Történelem - Magyarország a két VH. Között

Talpra állás Trianon után

Teleki Pál miniszterelnöksége – a konszolidáció kezdete

• 1920. július – 1921. április: Teleki Pál miniszterelnök
• Nemzeti Hadsereg – Magyar Királyi Honvédség

• jobb és baloldali szélsőségek visszaszorítása

  • különítmények felszámolása (fehér terror után)
  • 1921 Rendtörvény – kommunista pártok betiltása

• földreform

  • Nagyatádi Szabó István (Kisgazda Párt)
  • a nagybirtokok kis részét osztották csak fel
  • a nagybirtokrendszer érintetlen marad

Numerus clausus

• jelentése: zárt szám

• 400 ezer magyar menekült

  • sokan értelmiségi/alkalmazotti munkakörben dolgoztak
• antiszemitizmus felerősödése

• egyetemi felvételiket szabályzó törvény: numerus clausus

  • felvehető hallgatók aránya a nemzetiségek arányához van kötve
• a rendelkezés a zsidóságot sújtja a legjobban

IV. Károly visszatérési kísérlete

• 1921 március: első próbálkozás

  • Kisantant: katonai beavatkozással fenyeget
  • Antant elfogadhatatlannak tartja
• 1921. okt. 23 – budaörsi csata
• 1921 nov. 6 – Habsburg-ház trónfosztása
• Teleki Pál lemondása

Politikai Stabilizáció

• Bethlen István (1921-1931) – miniszterelnök
• cél: parlamentarizmus visszaállítása

• Egységes Párt

  • KNEP+ OKGP
  • (Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt)
• politikai szélsőségek párton kívül tartása

• 1921: Bethlen-Peyer-paktum

  • szociáldemokraták:

    • nem szervezkednek földművesek, közalkalmazottak, vasutasok körében
    • szabad működés, parlamenti képviselet

• szavazati jog

  • vagyoni cenzus
  • műveltségi cenzus (férfiak: 4 osztály; nők: 6 osztály)
  • életkor – férfiak: 24 év; nők 30 év
• korlátozott parlamentarizmus

Szerkezetváltás

• világháború után

  • gazdasági összeomlás
  • jóvátétel-fizetési kötelezettség
  • menekültek

  • monarchia felbomlása

    • piacvesztés
    • védővámok

• szerkezetváltás – protekcionista gazdaságpolitika

  • fellendülés

    • könnyűipar, vegyipar, textilipar, elektronika gyógyszeripar

Külpolitika

• külpolitikai elszigeteltség

  • Kisantant
  • Katonai ellenőrzés
• Olasz-magyar örökbarátsági szerződés – 1927

Népszövetségi kölcsön felvétele

• Növekvő ütemű pénzkibocsájtás

  • hitelek a vállalkozóknak
  • hiperinfláció
• külföldi tőke – gazdasági konszolidáció feltétele
• 1922: Mo. felvétele a népszövetségbe

• 1924: népszövetségi kölcsön

  • 250 millió aranykorona
  • népszövetségi felügyelő ellenőrzi a költségvetést
• Magyar Nemzeti Bank létrehozása – 1924

A stabilizáció

• 1927 Pengő bevezetése

  • új, értékálló valuta

• hitelek

  • mezőgazdaság, turizmus, villamosipar, közlekedés fejlesztése
  • Ganz-gyár, Chinoin (gyógyszertár), Orion (rádió), Tungsram, Weiss Manfréd Acél- és Fémművek

Revízió, oktatás és kisebbségi lét

A revízió

• revízió, revansizmus, irredentizmus
• közvélemény/egyik politikai párt sem fogadja el a békét
• civil szervezetek: Magyar Területvédő Liga

• Történelmi Magyarország vagy magyarlakta területek?

  • Szent István-i állameszme a népszerűbb

Oktatás

• Klebelsberg Kunó

  • állami bevételek több, mint 10%-át fordították az oktatás és művelődés támogatására
  • kultúrfölény
• több ezer új népiskolai tanterem

• 1926 népiskolai törvény

  • általános műveltség, hazafias nevelés
  • jelentősen csökkent az írni-olvasni tudók száma
  • tömegsport

  • 12-21 éves fiúknak kötelező a rendszeres testedzés

    • iskola, cserkészmozgalom
• nemzetközi ösztöndíjak

• Hóman Bálint: nemzetnevelés – újnacionalizmus

  • megnőtt a nemzeti témák súlya (történelem, irodalom, földrajz, néprajz)

A kisebbségbe került magyarság

• cél:

  • kisebbségi jogok biztosítása az utódállamokban
  • identitásmegőrzés
• utódállamok célja: kisebbségek beolvasztása a többségi társadalomba

• Románia

  • legjelentősebb számú magyarság

• Csehszlovákia

  • látszólag demokratikus rendszer
  • nemzeti szimbólumok betiltása

• Jugoszláv Királyság

  • minden nemzetiséget elnyomtak

Társadalom

• Horthy-korszak: társadalmi modernizáció

  • nő a polgárság, értelmiség, alkalmazottak, munkások száma
  • csökken a mezőgazdasági népesség

• torlódó társadalom

  • egymás mellett létezik a régi és új berendezkedés
• biztos megélhetéshez legalább 20 holdas birtokra volt szükség
• hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák, menekültek, munkanélküliek

• Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium

  • szociális ellátórendszer kiszélesítése
  • segélyprogramok

  • 160 kórház

    • jelentősen nő a várható élettartam

• falvakból elvándorlás – urbanizáció (városiasodás)

  • nagy piacok, gyárak, középiskolák, egyetemek, kórházak, magasabb szintű hivatalok miatt
• agrárproletariátus
• szegényparasztság, segédmunkások

• nők helyzete:

  • választójog kiterjesztése (korszak végére)
  • egyre nagyobb számban a munkaerőpiacon

• életmódváltás

  • ipari forradalom vívmányai

    • autó, rádió, angolvécé, mozi, telefon

A 30-as évek Magyarországa

Gazdasági válság

• tőkehiány

  • külföldi tőke szükséges a fejlődésheu

• 1930-ra gazdasági válság Magyarországon

  • gépgyártásban, mezőgazdaságban a leghangsúlyosabb
• vegyipar, textilipar jobb helyzetben

• agrárolló

  • a mezőgazdasági termékek és a felhasznált ipari termékek (pl. gépek) árának nagy különbsége

Válság kezelése

• a kormányzatnak kevés eszköze van

  • újabb külföldi kölcsönt nem kap
• külföldi hitelek törlesztésének felfüggesztése
• Bethlen nem akar népszerűtlen intézkedéseket – lemond

• Károlyi Gyula – miniszterelnök (1931-32)

  • állami költségek csökkentése
  • elbocsátások
  • fizetés és nyugdíj csökkentése
  • adóemelés
• az intézkedések nem hatásosak

A válság társadalmi és politikai hatásai

• társadalom

  • nagybirtokosokat/nagytőkéseket nem érintette hátrányosan

  • minden más rétegben súlyos

    • munkanélküliség: munkásság + középosztály (többségük értelmiségi)
    • mezőgazdaság: kisbirtokosok tömegei tönkremennek, árverések

• politika

  • 1930. szept. 1 – szociáldemokraták tömegtüntetést szerveznek

  • nép mozgalom (írók)

    • radikális földreform, paraszti szövetkezetek alapítása
    • Illyés Gyula

Szélsőségek előretörése

• nyomor, munkanélküliség, szélsőségek megerősödése

• szélsőjobb csoportjai (bázisa: kispolgárság, munkásság)

  • kaszáskeresztesek (nem túl jelentős)

• szélsőbal

  • kommunisták: 1920-as évek óta illegalitásban
  • cél: hatalom megragadása
  • kormányzat a kommunistáktól tartott – erőteljes fellépés
• 1931. Matuska Szilveszer – biatorbágyi merénylet

• statárium

  • rögtönítélő bíróság, szabadságjogok korlátozása

• 1932. statáriális bíróság

  • koncepciós per
  • Sallai Imre, Fürst Sándor (KMP) kivégzése

• Károlyi kormány nem volt képes mérsékelni a válságot

  • 1932. júl. 12: Károlyi Gyula lemondása

Gömbös Gyula kormánya

• Gömbös Gyula (1932-1936)

  • minta: olasz fasizmus
  • állam, kormánypárt és miniszterelnök szerepét kívánta növelni

• Nemzeti Munkaterv: 95 pont

  • munkanélküliség megszüntetése

    • (részleges eredmények)
  • szociális biztonság
  • földkérés rendezése
  • tőke korlátozása
  • választójog kiterjesztése

Gömbös külpolitikája

• kereskedelmi szerződések

  • olasz, német, osztrák

• 1934 Római Jegyzőkönyv

  • magyar-olasz-osztrák együttműködés
  • (olasz kezdeményezésre – félelem Németországtól)

• kapcsolat Németországgal

  • német piacra mezőgazdasági termékek
  • revízió?
• diplomáciai kapcsolat a SZU-val

Gömbös bukása

• célja: miniszterelnöki hatalom növelése

• tömegpárt létrehozása

  • Egységes Pártból – Nemzeti Egység Pártja
• Horthy, Bethlen nem támogatja a törekvéseit
• 1936-ban miniszterelnökként halt meg

Külpolitikai helyzet változása

• Németország befolyása folyamatosan növekedett
• Nyugati országok: megbékélés politikája

• Közép és Kelet-Európa: közeledés a náci N.o.-hoz

  • kivéve: Csehszlovákia

• ellentétek kihasználása a térségben

  • + félelem a Szovjetuniótól

• Darányi Kálmán (1936-38) – miniszterelnök

  • elvárás: együttműködés a Németekkel a revízióban, de jó kapcsolat Angliával és Franciaországgal

• Győri program – 1938 március

  • hadseregfejlesztés

  • 5 év – egymilliárd pengő

    • egyszeri vagyonadóból
    • 2 év alatt teljesítették

• korszerűtlen haderő

  • fogatolt tüzérség
  • huszárok, kerékpáros egységek

• megegyezés a kisantanttal

  • elismerték Mo. jogát a fegyverkezésre

• 1937: szélesítették a kormányzó és a parlament felsőházának jogkörét

  • kormányzó: halasztó vétó (2-szer 6 hónap) – nem lehet felelősségre vonni
• titkos szavazás bevezetése országszerte

• első zsidótörvény kezdeményezése

  • izraelita vallásúak az értelmiségi szakmákban legfeljebb az állások 20%-át tölthetik be

• Darányi: kiegyezés a nyilasokkal

  • Horthy megvonja a bizalmat

További sodródás

• Horthy kinevezte Imrédy Bélát miniszterelnökké (1938-39)

  • Imrédy feladata: közeledni a háttérbe szoruló Nyugathoz
  • eközben felhasználni a németeket a revízió megvalósítására

• Horthy és Imrédy visszautasítják Hitler felszólítását

  • Csehszlovákia elleni kalandor akcióra
  • 1938. okt. 1 – No.: Szudéta-vidék megszállása

• Imrédy-kormány: 1938. május 14. - 1939. február 16.

  • még erőteljesebb német orientáció

• Volksbund

  • Német Népművelési Egyesületből alakult meg
  • német hadseregbe sorozás

• 1938. május – első zsidótörvény

  • náci befolyás + antiszemitizmus
  • izraelita vallásúak = zsidók
  • értelmiségi pályán 20%-ban korlátozza a zsidók számarányát

Belpolitikai viszonyok

• 2 ellentétes folyamat a náci befolyás erősödésével

  • megerősödött szélsőjobb
  • náci veszéllyel szemben álló erők erősödése

• 1937 – Márciusi Front

  • népi írók, baloldali értelmiségiek
  • demokrácia
  • függetlenség
  • nagybirtok-felosztás, nagytőke-korlátozása
  • náci veszély

Szélsőjobb előretörése

• több kisebb szélsőjobb szervezet

  • pl. Nemzeti Akarat Pártja (1935)
• 1939 Nyilaskeresztes Párt néven alakul újjá

• vezetője: Szálasi Ferenc

  • katonatiszt
  • 2x is börtönbe kerül

• nyilasok 1939-ben mandátumok 19%-át megszerezte

  • ekkor már általános választójog van érvényben

• Imrédy nyitott a szélsőjobboldal felé

  • megpróbált rendeleti kormányzást bevezetni
  • tömegpárt

• lemond a miniszterelnökségről

  • kiderült, hogy zsidó felmenői vannak
• Horthy Teleki Pált nevezte ki: 1939. febr. 16.

Az első bécsi döntés

• 1938 müncheni konferencia

  • magyar, lengyel területi igények
  • nem született döntés a magyarok helyzetében
• Magyarország tárgyalásokat kezdeményez a csehszlovák vezetőkkel Komáromban

• Csehszlovákia kevés területet akart engedni

  • nagyhatalmi döntés született

• 1938. november 2. - az első bécsi döntés

  • Németország és Olaszország vett részt

• Magyarországnak ítélte a területet

  • lakosság 86%-a magyar

Fogalmak és személyek

Fogalmak

Kormányzó – A király nélküli Magyarország ideiglenesnek szánt, de tartóssá vált államfői tisztsége. Horthy Miklós 1920-tól 1944-ig töltötte be, széles végrehajtói és hadúri jogkörökkel rendelkezett.

Konszolidáció – A Bethlen István nevéhez köthető 1921–1931 közötti időszak, amelynek során a háború utáni politikai és gazdasági káoszból relatív stabilitás lett. Fő célja a trianoni békeszerződés utáni válság kezelése, a nemzetközi elszigeteltség feloldása és a rendszer megszilárdítása volt

Király nélküli monarchia – Magyarország 1920 utáni alkotmányos berendezkedése: a királyság mint államforma formálisan fennmaradt, de a trón betöltetlen maradt. IV. Károly két visszatérési kísérletét (1921) a nagyhatalmak és a kisantant nyomására meghiúsították, az államfő Horthy Miklós kormányzó lett.

Egységes Párt – Bethlen István 1922-ben létrehozott kormánypártja, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a Kisgazdapárt egy részének egyesítésével. A két világháború közötti Magyarország meghatározó politikai ereje volt.

Numerus clausus – Az 1920. évi XXV. törvénycikk, amely felsőoktatási intézményekbe az országos „nemzetiségi és faji” arányok szerint korlátozta a felvehető hallgatók számát. Elsősorban a zsidó hallgatókat sújtotta; Európa első ilyen jellegű törvénye volt.

Pengő – 1927-ben bevezetett, a az inflált koronát felváltó magyar valuta. A konszolidáció gazdasági sikerének jelképe lett, értékét 1938-ig sikerült megőrizni.

Magyar Nemzeti Bank – 1924-ben, a Népszövetség által nyújtott szanálási kölcsönnel párhuzamosan alapított jegybank, amely átvette a valutapolitika irányítását és hozzájárult a pénzügyi stabilizációhoz.

Revízió – A trianoni békediktátum által elcsatolt területek és magyar lakosság visszaszerzésére irányuló külpolitikai törekvés. A kor meghatározó eszméje volt, különböző irányzatai eltérő eszközöket (diplomácia, fegyveres erő, etnikai alapú határmódosítás) tartottak elfogadhatónak.

Szent István-i állameszme – A Teleki Pál által megfogalmazott állameszme a magyar revízió ideológiai alapjaként a magyarság történelmi hivatásává teszi a Kárpát-medence népeinek összefogását, védelmét és fejlesztését. Ez az elgondolás elutasítja az imperialista hódítást, és a magyar vezető szerepet a Duna-medence békéjének, egységének és nyugati kulturális kötődésének biztosítására irányuló erkölcsi kötelességként határozza meg.

Újnacionalizmus – Klebelsberg Kunó által megfogalmazott, korszerűsített nacionalizmus, amely elveti a régi, elavult célokat, az állameszme más népekre való kényszerítését, és helyette a nemzet művelődési és anyagi felemelkedését tűzi ki célul. Szociális tartalmánál fogva a korábbinál szélesebb rétegeket – köztük a munkások gyermekeit és az alsóbb néprétegeket – kívánja nemzeti szellemben megnyerni.

Kultúrfölény – Klebelsberg Kunó kultúrpolitikai koncepciója: a területileg megcsonkított Magyarország szellemi-kulturális teljesítménye révén visszanyerheti nagyhatalmi súlyát. Az iskola- és tudományos intézményhálózat kiépítésével kívánta ezt megalapozni.

Statárium – Rögtönítélő bíráskodás, amelyet politikai zavarok, felkelések vagy közbiztonságot veszélyeztető helyzetek esetén hirdettek ki. A korszakban többször alkalmazták (pl. 1919 utáni fehérterror idején, majd a '30-as évek végén is).

Irredentizmus – Az irredentizmus olyan nacionalista politikai eszme vagy mozgalom, amely más államok fennhatósága alá tartozó, de többségében vagy részben saját nemzetisége által lakott területek visszacsatolására (vagy megszerzésére) törekszik történelmi vagy etnikai jogokra hivatkozva.

Agrárolló – A mezőgazdasági és az ipari termékek árai közötti egyre növekvő olló jelensége: az által eladott agrártermékek ára gyorsabban esett, mint a megvásárolt iparcikkek ára, különösen a gazdasági válság idején (1929–1933), ami elszegényedéshez vezetett.

Magyar népi mozgalom – Az 1930-as évektől kibontakozó szellemi-irodalmi mozgalom, amelynek képviselői (Illyés Gyula, Németh László, Veres Péter) a falusi szegénység, a „mélymagyarság" helyzetét tárták fel szociográfiáikban. Harmadik utat kerestek a kapitalizmus és a kommunizmus között.

Úri középosztály – A magyar társadalom önmagát nemesi hagyományúnak tekintő, állami állásokból élő rétege (tisztviselők, katonatisztek, értelmiség). Értékrendjében a dzsentri életmódot és szemléletet örökítette tovább.

Dzsentri – Elszegényedett, középbirtokát vesztett nemesi réteg, amely állami pozíciókban keresett megélhetést. Életmódja, értékrendje jóval meghaladta valódi gazdasági súlyát.

Földreform – Nagyatádi Szabó István nevéhez köthető 1920. évi XXXVI. törvénycikk, amely mintegy 400 000 holdnyi földet juttatott kis- és törpebirtokosoknak. A valódi radikális átrendezéstől messze elmaradt, a nagybirtokrendszert lényegében érintetlenül hagyta.

Győri program – 1938. március 5-én Darányi Kálmán miniszterelnök Győrben meghirdette az Imrédy által kidolgozott 1 milliárd aranypengős fegyverkezési programot. Az 5 évre szóló fegyverkezési programban 600 millió közvetlenül a honvédségnek jutott, 400 millió az infrastrukturális háttér fejlesztésére volt előirányozva.

Bledi egyezmény – 1938-ban Bledben (Jugoszlávia) aláírt megállapodás, amelyben a kisantant tagállamai elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, Magyarország pedig lemondott az erőszakos revízióról. Magyarország számára diplomáciai siker volt.

Nyilasok – Szálasi Ferenc vezette, 1937-ben alakult Nyilaskeresztes Párt és általában a magyarországi szélsőjobboldali, náci mintájú mozgalmak összefoglaló neve. A zsidótörvények idején erősödtek meg, 1944 októberétől rövid ideig hatalmon is voltak.

KNEP (Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja) – Az 1919–1922 között működő keresztény-nemzeti alapon szervezett párt, amelyből Bethlen konszolidációs folyamatában alakult meg az Egységes Párt.

Független Kisgazdapárt – Paraszti és vidéki érdekeket képviselő párt, amelyet Nagyatádi Szabó István szervezett meg. A konszolidáció során Bethlen beolvasztotta az Egységes Pártba; önállóan 1930-ban alakult újjá.

Szociáldemokrata Párt (MSZDP) – A munkásság legfőbb politikai képviselete a Horthy-korszakban. Az 1921-es Bethlen–Peyer-paktum alapján korlátozott keretek között működhetett: lemondott az agrárszervezésről és a köztársasági propagandáról cserébe a legális működés lehetőségéért.

Collegium Hungaricum – Klebelsberg Kunó által alapított külföldi magyar tudományos és kulturális intézetek hálózata (Bécs, Berlin, Róma, Párizs). Célja a magyar tudósok külföldi tanulmányainak támogatása és a magyar kultúra külföldi terjesztése volt.

Vitézi rend – Horthy Miklós által 1920-ban alapított, az első világháborúban és az ellenforradalomban kitűnt katonák elismerésére szolgáló rend. Tagjainak (vitézeknek) földadományt és örökletes nemesi jellegű státust adományoztak.

Protekcionizmus – Az állam által alkalmazott védővámok és gazdasági szabályozások összessége, amelyek célja a hazai ipar és mezőgazdaság védelme a külföldi versenytől. A gazdasági válság idején erősödött meg Magyarországon is.

Közmunkaprogram – A gazdasági válság (1929–1933) által sújtott munkanélküliek foglalkoztatására indított állami program: útépítés, folyószabályozás, középítkezések. A szociális feszültségek enyhítését és az infrastruktúra fejlesztését szolgálta.

Minimálbér – A munkavállalók számára törvényileg megszabott legalacsonyabb bérezés intézménye. Magyarországon a korszakban a szociálpolitika egyik vitatott, töredékesen megvalósított eleme volt.

Antiszemitizmus – A zsidó vallású vagy zsidó származásúnak tekintett személyek ellen irányuló előítélet, diszkrimináció és üldözés. Magyarországon a korszakban az állami politika részévé vált, a numerus clausussal kezdődően, majd a zsidótörvényekkel csúcsosodva.

Zsidótörvények (I–II.) – Az 1938. évi IV. tc. (I. zsidótörvény) a zsidóság arányát 20%-ban maximálta egyes értelmiségi és gazdasági foglalkozásokban. Az 1939. évi IV. tc. (II. zsidótörvény) ezt 6%-ra szállította le, és faji alapon határozta meg a zsidó fogalmát, közel 100 000 embert fosztva meg polgárjogaitól.

Személyek

Bethlen István: Magyarország miniszterelnöke (1921–1931). Kompromisszumokra építő politikájával nevéhez fűződik a Trianon utáni teljes politikai és gazdasági konszolidáció. A kormánypárt megteremtésével és a népszövetségi kölcsön felvételével stabilizálta az országot.

Teleki Pál: Kétszeres miniszterelnök (1920–21 és 1939–41) és nemzetközi hírű földrajztudós (a „vörös térkép” megalkotója). Nevéhez fűződik a numerus clausus és a II. zsidótörvény, valamint a „fegyveres semlegesség” politikája, amelynek kudarca (a Jugoszlávia elleni német támadás) miatt 1941-ben öngyilkos lett.

Slachta Margit: Szerzetesnővér, a Szociális Testvérek Társaságának alapítója. Ő volt az első női képviselő a magyar Országgyűlésben (1920), aki az egész korszakban a szociális igazságosságért küzdött, a holokauszt idején pedig zsidók ezreit mentette meg.

Nagyatádi Szabó István: Kisgazda politikus, az 1920-as földreform kidolgozója és névadója. Népszerű pártját Bethlen István rábírta a KNEP-pel való fúzióra, így létrejött a kormányzó Egységes Párt, ő maga pedig háttérbe szorult.

Horthy Miklós: Volt osztrák-magyar altengernagy, 1920 és 1944 között Magyarország kormányzója. Rendszere a rendteremtésre és a revízióra fókuszált; a második világháború vége felé a német megszállás utáni sikertelen kiugrási kísérlete (1944. okt. 15.) után lemondatták.

Klebelsberg Kunó: Vallás- és közoktatásügyi miniszter a Bethlen-kormányban. Hatalmas népiskola-építési programot hajtott végre, egyetemeket fejlesztett (Szeged, Pécs, Debrecen), és a „kultúrfölény” szellemében a nemzet felemelkedését az oktatásban látta.

Károlyi Gyula: Miniszterelnök (1931–1932). A gazdasági világválság legmélyebb pontján vette át a kormányrudat Bethlentől. A válságot szigorú takarékossággal és a biatorbágyi merénylet nyomán bevezetett statáriummal próbálta kezelni, de kudarcot vallott és lemondott.

Gömbös Gyula: Miniszterelnök (1932–1936), a jobboldali radikálisok egyik vezéralakja. 95 pontos Nemzeti Munkatervével fasiszta mintájú diktatúrát próbált kiépíteni, és a magyar külpolitikát erősen a náci Németország és Mussolini Olaszországa felé orientálta.

Weiss Manfréd: A magyar gyáripar egyik legjelentősebb alakja, a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek alapítója. Bár 1922-ben elhunyt, az általa létrehozott ipari birodalom a Horthy-korszak magyar hadiparásának és gépgyártásának motorja volt.

Imrédy Béla: Miniszterelnök (1938–1939), eredetileg kiváló pénzügyi szakember, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Kormányzása alatt sodródott az ország véglegesen a szélsőjobboldal felé, ő fogadtatta el az első és nyújtotta be a második zsidótörvényt.

Szálasi Ferenc: A magyar nyilas mozgalom vezére. 1944. október 15-én, a sikertelen kiugrási kísérlet után német fegyveres támogatással átvette a hatalmat mint „nemzetvezető” uralma alatt zajlott a nyilas terror és a budapesti zsidóság egy részének elpusztítása.

Kéthly Anna: A Szociáldemokrata Párt (MSZDP) kiemelkedő politikusa. 1922-től országgyűlési képviselő, aki a parlamentben következetesen harcolt a munkások és a nők jogaiért, bírálva a rendszer antidemokratikus lépéseit.

Szent-Györgyi Albert: Orvos, biokémikus. A szegedi egyetemen folytatott kutatásaiért – különösen a C-vitamin paprikából történő izolálásáért és a biológiai égés folyamatának felfedezéséért – 1937-ben, a korszak egyetlen hazai kutatójaként orvosi Nobel-díjat kapott.

Illyés Gyula: Kétszeres Kossuth-díjas költő, író, a magyar népi mozgalom egyik legnagyobb hatású alakja. Puszták népe című korszakalkotó szociográfiai művében (1936) megrázó és tényfeltáró képet festett a nagybirtokokon élő cselédség kilátástalan, nyomorúságos életéről.