Történelem - Hunyadi Mátyás - Esszé

A nándorfehérvári diadalt beárnyékolta, a törökverő, Hunyadi János halála. A Hunyadi-birtokok fiára, Hunyadi Lászlóra szálltak, V. László azonban inkább a Garai-Cillei ligára kezdett támaszkodni. A főkapitányi címet Cillei Ulrichnak adományozta, azonban amikor megérkezett Nándorfehérvárra, Hunyadi László katonái megölték (1456. nov. 9.). Ugyan V. László ígéretet tett, hogy nem fog bosszút állni a gyilkosságért, de 1457. márciusában a Hunyadi-testvéreket, és pártfogóikat Garai László és Újlaki Miklós javaslatára Budára vitték, és Hunyadi Lászlót a Szt. György téren kivégezték (1457. márc. 16). 1457. nyarán polgárháborús helyzet alakult ki Magyarországon, a Hunyadi-párti köznemesség és a Habsburg, V. László párti főurak között. V. László túszul vitte magával Hunyadi Mátyást, először Bécsbe, majd Prágába, azonban még abban az évben, november 23-án, házasodási előkészületei közepette érte a halál. Halálának oka vitatott, lehetséges a bubópestis, de az is, hogy Podjebrád György cseh kormányzó mérgezte meg a királyt. Az újabb interregnumot a Garaiak és Szilágyiak szegedi egyezménye (1458. jan. 12.) oldotta meg. A kompromisszum értelmében Mátyást királlyá választják, de Garai és Újlaki megőrzik tisztségeiket és Szilágyi Mihályt kormányzóvá választják.

Mátyást 1458. jan. 24-én, Szilágyi Mihály 15000 katonájának meggyőző erejével a királyi tanács királlyá választotta. I. Mátyás (1458. jan. 24. – 1490. ápr. 6) azonban ekkor még Podjebrád György fogja, túsza volt. Vitéz János közbenjárásával, Podjebrád György azzal a feltétellel szabadon engedte Mátyást, hogy a lányát Katalint veszi majd feleségül. Az 1458. febr. 14-én Magyarországra visszatérő Mátyást Budán trónra ültetik, de a Szent Koronával történő koronázásra majd csak a Bécsújhelyi szerződés (1463. júl. 19.) kerül sor.

I. Mátyás uralkodásának első éveiben leginkább a hatalom megszilárdításán tevékenykedett. Az őt trónra juttató főurakat (Garai, Újlaki, Szilágyi) leváltotta, és helyettük hozzá közel állóknak adta a pozíciókat. A leváltottak 1459-ben III. Frigyest magyar királlyá választották, de Mátyás sikeresen legyőzte a pártütőket. Az 1463-i Bécsújhelyi szerződésben sikerült Mátyásnak megállapodnia III. Frigyessel, így a Szent Korona súlyos feltételek és 80000Ft fejében visszakerült Magyarországra (később ez a megállapodás lesz a Habsburgok jogalapja a magyar trónra).

Miután Mátyás megerősítette hatalmát, fontos kormányzati reformokat vezetett be. Összevonta a nagy és titkos kancelláriát, melynek élére Vitéz Jánost, korábbi nevelőjét és Váradi püspököt választotta. 1467-ben kincstári reformot hajtott végre, ennek legfontosabb eleme a kapuadó királyi kincstár adójává való átalakítása volt. Erre a jobbágytelkek elaprózódása miatt volt szükség, ezek után nem télkénkként, hanem háztartásonként („kéményenként” = >füstpénz) kellett az adót befizetni. A harmincadvám összegét is 5%-kal megemelte, illetve több adómentességet is megszüntetett. 32 évig tartó uralkodása alatt 42 alkalommal subsidiumot = rendkívüli hadiadót is kivetett 1Ft értékben.

1467-től megkezdődött Mátyás zsoldoshadseregének, a Fekete sereg létrejötte, aminek magját az egykor cseh (huszita) Giskra János csapatai alkották. 1487-re a sereg elérte legmagasabb létszámát: 20000 lovas és 8000 gyalogos katona volt a sereg tagja, ennek fenntartása azonban nagyon költséges volt. Egy lovasnak havi 5 egy gyalogosnak pedig havi 3 Ft zsoldot kellett fizetni, ez a bevételek igen jelentős részét emésztette fel, ezért is volt szükség az adók emelésére, és a rendkívüli hadiadó gyakori kivetésére.

I. Mátyás törökellenes politikájára inkább az aktív védekezés és a passzivitás volt jellemző. Ugyan kisebb törökellenes hadjáratai voltak, melynek során 1463. dec. 25-én elfoglalta Jajca városát, ezzel Bosznia északi 1/3-részét, de nagyobb támadó hadjáratokat nem kockáztatott. A végvárrendszert merősítette, a várakat felújíttatta. Mátyás háborúit nem a törökök, elleni háborúk, hanem inkább a nyugati hódítások jellemezték: 1468-78 között Csehország megszerzéséért indított háborút (kisebb megszakításokkal, fegyverszünetekkel). Erre jó ürügyet adott, hogy a cseh király, Podjebrád György (1458-1472) huszita volt, amiért a II. Pál pápa 1466-ban kiátkozta. A cseh háborúk eredménye változó volt, Mátyás 1469-ban sikeresen elfoglalta Morvaország, Szilézia és Lausitz területeit, ahol az ottani rendek cseh királlyá választották, de a Cseh királyság fennmaradó része kitartott Podjebrád György mellett. Podjebrád György halála után a csehek Jagelló Ulászlót választották királynak, akivel hosszas harcok után kompromisszumos béke született: mindkettőjüket elfogadták cseh királynak, Mátyásé lett Szilézia és Morvaország, Ulászlóé pedig Csehország. Miután a Mátyás sikereitől megrettenő III. Frigyes nem ismerte el őt cseh királynak, Mátyás megtámadta Ausztria területeit. Mátyás sikeresen elfoglalta Haimburgot, Bécsújhelyt és Bécset is, ami ezek után királyi székhely lett. Mátyás kísérletet tett a német-római császári cím megszerzésére is, de a német rendek III. Frigyes mögé álltak és fiát Miksát választották német királlyá.

A költséges nyugati háborúk, és a passzív törökellenes politika miatt hívei egy része szembefordult Mátyással. A Vitéz János és Janus Pannonius által vezetett 1471-es összeesküvés Jagelló Kázmér személyében ellenkirályt is választott, Mátyás azonban hamar elfojtotta a mozgalmat. A magyar végvárrendszer erőssége ellenére így is voltak török betörési kísérletek, az egyik legjelentősebb, Erdélyt célpontba vevő támadást 1479. okt. 13-án Mátyás Báthori István és Kinizsi Pál segítségével Kenyérmezőnél leverte. Mátyás, hogy a nyugati politikája számára szabad kezet biztosítson, a törökkel békére törekedett. II. Bajazid szultánnal 1483-ban sikeresen 5 évre békét kötött, ezt a békét egészen 1520-ig többször is meghosszabbították.

I. Mátyást egyre inkább aggasztotta a trónutódlás problémája. 1. feleségének ugyan született gyermeke, de Podjebrád Katalin és az újszülött gyermek is nemsokkal a születés után meglat. Mátyás 1476-ban újra megnősült, második feleségével, Aragóniai Beatrixszal sem született gyereke. A nápolyi feleség révén azonban számos reneszánsz művész, író került Magyarországra Itáliából. Az első magyar nyomdát András Hess alapította 1472-ben, Mátyást pedig híressé tette a könyvtára mely fénykorában 2000-2500 könyvet is tartalmazott. A törvényes utód nélkül maradt Mátyás, egy bécsi polgárlánytól született gyermekének, Corvin Jánosnak próbálta előkészíteni a trónt. Corvin János megkapta a Hunyadi és Szilágyi birokokat, ezzel az ország legnagyobb birtokosává vállt. Mátyás fia utódlását próbálta elősegíteni a Nádori törvényekkel is (1485/6), ezzel a nádort, fia remélt támogatóját, a király helyettesévé tette, így ő kapta az első szavazatot. A köznemesség megnyerése érdekében megerősítette a szolgabírók és az alispánok szerepét is.

Mátyást 1490-ben Bécseben éri utol a halál. Halála után a nemesség arra törekedett, hogy nehogy hozzá hasonló uralkodó kerüljön trónra. Corvin Jánost félreállították, és a magyar trónra Jagelló Ulászló cseh királyt választották.