Magyar nyelv és Irodalom - Görög eposzok

Görög Eposzok

Antikvitás

·       1. irodalomtörténeti korszak

o   görög-római irodalom

o   zsidó (héber) irodalom

·       i.e. VIII. század – i.sz. I./V. század

·       i.e. VIII: sz.: epika keletkezése → ekkor íródnak az eposzok

o   Hésziodosz: Istenek születése

o   Homérosz: Iliász, Odüsszeia

o   Homérosz: Békaegérharc (víg/komikus eposz)

Homéroszi kérdés

1.     Létezett-e egyáltalán Homérosz?

2.     Ő írta-e mindkét eposzt?

3.     Ha nem ő írta mindkettőt, melyiket írta ő?

Eposz

o   Nagyepikai műfaj (= hosszú terjedelem)

o   Hősköltemény

o   Rendkívüli képességű hőse van

o   Tettei befolyásolják a közösség sorsát

o   Az istenek is szereplői

o   Mítoszokat dolgoznak fel

o   Eredetileg szóbeli (orális) műfaj

o   Előadói: a rapszódoszok

o   Verselése hexameter (=sorfajta, időmértékes verselés, daktilus, amit spondeus helyettesíthet)

Mitől eposz az eposz?

Akkor lesz eposz, ha bizonyos stílussajátosságok megjelennek ezek az eposzi kellékek.

Ezeket a kellékeket, jellemzőket Vergilius i.e. 1. sz-i római (latin) költő gyűjtötte össze. (Általa írt eposz: Aeneis)

Eposzi kellékek:

·       Invokáció = segélykérés (a Múzsákhoz, mert a rapszódosz csak közvetítő, a dal az istenektől származik.)

·       Propozíció = témamegjelölés

·       In medias res = a dolgok közepébe vágva (lehetséges, mert a mítoszok a közösség tudása volt, bárhonnan kezdhették.

·       Deus ex machina = isten a gépből

o   Isteni beavatkozás / mitológiai apparátus

·       Epitheton ornans = Állandó jelző (pl.: leleményes Odüsszeusz)

o   Jellemzi a hőst

o   Beépített panel, segíti a verselést

·       Epikus hasonlat

o   A hasonlító egy egész történet

o   A korabeli hétköznapi élet bontakozik ki

·       Enumeráció = seregszemle/seregszámla

o   A szemben álló felek felsorakoztatása

o   Az ősök felsorakoztatása = genealógiai katalógus

o   Célja az identitás megerősítése

Homérosz: Iliász

Témája: Akhilleusz haragja.

„A dal az istentől van?”

o   A múzsák sugallják a történeteket, és hogy hogyan kell azokat szépen elmesélni. Múzsa nélkül nincs költészet, az elbeszélő csak közvetítő.

Fontos szereplők

Az Íliász szereplői a görög ill. trójai vezérek, arisztokraták, istenek, félistenek.

·       Átreidész Agamemnón = a görög sereg fővezére

·       Piramosz = Trója királya, Hektor apja

·       Andromakhé = Hektor felesége

·       Bríszéisz = Akhilleusz rabnője

·       Hekabé = Piramosz felesége

·       Krüszéisz = Agamemnón rabolta el Apollón papjától

·       Héphaisztosz = a történetben ő készíti a legnagyobb hős (Akhilleusz) pajzsát

·       Apollón = Létó és Zeusz fia, a messzelövő Phoibosz; dögvésszel sújtja a görög tábort

·       Hermész = átsegíti Piramoszt a görög táboron

·       Khrűszész = Apollón papja

·       Kalkhász = akháj madárjós

·       Patroklosz = Akhilleusz legjobb barátja

·       Kasszandra = Hektór lánytestvére

·       Thetisz = Akhilleusz édesanyja

·       Hektór = Trójai hős, a király (Piramosz) fia

·       Akhilleusz = Görög hős, (miatta lesz a legtöbb bonyodalom az Íliászban)

Egyéb Történeti elemek

·       Agamemnón és Akhilleusz konfliktusa után kronologikus sorrendben folyik az eposz

·       Kölcsönös kiengeszteléssel zárul az eposz

·       Akhilleusz pajzsa:

o   Ideális világot vázol fel. Az eposzban másol meg nem jelenő elemeket mutat be

o   Az eposzon belüli Epizód

A szereplők kapcsolatai és tulajdonságai

Az emberek és istenek viszonya

·     Az istenek irányítják a történéseket. Van, hogy segítenek valaki, de van, hogy büntetnek valakit. Pl.:

o  Akhilleusznak segít Thetisz, amikor elmegy hozzá sírni. Héphaisztosz készít neki pajzsot.

o  Piramosznak segít Hermész kijutni a görög táborból

o  Dögvészt küld Apollón az akháj seregekre

·     A viszony a ma megszokottnál közvetlenebbnek tűnhet.

Ki számít hősnek, mik a legfontosabb értékek?

·     Legfontosabb értékek: erő, bátorság, hősi halál, híresség → HÍRNÉV

·     Az ezekkel a tulajdonságokkal rendelkező, és/vagy háborúkban sikeres személyeket tekintették hősnek.

Az eposzi hősök mélyen érző, indulataikat mélyen kifejező emberek:

·     Akhilleusz többszörösen meg az édesanyjának elpanaszolni, elsírni gondjait.

·     Agamemnón és Akhilleusz nagyon szókimondó vitája a történet elején

·     Akhilleusz és Piramosz együtt siratják a szeretteiket

Mi is történt:

Homérosz Odüsszeia

Fontos szereplők

Az Odüsszeia szereplői a kialakuló polisztársadalom tagjai. Az egyén és az egyén boldogulása lesz a fontos

·       Télemakhosz: Odüsszeusz fia

·       Pénelopé: Odüsszeusz felesége

·       Kalüpszó: Ogügié szigetének úrnője

·       Antinoosz: először lenyilazott kérő

·       Alkinoosz: Nauszikaá apja

·       Szkülla: hatfejű, tizenkétlábú szörny

·       Szirének: asszonyfejű, madártestű tengeri nimfák

·       Polüphémosz: Poszeidón fia

·       Nauszikaá: pahiák királylány

·       Klütamnésztra: Agamemnón felesége

·       Teiresziász: a vak jós

·       Héliosz: Napisten

·       Eumaiosz: Odüsszeusz hűséges kondása

·       Kharübdisz: örvényszerű tengeri szörny

·       Kirkhé: Odüsszeusz társait disznókká változtatta

·       Oresztész: Agamemnón fia

·       +1: Odüsszeusz hazája: Ithaka

Két cselekményszál

Istenek gyűlése:

I. Cselekményszál

·       1 éve van Odüsszeusz Kalüpszónál

·       Pallasz Athénét elküldik Ithakába Télemakhoszhoz

·       Télemakhosz: felkeresi a hazatért trójai hősöket

·       I.-IV. ének: Telemakhia (Telemakhosz beavatódása)

II. Cselekményszál

·       Hermészt elküldik Ogügié szigetére Kalüpszóhoz, aki hét éve tartja fogva Odüsszeuszt

·       Odüsszeusz hajót ácsol → hajótörést szenved a phaiák szigetén

·       Elmeséli a történetét

Két szál találkozik - Ithakán

·       a két hős találkozik:

·       Odüsszeusz koldusként tér haza → Csak a kondása, kutyája, és a dajkája ismeri fel; mindenki más rosszul bánik vele

Odüsszeusz kalandjai

·       Imarosz városában asszonyokat és kincseket lopnak, de kapzsi mohóságuk miatt többen odavesznek.

·       A lótuszevők szigetén három társ megkóstolja a lótuszt, ezért nem akar hazatérni. Őket erőszakkal kell kiszakítani.

·       A küklópszok szigetén megvakítják Polüphémoszt → ez egyik oka Poszeidón későbbi haragjának.

·       Aiolosz isten szigetén megkapják bőrtömlőbe kötve a tengeri viharokat. A társak kapzsiságból kinyitják, ezért visszasodródnak a szigethez.

·       Télepüloszban az emberevő óriások kövekkel megdobálják Odüsszeusz hajóit. A 12-ből csak egy marad épen, a többi nem tud kimenekülni az öbölből.

·       Aiaié szigetén Kirké istennő 21 görög hajóst sertéssé változtatott. Hermész segítségével Odüsszeusz megtöri a varázslatot.

·       Kirké tanácsára Odüsszeusz az alvilágba megy, és jóslatot kér Teiresziától.

·       Odüsszeusz elhajózik a szirének mellett, csak neki szabad meghallgatni az éneküket, óvatosságból az árbochoz is kötteti magát, a társaknak viasszal tömi be a fülét.

·       Odüsszeusz feláldozza 6 társát amikor a Szkülla tenger szörny mellett hajóznak el, hogy a szörny ne falja fel az egész hajót.

·       Thrinakié szigetén hat napon át lakomáznak a Napisten, Héliosz marháiból. Ezért amikor ismét tengerre szállnak irtózatos vihar elpusztítja őket, csak Odüsszeusz éli túl, aki Kalüpszó szigetére vetődik.

Fogalmak:

Küklopeia: Odüsszeusz kalandjai;

Neküia: Alvilágjárás

A szereplők kapcsolatai és tulajdonságai

Az emberek és istenek viszonya

·     Az istenek szerepe még mindig jelentős, de jóval kisebb, mint az Iliászban

o   Polüphémoszon, a sziréneken saját erejéből győzedelmeskedik Odüsszeusz

o   A kérőket saját erejéből győzi le

o   De Kalüpszó fogságából az Istenek beavatkozására szabadul meg

Ki számít hősnek, mik a legfontosabb értékek:

·       tudás, ismeretszerzés, alkalmazkodás, előrelátás, leleményesség, felelősségvállalás;

·       életben maradni

Odüsszeusz sorsában való szerepe az Agamemnónnal és az Akhilleusszal folytatott beszélgetésnek:

·       Akhilleusz:

o   Értékelje az életet, mert jobb, mint a halál

·       Agamemnón:

o   Hazatéréskor legyen óvatos, mert őt megölte a felesége a szeretőjével, miután hazatért a háborúból.

Az eposz vége

·       Odüsszeusz koldusként tér haza → Csak a kondása, kutyája, és a dajkája ismeri fel; mindenki más rosszul bánik vele.

·       Meg többen meg akarják kérni a feleségét, így megszerezni a hatalmat.

·       Miután fény derül Odüsszeusz valódi kilétére, leszámol a kérőkkel

Iliász és Odüsszeia összehasonlítva

A művek első néhány sora

Különbségek	Hasonlóságok
·       Részletesebb témamegjelölés az Odüsszeiában	·       Témája kapcsolódik a trójai háborúhoz
·       Nagyobb az Odüsszeiában az elbeszélő szerepe	·       A Múzsákhoz szól a költő
	·       hexameter verssorok
	·       In medias res (ld. ↑)
	·       Témamegjelölés

A teljes mű legfontosabb szempontjai:

Íliász	szempont	Odüsszeia
hírnév, bátorság, erő, becsület; meghalni	érték	tudás, ismeretszerzés, alkalmazkodás, előrelátás, leleményesség, felelősségvállalás; életben maradni
Akhilleusz haragja a cselekményszervező elem; lineáris haladás; egy epizód (A. pajzsa)	kompozíció	két szálon futó cselekmény: Télemakhosz útja és Odüsszeusz indulása Kalüpszótól; felbontott időrend, retrospektív (visszatekintő) elbeszélés
arisztokratikus, törzsi	társadalom	az arisztokrácia elveszti társadalmi szerepét: phaiákok elpuhult nép, a múlt dicső történeteit mesélik; Ithakában a kérők élősködők új társadalmi rend kialakulóban, ahol az egyén boldogulása fontos (poliszpolgárság)
jelentősen befolyásolják, alakítják a hősök sorsát, a történet menetét (pl. Thétisz többszöri közbenjárása fiáért)	istenek szerepe	jóval csekélyebb; az ember is alakítja sorsát, pl.: Odüsszeusz Polüphémoszon, a sziréneken saját erejéből győzedelmeskedik; a kérőket saját erejéből győzi le