra
o erőszakos fellépés a kormány ellen
A kommunista hatalomátvétel
Ø 1919. március 20. Vix-jegyzék
o Tiszántúl kiürítése (magyar katonák elszállítása)
Ø Károlyi Mihály tisztán szociáldemokrata kormányt nevezett ki
o tömegtámogatás + jó viszony a Szovjet-Oroszországgal
Ø A szociáldemokraták megegyeztek a KMP-vel Károlyi tudta nélkül
o a két párt egyesül
o puccs – 1919. 03. 21.
A Tanácsköztársaság Magyarországon
Ø Forradalmi Kormányzótanács
o elnöke: Garbai Sándor (miniszterelnök)
o külügyi népbiztos: Kun Béla
Ø törvényhozás: Tanácsok Országos Gyűlése
Ø Vörös Őrség – párthadsereg
o gyakorlatilag felváltja a honvédséget
o feladata a párt és hatalmának védelme
Ø Statárium
o rögtönítélő bíróságok felállítása
Ø ipar államosítása
Ø nagybirtokok felszámolása
o szövetkezetekké, állami gazdaságokká alakították
§ nem tudják ellenőrizni és betartatni
Ø parasztlázadások, fegyveres ellenállás
Ø Vörösterror: Lenin-fiúk
o Szamuely Tibor
o terroralakulat – cél a lakosság terrorban tartása
Ellenállás és meghátrálás
Ø Vix-jegyzék elutasítása
o jelentős támogatást élvez a népesség körében a kommunista rezsim
Ø Vörös Hadsereg felállítása
o 100 ezer főnél is nagyobb
o régi veteránokból áll – tapasztalt tisztikar
Ø román hadsereg megállítása a Tiszánál
Ø Felvidék keleti és középső részének visszafoglalása
Ø Clemenceau – távirat 1919. június 13.
o felvidékért cserébe a román hadsereg kiüríti a Tiszántúlt
o Kun Béla elfogadja az ajánlatot
Ø A román hadsereg átlépte a Tisza vonalát
Ø a Forradalmi Kormánytanács lemondott
A román megszállás
Ø 1919. aug. 3. – a román hadsereg bevonult Budapestre
Ø az ország kirablása
o gyári berendezések, malmok leszerelése, elszállítása
o fegyverek ágyúk
Ø Friedrich István
o román támogatás
o antant nem ismeri el
A szerveződő ellenforradalom
Ø Antibolsevista Comité (ABC)
o Bethlen István vezetésével, Bécsben
o dualizmus kori elit tagjai
Ø Szegedi ellenkormány
o Károlyi Gyula szervezi
o Horthy Miklós hadügyminiszter
o Nemzeti Hadsereg
§ Siófok
Ø MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet)
o Gömbös Gyula
A helyzet megszilárdítása
Ø 1919 ősz
o George Russel Clerk – teljhatalmú antant megbízott
§ cél: stabil kormány létrehozása
Ø magyar pártok vezetőivel tárgyal
o KNEP (Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja) – Bethlen István
o Országos Kisgazda- és Földmíves Párt – Nagyatádi Szabó István
§ legnépszerűbb
o MSZDP
o Horthy Miklós
Ø 1919. november 13. román kivonulás
Ø nov. 16 – Horthy Miklós bevonul Budapestre
Ø 1920. január – választások
o férfiak számára általános választójog
o írni-olvasni tudó nők is szavazhatnak
o Ideiglenes törvényhozó testület: nemzetgyűlés
Ø Szociáldemokraták bojkottálják
Ø KNEP – Kisgazdapárt kormány
Ø Államforma: királyság
Ø 1920. március 1. – Horthy Miklós kormányzó
Párizs környéki békék
A párizsi békerendszer
Ø 1919. január – konferencia
o David Lloyd George – brit,
o Vittorio Emanuele Orlando – olasz,
o Georges Clemenceau – francia miniszterelnök
o Woodrow Wilson az USA elnöke
Ø célok
o Németország meggyengítése
o Kelet-Európa: franciabarát államok létrehozása
o bolsevizmus terjedésének megállítása
A német békeszerződés
Ø 1919. június – versailles-i béke
Ø területi veszteségek (nem jelentős)
o Elzász-Lotaringia
o Saar-vidék – 15 év Népszövetségi ellenőrzés
Ø gyarmatok elvétele
o mandátumterületek – Népszövetség felügyelete alatt
Ø általános hadkötelezettség megtiltása
Ø modern fegyvernemek betiltása
Ø hadisarc
o (2010. okt. 3-ig)
Köztes-Európa fogalma
Ø Első világháború után új régió alakult ki
o I. Baltikum
§ Litvánia, Lettország, Észtország, Finnország
o II. Kelet-Közép-Európa
§ Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Ausztria
o III. Délkelet-Európa (Balkán)
§ Románia, Bulgária, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Albánia, Görögország
Ø félperiféria
Ø nemzetállamok alkotják
Ø nemzetiségi ellentétek
A monarchia utódállamai
Ø Ausztria
o nemzetállam, köztársaság
o élelmiszerhiány, munkanélküliség
o keresztényszocialista, szociáldemokrata kormányok
o gazdasági nehézségek – társadalmi feszültségek
o szélsőjobboldal: Anschluss
Ø Csehszlovákia
o soknemzetiségű
§ relatív cseh többség
§ hárommillió német (fejlett peremterületek)
§ nemzetiségi jogok csorbítása
o legfejlettebb ipari területek
o Polgári demokrácia
o Tomáš Garrigue Masaryk – köztársasági elnök
Ø Románia
o soknemzetiségű állam
o gazdasági/kulturális különbségek
o földosztás – magyar birtokosoktól
o alkotmányos királyság
Ø Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
o eltérő kultúrájú/fejlettségű népek
o szerbek túlsúlya
o horvát szeparatizmus
o I. Sándor: 1929. jan. 6. – királyi diktatúra
§ Jugoszlávia („Sokkal egyszerűbb, és jobban is hangzik” –KD. ’26)
A kisantant
Ø Csehszlovákia, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
Ø 1920-1921 magyarellenes védelmi szövetség
o magyar revíziós törekvések ellen (trianoni béke felülvizsgálata)
o Magyarország ellenes propaganda
o magyar külpolitikai próbálkozások akadályozása
A kisebbségek helyzete
Ø A Párizs környéki békék tartalmazzák a kisebbségvédelmi rendelkezéseket
Ø az utódállamok nem tartották be
Ø földosztás
o magyar földbirtokosoktól vették el a földeket
Ø közigazgatás
o közigazgatási egységekben a magyarság sehol sincs többségben
Ø magántulajdon és egyházak működése
o magyar kultúra továbbra is virágzott
A trianoni békediktátum
A békeszerződés aláírása
Ø a magyar békedelegáció 1920 elején utazott Párizsba
o Apponyi Albert vezette
o Teleki Pál – „vörös térkép”
Ø népszavazás csak Sopronban – 1921. december
Ø 1920. június 4. – versailles-i Nagy Trianon-palota
o aláírták a békediktátumot
o 282 000 km2 – 93 000 km2
Területi / etnikai vonatkozások és katonai előírások
Ø 10 millió magyar harmada idegen fennhatóság alá kerül
Ø 400 ezer magyar hagyja el szülőföldjét
o vagonlakók
Ø Magyarország nemzetállammá válik – 88% magyar
Ø katonai előírások
o általános hadkötelezettség betiltása
o maximum 35 ezer fő
o modern fegyvernemek betiltása
o egyetlen üzemben lehet kézifegyvereket előállítani
Népszavazás Sopronban és környékén
Ø Rongyos Gárda
o Prónay Pál, Héjjas Iván
o Székely Hadosztály maradványai
Ø 1921. december – Sopron
o népszavazás
A béke gazdasági hatásai
Ø ipar nyersanyagbázisai
o vasérc-, só- és szénbányák, erdőterületek
o jelentős része idegen fennhatóság alá került
Ø mezőgazdasági területek
o elcsatolásával a malomipar őrlőkapacitása kihasználatlan maradt
o (pl.: Felvidéken Csallóköz; Délvidéken Bácska)
Ø Monarchia egységes és nagy belső piacának szétesése
Ø vasútvonalak feldarabolódása