Történelem - Nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése
A polgári nemzetállam megszületése
Előzmények:
Ø „hosszú 19. század” – 1989-1918
o francia forradalomtól az első világháborút lezáró
Ø 1848-as forradalmak elbuknak
o de feudális kötöttségek eltörölve (kivéve: Oroszország, Oszmán Birodalom)
Ø gazdaság bővülése, ipari forradalom
o Európa lakosainak életkörülményei jelentősen javulnak
Ø 19. század második fele:
o nem forradalmak, hanem politikai-hatalmi játszmák alakítják a történelmet
Franciaország – Politikai változások
Ø 1848 választások: Louis Bonaparte 74% → a társ. pozitívan ítélte meg I. Napóleon császárságát
Ø 1851 államcsíny az elnök által
o népgyűlés feloszlatása
o népszavazással 10 évre meghosszabbította hatalmát
Ø 1852 újabb népszavazás – császárrá kiáltotta ki magát
Ø III. Napóleon császár személyi diktatúrája
o minden társadalmi réteg érdekeit egyszerre próbálja képviselni
o parlamentáris rendszer látszata
Ø külpolitika
o francia nemzeti nagyság
o gyarmatosítás: Indokína, Algéria
o II. Mexikói Császárság – I. Habsburg Miksa mexikói császár (1863-1867) – kudarc
§ Egyesült Államok ellensúlyozása
§ demokrácia terjesztésének korlátozása
Olaszország – az olasz egység létrejötte
Ø az olasz egységet csak a Szárd Királyság valósíthatja meg
o alkotmányos monarchia → alkotmányosság megőrzése
o legfejlettebb, legvagyonosabb itáliai ország
o szárd miniszterelnök: Cavour
Ø Olasz egység:
o európai hatalmi ellentétek kihasználása
o népmozgalmak ereje
o fő akadály: Ausztria – a többi állam könnyen leküzdhető
Ø Savoya és Nizza átengedése III. Napóleonnak
o támogatásért cserébe
Ø szárd – francia – osztrák háború: 1859. ápr. 26. – július 12.
o solferinói csata – jún. 24.
o Jean Henri Dunant: Nemzetközi Vöröskereszt – megalapításra kerül
Ø Osztrák vereség
o Szárd-Piemonti Királyság megszerzi Lombardiát
o III. Napóleon békét köt Ausztriával
Ø Habsburg ellenes felkelések 1860 (olasz népmozgalmak)
o Közép Itáliai államok egyesülnek a Szárd-Piemonti királysággal
Ø Cavour: tárgyalás a magyar emigrációval
o cél: újabb Habsburg-ellenes felkelés kirobbantása
o elmarad – túl gyorsan vége a háborúnak
Ø 1860-1861 Dél-Itáliai felkelés – Garibaldi
o támadás Nápoly-Szicíliai Királyság ellen
o Cavour: beavatkozik
o megakadályozza, hogy a felkelés Rómára kiterjedjen
o Garibaldi önként lemond az általa ellenőrzött területeket a szárd királynak
Ø 1861. Róma (a pápa miatt) és Velence kivételével megvalósul az olasz egység
o uralkodó II. Viktor Emmanuel (szárd király → olasz király)
Ø 1866 porosz – osztrák – olasz háború → Velence megszerzése
Ø 1870 Róma elfoglalása
Ø Irredenta mozgalom
o = Olaszországban, az irredenta mozgalom visszakövetel minden olyan területet, amit Olaszország a valaha a történelemben birtokolt.
o (Mo.-n: Trianont vissza)
Németország - a német egység létrejötte
Előzmények
Ø 1848 forradalmak
o német egység nem jön létre
o alkotmány
o jobbágyság megszüntetése
Ø vasutak, szénmezők (Ruhr-vidék)
o ipari forradalom
o alacsony munkabérek (Angliához képest)
o gyors fejlődése
Ø 1834 vámszövetség
o Poroszország + német államok
o Ausztria kimarad
Ø Német egység: forradalom helyett dinasztikus megoldás – 2 jelentkező
o Habsburg ↔ Hohenzollern (porosz) uralkodó
Ø Habsburgok
o Nagynémet egység (Habsburg Birodalom (vegyes nemzetiségek) + német államok)
o önálló tagállamok
Ø Hohenzollern
o Ausztria nélkül
o Porosz vezetés → centralizált (központosított) ország
Ø Poroszország:
o etnikailag német
o 1861: I. Vilmos: liberális reformok → parlamentáris rendszer
o katonailag, gazdaságilag fejlettebb, mint Ausztria
o Ausztria: kül- és belpolitikai kudarcok
Események
Ø Otto von Bismarck (1815-1898)
o Porosz miniszterelnök („a vaskancellár”)
Ø Hadseregreformok
o liberális többségű parlament ellenére végrehajtja
o a király és a felsőház támogatására támaszkodik
o általános hadkötelezettség bevezetése – a világon először
o hátultöltős puskák
Ø a Britek nem ellenzik a porosz vezetésű egységes Németországot
o Oroszok ellen, hatalmi egyensúly (nincs erős Habsburg hadsereg)
Ø 1863 Bismarck – közeledés Oroszország felé
o Lengyel felkelők ellen segítség
o Franciaország és a Habsburg birodalom ellen
Ø 1864 porosz – osztrák – dán háború
o porosz – osztrák szövetség
§ bizalom megteremtése
§ információszerzés az osztrák hadsereg gyengeségeiről
o Schleswig és Holstein hercegségek birtoklásáért
§ Schleswig – porosz
§ Holstein – osztrák
Ø Bismarck területeket ígér III. Napóleonnak
Ø 1866: porosz – osztrák – olasz háború
o porosz-olasz szövetség
o július 3. – Königgrätzi csata
§ Ferenc József személyesen részt vesz a parancsnokságban
§ délnémet államok: Habsburg oldalon
§ északnémet államok: porosz oldalon
§ osztrák vereség
o első modern háború: hátultöltős puska, vasút, távíró, propaganda
Ø Bismarck megszervezte a magyar légót – Klapka György vezetésével
o a háborúnak vége, mielőtt bármit tehetne
Ø Ausztria nem veszít területet
o De el kell fogadnia a porosz vezetésű Németországot
Ø Poroszországhoz csatolták az északnémet államokat
Ø francia – porosz háború
o 1870. szept. 1. – sedan-i csata → súlyos francia vereség
o III. Napóleon fogságba esik
Ø délnémet államok csatlakoznak
Ø 1871. jan. 18. Német Császárság – kikiáltása
o a versailles-i palota tükörtermében
Utóhatásai
Ø Francia Császárság összeomlott a vereség után
o Franciaország köztársaság lett 1870
Ø Elzász-Lotaringia a Német Császársághoz kerül
Ø A franciáknak hadisarcot kell fizetnie
o = jóvátétel; egy olyan összeg, amit a vesztes félnek kell fizetnie a győztes félnek, amiért harcolt a győztes fél ellen
o általában a háború költségei és valamennyi büntetés
Ø Német Birodalom
o 40 milliós, gyorsan fejlődő állam
o Kancellár: Bismarck
§ a császárnak felelős
Amerikai Egyesült Államok – polgárháború
Előzmények
Ø É-Amerikában a XIX. század első fele
o bevándorlók milliói
Ø épülő vasutak, a farmerek eszközigénye és fogyasztása nő
o óriási mértékben bővíti a belső piacot
Ø jelentős európai tőke
Ø Észak: gabona – kis gazdaságok
Ø Déli ültetvények: gyapot
Konfliktusok az őslakosokkal
Ø Manifest Destiny
o telepestek küldetésüknek tekintik a civilizáció és a kereszténység terjesztését az indiánokra
Ø É-Amerikában az indián népesség csökken
o betegségek, földterületek elvétele
Ø Háborúk a telepesek és az őslakosok között
o 1609-1924
o pl.: sziúk, apacsok
o Ülő Bika, Geronimo – sikeres indián hadjáratok (XIX. sz.)
Gazdaság
Ø Nemzetközi kereskedelem
o mezőgazdaság
Ø Észak és Dél különböző módon fejlődött
o Észak: városi gyáripar; családi farmergazdaságok
§ szerződéses alkalmazottak
o Dél: ültetvényes nagybirtokok – dohány és gyapot; iparcikkek fogyasztása
§ rabszolgamunka
Eseménysor
Ø Északi politikusok: Republikánus Párt (1854)
Ø Abraham Lincoln – 1860 választási győzelem
o ellentét oka: rabszolgatartás
o Lincoln ugyan ígéretet tesz, de nem hisznek neki
Ø 11 déli állam kivált az unióból – konföderáció
Ø 1861 Kirobban a polgárháború
Ø Északi államok
o 22 millió lakos
o ipari erőforrások többsége
Ø Déli államok
o 9 millió lakos (3,5 millió rabszolga)
o lőfegyverek elterjedtsége
Ø 1862 Telepítési törvény
o 133 holdas parcella
o mindenki, aki nem fordult az Északi kormány ellen, családfő vagy 21 éves
Ø 1863 Rabszolgák felszabadítása
Ø Alkotmánykiegészítések (OH-TOR11B/13.o.)
Ø 1865 Északi államok győzelme
Ø Ku-Klux-Klan (KKK) – 1865
o terrorszervezet
o a Konföderáció vereségével alakul
o faji megkülönböztetés
Japán – A modernizáció
Ø 1603-1868 Japán izolacionizmus
o = elzártság, elszigeteltség a környezettől
o ebben az időben csak a hollandokkal folytatnak üzleti kapcsolatot (nem visznek vallást)
Ø 1854 – kikötők megnyitása: Matthew C. Perry (USA)
o szabad kereskedelem
Ø ipari forradalom vívmányainak átvétele
Ø Meidzsi császár – 1868
o polgárháború → restauráció – a császári hatalom visszaállítása
o feloldja az elszigeteltséget, megnyitja a kapcsolatokat
Ø Polgári alkotmány – európai és amerikai mintára
Ø Európai öltözék, gépek, tankötelezettség, gyarmatok
Ø első kínai-japán háború 1894-1895
o japán győzelem
o Korea függetlenné válik Kínától, Tajvan Japánhoz kerül
Ø orosz-japán háború 1904-1905
o ok: orosz vasút Vadivostokba
o Japán győzelem
o Mandzsúria megszerzése
A polgári állam jellemzői
Ø cenzus leépítése
o férfiak körében nő a választójoggal rendelkezők száma
Ø állami szerep bővülése
o adók növelése
o a jövedelmek állami újraelosztása – nyugdíj, egyes segélyek
Ø erősödött az oktatás állami ellenőrzése
o hazafias nevelés – hangsúlyos a történelem
Ø állami anyakönyvezés bevezetése – születés, házasság, halál
Ø egyházi feladatok átvétele
o egyház és állam szétválasztása
o Kulturkampf – kultúrharc
Ø Társadalombiztosítás
o Németországban
o kötelező betegség-, és balesetbiztosítás (1884)
o öregségi és rokkantsági nyugdíj (1889)
Nők emancipációja = egyenjogúsítás
Ø XIX. sz. második fele
o felerősödik a női emancipációért folytatott küzdelem
Ø ipari forradalom
o nők munkavállalása
Ø szüfrazsett mozgalom (suffragette; suffragium = szavazat)
o nők családon belüli jogi alárendeltségeinek megszűntetése
o szavazati jog megszerzése
o Sylvia Pankhurst (1882-1960) – író, aktivista
Ø A korszakban nem valósul meg az emancipáció
Zsidó emancipáció
Ø előzmények
o zsidók korábban bizonyos foglalkozások közé voltak szorítva
o nem vásárolhattak földet
o polgárosodás, alkotmányosság: új lehetőségek
Ø antiszemitizmus = zsidóellenesség
o (pl.: Magyarországon: Országos Antiszemita Párt az országgyűlésben)
Ø pogromok = szervezett lincseléssorozat
o a zsidó közösségek elleni támadások
o főleg Kelet-Európában
Ø kirekesztések oldódása – asszimiláció = a kissebség beolvad a többségi társadalomba
Ø cionizmus = önálló zsidó állam létrehozásáért küzdő mozgalom
o Herzl Tivadar (magyar zsidó)
A szocializmus és a munkásmozgalom
A szocializmus előzménye
Ø ipari forradalom következményei
Ø kapitalizmus (ekkor korlátozatlan a szabad verseny)
o bérek leszorítása
o munkaidő növelése
o munkahelyi biztonság figyelem kívül hagyása
Ø munkásság
o embertelen körülmények
o nyomor
o gyerekmunka
szocializmus = a társadalom problémáit a magántulajdon korlátozásával megoldani kívánó irányzat
Ø (Utópista szocialisták: pl.: Fourier)
A marxizmus
Ø Karl Marx: Kommunista kiáltvány (1848) – marxizmus
o elméleti, ideológiai alap – kommunizmus: maga a rendszer
Ø Kommunizmus
o nincs magántulajdon, nincsenek társadalmi osztályok
Ø Osztályharc
o tulajdonos burzsoázia (polgárság)
o nincstelen proletariátus (munkásság)
Ø történelem
o osztályharcok története
o ősközösség → osztályharcok → proletariátus győzelme
§ erőszakos módon: forradalom
§ proletárdiktatúra
Változások nyugaton – választójog kiszélesedése
Ø Nyugat-Európa (főként Anglia)
o XIX. század első fele: munkásság aránya növekszik
o alkalmazotti réteg, középosztály gyarapodása
Ø Közép- és Kelet-Európa
o torlódó társadalom
o nagyvárosok: munkásság
Ø Franciaország:
o 1848 – választójog: minden felnőtt férfi
Ø Anglia:
o 1884 – választójog: minden felnőtt férfi
Ø szakszervezetek:
o munkakörülmények javítása
o 8 órás munkaidő, nyugdíj és balesetbiztosítás, munkanélküli segély
A munkásmozgalom irányzatai
Ø munkásság
o hatékony szerveződés (sokan vannak egy helyen)
o szavazati jog (sok helyen)
Ø Nyugat-Európa
o középpolgárság többségben van
o életkörülmények javulása
Ø II. Internacionálé = a marxista ideológiát követő pártok 1889-ben alapított nemzetközi szervezete.
o Marxizmust elfogadó pártok (csak azok, akik elfogadják)
o több irányzat
Ø Szociáldemokrata pártok
o Marxi elmélet revíziója – centristák
o nem forradalom, hanem parlamentáris választás útján
o cél: általános, titkos választójog; 8 órás munkaidő; fizetett pihenőnapok; egészségbiztosítás
Ø Marxisták:
o forradalom
o Kelet-Európa
Ø Anarchisták
o Spanyolország, Oroszország
A keresztényszocializmus
Ø XIX. sz. kihívásai
o tőkés rendszer igazságtalanságai
o városiasodás
o egyház és állam szétválasztása
Ø XIII. Leo (1878-1903)
o egyház nyitottabbá tétele
o egyház szociális munkájának támogatása
Ø Keresztényszocialista mozgalom
o = XIII. Leó pápa által meghirdetett XIX. század végi ideológia, amely az egyház feladatává teszi a munkásság szociális körülményeinek javítását.
Ø Rerum Novarum
o 1891 – pápai körlevél
o hangsúlyozza az állam szerepét a szegények segítésében
Átalakulás keleten – a bolsevikok
Ø Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt – 1898
o illegális párt
o radikális eszmék és eszközök
Ø Vlagyimir Iljics Lenin
o 1903 London – pártkongresszus
o Bolsevik - mensevik
§ bolsevik = többség – radikálisok, csak forradalomban, diktatúrában gondolkodna
§ mensevik = kisebbség – hajlandóak kiegyezni is
Az 1905-ös forradalom
Ø sztrájkhullám, tüntetések
Ø II. Miklós cár (1894-1917)
o reformok
o Duma (országgyűlés) – törvényhozó testület
o szabadságjogok kiterjesztése
Ø Lenin
o Permanens forradalom
§ a munkásság folyamatosan harcol
§ ha hatalomra kerül folyamatosan meg kell akadályozni a burzsoák visszatérését
o 1905 munkásfelkelés
§ ok: rossz termés – éhínség
§ cári hatalom leveri