Magyar nyelv és Irodalom - Görög eposzok

Antikvitás

·         1. irodalomtörténeti korszak

o   görög-római irodalom

o   zsidó (héber) irodalom

·         i.e. VIII. század – i.sz. I./V. század

·         i.e. VIII: sz.: epika keletkezése → ekkor íródnak az eposzok

o   Hésziodosz: Istenek születése

o   Homérosz: Iliász, Odüsszeia

o   Homérosz: Békaegérharc (víg/komikus eposz)

Homéroszi kérdés

1.      Létezett-e egyáltalán Homérosz?

2.      Õ írta-e mindkét eposzt?

3.      Ha nem õ írta mindkettõt, melyiket írta õ?

Eposz

o   Nagyepikai mûfaj (= hosszú terjedelem)

o   Hõsköltemény

o   Rendkívüli képességû hõse van

o   Tettei befolyásolják a közösség sorsát

o   Az istenek is szereplõi

o   Mítoszokat dolgoznak fel

o   Eredetileg szóbeli (orális) mûfaj

o   Elõadói: a rapszódoszok

o   Verselése hexameter (=sorfajta, idõmértékes verselés, daktilus, amit spondeus helyettesíthet)

Mitõl eposz az eposz?

Akkor lesz eposz, ha bizonyos stílussajátosságok megjelennek ezek az eposzi kellékek.

Ezeket a kellékeket, jellemzõket Vergilius i.e. 1. sz-i római (latin) költõ gyûjtötte össze. (Általa írt eposz: Aeneis)

Eposzi kellékek:

·         Invokáció = segélykérés (a Múzsákhoz, mert a rapszódosz csak közvetítõ, a dal az istenektõl származik.)

·         Propozíció = témamegjelölés

·         In medias res = a dolgok közepébe vágva (lehetséges, mert a mítoszok a közösség tudása volt, bárhonnan kezdhették.

·         Deus ex machina = isten a gépbõl

o   Isteni beavatkozás / mitológiai apparátus

·         Epitheton ornans = Állandó jelzõ (pl.: leleményes Odüsszeusz)

o   Jellemzi a hõst

o   Beépített panel, segíti a verselést

·         Epikus hasonlat

o   A hasonlító egy egész történet

o   A korabeli hétköznapi élet bontakozik ki

·         Enumeráció = seregszemle/seregszámla

o   A szemben álló felek felsorakoztatása

o   Az õsök felsorakoztatása = genealógiai katalógus

o   Célja az identitás megerõsítése

Homérosz: Iliász

Témája: Akhilleusz haragja.

„A dal az istentõl van?”

o   A múzsák sugallják a történeteket, és hogy hogyan kell azokat szépen elmesélni. Múzsa nélkül nincs költészet, az elbeszélõ csak közvetítõ.

Fontos szereplõk

Az Íliász szereplõi a görög ill. trójai vezérek, arisztokraták, istenek, félistenek.

·         Átreidész Agamemnón = a görög sereg fõvezére

·         Piramosz = Trója királya, Hektor apja

·         Andromakhé = Hektor felesége

·         Bríszéisz = Akhilleusz rabnõje

·         Hekabé = Piramosz felesége

·         Krüszéisz = Agamemnón rabolta el Apollón papjától

·         Héphaisztosz = a történetben õ készíti a legnagyobb hõs (Akhilleusz) pajzsát

·         Apollón = Létó és Zeusz fia, a messzelövõ Phoibosz; dögvésszel sújtja a görög tábort

·         Hermész = átsegíti Piramoszt a görög táboron

·         Khrûszész = Apollón papja

·         Kalkhász = akháj madárjós

·         Patroklosz = Akhilleusz legjobb barátja

·         Kasszandra = Hektór lánytestvére

·         Thetisz = Akhilleusz édesanyja

·         Hektór = Trójai hõs, a király (Piramosz) fia

·         Akhilleusz = Görög hõs, (miatta lesz a legtöbb bonyodalom az Íliászban)

Egyéb Történeti elemek

·         Agamemnón és Akhilleusz konfliktusa után kronologikus sorrendben folyik az eposz

·         Kölcsönös kiengeszteléssel zárul az eposz

·         Akhilleusz pajzsa:

o   Ideális világot vázol fel. Az eposzban másol meg nem jelenõ elemeket mutat be

o   Az eposzon belüli Epizód

A szereplõk kapcsolatai és tulajdonságai

Az emberek és istenek viszonya

·       Az istenek irányítják a történéseket. Van, hogy segítenek valaki, de van, hogy büntetnek valakit. Pl.:

o  Akhilleusznak segít Thetisz, amikor elmegy hozzá sírni. Héphaisztosz készít neki pajzsot.

o  Piramosznak segít Hermész kijutni a görög táborból

o  Dögvészt küld Apollón az akháj seregekre

·       A viszony a ma megszokottnál közvetlenebbnek tûnhet.

Ki számít hõsnek, mik a legfontosabb értékek?

·       Legfontosabb értékek: erõ, bátorság, hõsi halál, híresség → HÍRNÉV

·       Az ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezõ, és/vagy háborúkban sikeres személyeket tekintették hõsnek.

Az eposzi hõsök mélyen érzõ, indulataikat mélyen kifejezõ emberek:

·       Akhilleusz többszörösen meg az édesanyjának elpanaszolni, elsírni gondjait.

·       Agamemnón és Akhilleusz nagyon szókimondó vitája a történet elején

·       Akhilleusz és Piramosz együtt siratják a szeretteiket

Mi is történt:

Homérosz Odüsszeia

Fontos szereplõk

Az Odüsszeia szereplõi a kialakuló polisztársadalom tagjai. Az egyén és az egyén boldogulása lesz a fontos

·         Télemakhosz: Odüsszeusz fia

·         Pénelopé: Odüsszeusz felesége

·         Kalüpszó: Ogügié szigetének úrnõje

·         Antinoosz: elõször lenyilazott kérõ

·         Alkinoosz: Nauszikaá apja

·         Szkülla: hatfejû, tizenkétlábú szörny

·         Szirének: asszonyfejû, madártestû tengeri nimfák

·         Polüphémosz: Poszeidón fia

·         Nauszikaá: pahiák királylány

·         Klütamnésztra: Agamemnón felesége

·         Teiresziász: a vak jós

·         Héliosz: Napisten

·         Eumaiosz: Odüsszeusz hûséges kondása

·         Kharübdisz: örvényszerû tengeri szörny

·         Kirkhé: Odüsszeusz társait disznókká változtatta

·         Oresztész: Agamemnón fia

·         +1: Odüsszeusz hazája: Ithaka

Két cselekményszál

Istenek gyûlése:

I. Cselekményszál

·         1 éve van Odüsszeusz Kalüpszónál

·         Pallasz Athénét elküldik Ithakába Télemakhoszhoz

·         Télemakhosz: felkeresi a hazatért trójai hõsöket

·         I.-IV. ének: Telemakhia (Telemakhosz beavatódása)

II. Cselekményszál

·         Hermészt elküldik Ogügié szigetére Kalüpszóhoz, aki hét éve tartja fogva Odüsszeuszt

·         Odüsszeusz hajót ácsol → hajótörést szenved a phaiák szigetén

·         Elmeséli a történetét

Két szál találkozik - Ithakán

·         a két hõs találkozik:

·         Odüsszeusz koldusként tér haza → Csak a kondása, kutyája, és a dajkája ismeri fel; mindenki más rosszul bánik vele

Odüsszeusz kalandjai

·         Imarosz városában asszonyokat és kincseket lopnak, de kapzsi mohóságuk miatt többen odavesznek.

·         A lótuszevõk szigetén három társ megkóstolja a lótuszt, ezért nem akar hazatérni. Õket erõszakkal kell kiszakítani.

·         A küklópszok szigetén megvakítják Polüphémoszt → ez egyik oka Poszeidón késõbbi haragjának.

·         Aiolosz isten szigetén megkapják bõrtömlõbe kötve a tengeri viharokat. A társak kapzsiságból kinyitják, ezért visszasodródnak a szigethez.

·         Télepüloszban az emberevõ óriások kövekkel megdobálják Odüsszeusz hajóit. A 12-bõl csak egy marad épen, a többi nem tud kimenekülni az öbölbõl.

·         Aiaié szigetén Kirké istennõ 21 görög hajóst sertéssé változtatott. Hermész segítségével Odüsszeusz megtöri a varázslatot.

·         Kirké tanácsára Odüsszeusz az alvilágba megy, és jóslatot kér Teiresziától.

·         Odüsszeusz elhajózik a szirének mellett, csak neki szabad meghallgatni az éneküket, óvatosságból az árbochoz is kötteti magát, a társaknak viasszal tömi be a fülét.

·         Odüsszeusz feláldozza 6 társát amikor a Szkülla tenger szörny mellett hajóznak el, hogy a szörny ne falja fel az egész hajót.

·         Thrinakié szigetén hat napon át lakomáznak a Napisten, Héliosz marháiból. Ezért amikor ismét tengerre szállnak irtózatos vihar elpusztítja õket, csak Odüsszeusz éli túl, aki Kalüpszó szigetére vetõdik.

Fogalmak:

Küklopeia: Odüsszeusz kalandjai;

Neküia: Alvilágjárás

A szereplõk kapcsolatai és tulajdonságai

Az emberek és istenek viszonya

·       Az istenek szerepe még mindig jelentõs, de jóval kisebb, mint az Iliászban

o   Polüphémoszon, a sziréneken saját erejébõl gyõzedelmeskedik Odüsszeusz

o   A kérõket saját erejébõl gyõzi le

o   De Kalüpszó fogságából az Istenek beavatkozására szabadul meg

Ki számít hõsnek, mik a legfontosabb értékek:

·         tudás, ismeretszerzés, alkalmazkodás, elõrelátás, leleményesség, felelõsségvállalás;

·         életben maradni

Odüsszeusz sorsában való szerepe az Agamemnónnal és az Akhilleusszal folytatott beszélgetésnek:

·         Akhilleusz:

o   Értékelje az életet, mert jobb, mint a halál

·         Agamemnón:

o   Hazatéréskor legyen óvatos, mert õt megölte a felesége a szeretõjével, miután hazatért a háborúból.

Az eposz vége

·         Odüsszeusz koldusként tér haza → Csak a kondása, kutyája, és a dajkája ismeri fel; mindenki más rosszul bánik vele.

·         Meg többen meg akarják kérni a feleségét, így megszerezni a hatalmat.

·         Miután fény derül Odüsszeusz valódi kilétére, leszámol a kérõkkel

Iliász és Odüsszeia összehasonlítva

A mûvek elsõ néhány sora

Különbségek	Hasonlóságok
·         Részletesebb témamegjelölés az Odüsszeiában	·         Témája kapcsolódik a trójai háborúhoz
·         Nagyobb az Odüsszeiában az elbeszélõ szerepe	·         A Múzsákhoz szól a költõ
	·         hexameter verssorok
	·         In medias res (ld. ↑)
	·         Témamegjelölés

A teljes mû legfontosabb szempontjai:

Íliász	szempont	Odüsszeia
hírnév, bátorság, erõ, becsület; meghalni	érték	tudás, ismeretszerzés, alkalmazkodás, elõrelátás, leleményesség, felelõsségvállalás; életben maradni
Akhilleusz haragja a cselekményszervezõ elem; lineáris haladás; egy epizód (A. pajzsa)	kompozíció	két szálon futó cselekmény: Télemakhosz útja és Odüsszeusz indulása Kalüpszótól; felbontott idõrend, retrospektív (visszatekintõ) elbeszélés
arisztokratikus, törzsi	társadalom	az arisztokrácia elveszti társadalmi szerepét: phaiákok elpuhult nép, a múlt dicsõ történeteit mesélik; Ithakában a kérõk élõsködõk új társadalmi rend kialakulóban, ahol az egyén boldogulása fontos (poliszpolgárság)
jelentõsen befolyásolják, alakítják a hõsök sorsát, a történet menetét (pl. Thétisz többszöri közbenjárása fiáért)	istenek szerepe	jóval csekélyebb; az ember is alakítja sorsát, pl.: Odüsszeusz Polüphémoszon, a sziréneken saját erejébõl gyõzedelmeskedik; a kérõket saját erejébõl gyõzi le