Magyar nyelv és Irodalom - Görög líra
A görög líra
Líra
o A három műnem egyike
o Eredetileg hangszer
o A legszubjektívebb műfaj
o Az egyén érzései, hangulata, gondolatai, állapota fejeződik ki benne
o Beszélője / lírai énje van
o Műfajai:
§ Dal, elégia, epigramma, óda, himnusz
o Verselése: Időmértékes verselés
Időmértékes verselés
o A szöveg ritmusát a rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozása adja.
o Időegysége a mora (jele ∪) = 1 rövid szótag
o Rövid szótag = 2 mora; jele: ─
o A ritmikai alapegysége a versláb:
§ pirrichius (∪∪); jambus (∪─); trocheus (─∪); anapesztus (∪∪─); daktilus (─∪∪); spondeus (─ ─); choriambus (─∪∪─); iunicus aminore (∪∪─ ─)
§ A pirrichius és a spondeus csak helyettesítő verslábak, nem adnak dallamot
o A verslábok sorfajtákat alkotnak. Pl.: hexameter, pentameter
o A sorfajták strófákat alkotnak. Pl.:
§ Disztichon (egy sor hexameter, egy sor pentameter)
§ Szapphói strófa (3db Szapphói sor; 1db Adoniszi sor)
A líra kialakulása
o Oka: Társadalmi változások (ld.: Odüsszeia) (= az egyén szerepe megnövekedik)
o i.e. 7-6. század
o Ebben az időszakban a líra lesz a vezető műfaj.
o Fő alkotók:
§ Szapphó (Leszbosz szigete: kultikus iskola nőknek)
· Dal és himnuszköltő
§ Alkajosz
§ Szimonidész (az epigramma műfajában)
§ Anakreón
· Dalköltő, témái a bor és szerelem
Műfajok jellemzői
Epigramma
o Eredetileg sírfelirat / felirat kulturális épületeken
o Rövid: 2-8-12 soros
o Tömör, a lényeget sűríti
o Inkább az értelemre hat, mint az érzelemre
o Két szerkezeti egység
§ Előkészítés
§ Csattanó
o Verselése: disztichon
§ 1 sor hexameter (6 daktilus versláb, amit spondeus helyettesíthet)
§ 1 sor pentameter
· 2,5 versláb || 2,5 versláb (|| = sortörés / cezúra)
· A dallamot a daktilus verslábak adják)
Dal
o A legszubjektívebb lírai műfaj: a beszélő érzelmeit nyíltan fejezi ki
o Egynemű = egy témát fogalmaz meg
o Egyszerű
o A legzeneibb műfaj
Himnusz
o Az ódával rokon műfaj
o Valamely transzcendens erőt szólít meg, kér tőle valamit
o Leggyakrabban egy közösség nevében
o Dicsőíti az istenséget
o Hangneme: emelkedett, fennkölt, patetikus, ünnepélyes
o Szerkezete ABA
§ [A] Kérés – [B] érvelés – [A] kérés ismétlése (sürgető formában)
Elégia
o Eredetileg
§ Minden 8 sornál hosszabb dicsőítő és gyászének ilyen
o Ma
§ Értékvesztett állapot rezignált (bölcsen belenyugvó) tudomásulvétele
Szimonidész: A thermopülai-i hősökre
o Műfaja: epigramma
Alkajosz: Az állam hajója
o Allegória: szókép
§ Kép és elemei megfeleltethetőek egy-egy fogalomnak
§ Az alapmetaforát (ld.: kép + fogalom ↓) az egész szövegen át részletezi
o A hajó allegóriája
§ Veszélyeztetett (hullámok innen is, onnan is)
§ Szél és hullám töri, szaggatja az árbócot, vitorlát
§ Ronccsá zúzódhat: felmerül a halál lehetősége
§ Kép: A viharok között hánykolódó hajó
§ Fogalom: Veszélyek között hánykolódó, veszélyeztetett állam
o A hajó azonosítása az állammal hagyománnyá válik a költészetben
Szapphó: Édesanyám! Nem perdül a rokka…
o Műfaja: dal
o Beszélő / lírai én
§ Édesanyjával közvetlen a viszonya
§ Dolga volna, de nem tudja megtenni
§ Szerelmes
§ Fiatal
§ A vágy akadályozza
Szapphó: Aphroditéhez
o Műfaja: himnusz
o Szapphó himnuszában magánemberként, személyes problémával fordul az istenekhez.
Anakreón: Gyűlölöm azt
o Műfaja: epigramma
o Elutasítja: háborút, erőszakot, gyilkosságot
o Értékeli: Szerelem, szépség, művészet
Anakreón: Töredék a halálról
o Műfaja: elégia
o Értékvesztés:
§ A fiatalság, életerő, szerelem, az érzéki örömök megélésének elvesztése az öregedéssel
o Anakreón magyar követője: Csokonai Vitéz Mihály
§ Műfajban (dal), és életfilozófiában (az érzéki örömök pillanatnyi megélése) követte.
Csokonai Vitéz Mihály: A boldogság
o Mi kell a boldogsághoz?
§ Kellemes természeti környezet
§ Szerelem, együtt lenni a kedvesével
§ Szerelmi évődés
§ Finom ételek italok
§ Szórakoztató művészet
o Tulajdonképpen ez egy idilli = zavartalan állapot