Magyar nyelv és Irodalom - A középkor irodalma

Korszakolása

Ø  Történelmi

o   476 (Ny. Római Bir. Bukása) / 529 (Benedek rend megalapítása) – 1492 (Amerika felfedezése) / 1640 – (angol polgári forradalom)

§  Bencések regulája: „Ora et labora” = „Imátkozzál és dolgozzál]

Ø  Irodalmi

o   III. század (ókeresztény irodalom) – XIV. század (reneszánsz megjelenése)

Ókeresztény kor (3 – 5. sz)	Kora középkor (6 – 12/13. sz) a harcoló egyház kora	Érett középkor (12/13 – 15. sz. a diadalmas egyház kora
- ókeresztény irodalom	- egyházi / kolostori irodalom román stílus	- egyházi és világi/lovagi irodalom gótikus stílus

Stílusjegyek

Ø  Román stílus (VI – XII. század)

o   Fontos a védhetőség

o   Zárt formák, vaskos falak

o   Kicsi, vékony ablakok

o   Félkörív

o   Három vagy kereszthajós templomok

o   Pl.: Cluny-i kolostor, jáki templom

Ø  Gótikus stílus

o   Csúcsív

o   Bordás keresztboltozat

o   Magasra törő épületek

o   Boltozat súlya megnő → támpillérek

o   Vízköpők, szobrok

o   Rózsaablakok

o   Pl.: Notre-Dame, Mátyás-templom

Világkép: Duális (kettős)

E világ	Transzcendens világ
Mulandó	Örök
Változékony	Változatlan
Rendetlen	Harmonikus
Tökéletlen	Tökéletes

Ø  Az E világi létünk csak átmenet → a halál nem a vég, hanem az öröklét kezdete

o   Úgy kell élni, hogy minden nap készen legyünk a számvetésre (üdvözülés vagy kárhozat)

Emberkép: Duális (kettős)

Anyag (test)	Szellem (lélek)
Romlandó	Isteni rész
Az eredendő bűnnel a Sátán hatalmába került

Ø  Erkölcsi kötelesség: a jóra való törekvés:

o   Erényes élet

o   Állandó öntökéletesítés (lelki)

Ø  Az emberi méltóság alapja: az Isten az embert saját képmására készíti

Ø  Viselkedésformák

o   aszkézis = önmegtartóztatás, önsanyargatás

o   kontemplativitás = szemlélődő magatartás (elfordulás a világtól)

o   meditáció = elmerülés a lélekben

o   anonimitás = névtelenség az ember nem egyedként, hanem egységként fontos

A kor filozófiája

I.   Patrisztika II-XII. sz. (páter = atya)

Ø  Augustinus / Szent Ágoston

Ø  A boldogság Isten megismerése

o   Lélek = isteni rész → a lélek önmaga megismerése vezet Istenhez

o   Szabad akaratunk csak abból áll, hogy választhatunk, hogy helyesen vagy helytelenül cselekszünk

II. Skolasztika IX-XV. sz. (skola = iskola)

Ø  A filozófia intézményes és tervszerű oktatása

Ø  „Septen cestes liberales” = hét szabad művészet

o  Trivium: grammatika, dialektika, logika

o  Quadrivium: számtan, geometria, zene, csillagászat

Ø  Aquinói Szent Tamás (XIII. sz.)

o  Veritas duplex = kettős igazság

§  Értelem igazsága (van bizonyíték)

§  Hit igazsága (nincs bizonyíték)

o  „Hiszem, mert hihetetlen”

§  A hit igazsága az értelem igazsága felett áll

Szerzetesrendek:

Ø  A vallási élet központjai

Ø  Kolostorok, monostorok

Ø  Tisztasági, szüzességi, szegénységi fogadalmak

Ø  Tanítási, gyógyítási, templomépítési, ipari, kódexmásolási tevékenységek

Ø  Pl.: bencés, premontrei, ciszterci, domonkos, ferences

A középkor irodalomi műfajai

Egyházi		Világi
- legenda - vallomás - példázat - prédikáció	Epika	- lovag eposz - lovagregény - geszta - intelem (paranesis) (király → örököse)
- himnusz - planctus (siralom ének) - danse macabre (haláltánc)	Líra	- lovagi líra trubadúr költészet minesäng - vágánsköltészet
- misztérium - mirákulum - moralitás	Dráma	-vásári komédia

Egyházi irodalom

Szent Ágoston (Augustinus): Vallomások

Ø  Vallomás: új műfaj az epikában

o  Vallomás = confessio = gyónás

o  Legőszintébb, legmélyebb önvizsgálat

o  A lélek belső tájai (érzések) jelennek meg benne

Ø  A kerti jelenet

o   Motívumok:

§  Kert || paradicsom = isteni gondviselésben lenni

§  Biblia: sugalmazott szövegek

·       A megfelelő helyen nyílik ki

·       Választ kap a kételyeire

§  Gyerekek: ártatlanság, tisztaság

§  Ének: a középkorban nagyra értékelt tudomány – Istenhez ezen keresztül tud a legkönnyebben eljutni.

Ø  Önvizsgálódó, elmélkedő részek a szövegben

o  „Éreztem, hogy ezek a gonosz ágak béklyóba fognak engem”

o  „Sűrű könnyzáport magával görgető hatalmas vihar keveredett bennem”

o  „Ingadoztam, hogy haljak a halálnak, az életnek pedig éljek”

§  Halálnak élni = földi örömöknek élni

§  Életnek élni = a léleknek élni

Halotti beszéd és könyörgés (1195-97)

Ø  Prédikáció = epikus műfaj (szóbeli, tanító beszéd)

Ø  Az első összefüggő magyar nyelvű szöveg

o   Szerepe nyelvtörténetileg is jelentős

Ø  Két szerkezeti egység: beszéd, ima

Ø  Erkölcsi tanítás: mindannyian bűnösök vagyunk (eredendő bűn), mindannyiunkat súlyt a büntetés

o   Úgy kell élni, hogy üdvözüljünk

Ø  Az ember nem egyedi, hanem általános értelemben beszél róla

Ø  Poétikailag magas szintű szöveg

o   Pl.: „halálnak halálával halsz” (= figura etimologica (= szótőismétlés))

Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz

Ø  Himnusz

o   Lírai műfaj

o   Általában közösség nevében, valamilyen transzcendens személyhez

o   Szerkezete: ABA ([A] Kérés – [B] érvelés – [A] kérés ismétlése)

o   Hangneme: emelkedett, fenséges, ünnepélyes, patetikus

o   Középkori himnuszok:

§  Istenhez, szentekhez szólnak

§  Planctus: siralom/siratóének

·       Mária siratja a fiát

Ø  Cím: pogány kultúra?

o   Nem, Istent az általa teremtett világ elemeinek magasztalásával dicséri

Ø  Hangneme: ünnepélyes, emelkedett (a himnuszra jellemzően)

Ø  Dicsőítés: Istennek szól

o   Különböző megszólítások: Felséges úr, Felség, Uram, Jó mindenekfelett

o   Kifejezi, hogy milyen nagyra tartja Istent

Ø  A szöveg a természeti jeleségeket a családi-rokoni kapcsolatokhoz hasonlítja

o   Nap – bátyánk

o   Hold – asszony-nénénk

o   Szél – öcsétek

o   Víz – húgunk

o   Tűz – testvérünk

o   Föld – anya

o   Testi halál – nővérünk

§  Testi halál: halálunk után a lelkünk tovább él → üdvözül / elkárhozik

Ø  Családdal való hasonlítás jelentősége

o   Ugyanúgy részt vesznek az életünkben, mint a mindennapokban a családunk

o   Családként jelenik meg az egész világ

§  Otthonosság, családiasság, összetartozás, egymásra utalás, törődés

Ø  Melyik elem mit ad nekünk?

o   Nap – megvidámít

o   Szél – élete

o   Hold – kedvességet

o   Tűz – hatalmat és erőt

o   Földanya – tart és táplál

Ø  Középkori világkép elemi a szövegben:

o   A teremtett világban minden Isten alárendeltje:

§  Isten – angyalok – ember – asszony – állatok – növények- kövek és fémek

§  A versben is tükröződik a középkor hierarchikus berendezkedése: Nap – Hold - …

o   Második halál: üdvözülés vagy kárhozat [ld.: Biblia tananyag, János jelenései, második halál]

o   Istennek tetsző életet kell élni („… aki halálos bűnben hal meg …”)

o   Megbocsájtás: a Krisztusi kereszténység legfontosabb szemlélete

Jacopone da Todi: Sabat mater

Ø  = „állt az anya”

Ø  Himnusz a fájdalmas anyáról

Ø  Stíluseszközei

o   Betűrím (alliteráció) (1. vsz.)

§  K – kemény torokhang → a tény könyörtelenségével kell szembenéznie

§  Pl.: „… kemény kardnak kellett kínzón …”

o   Szótőismétlés (figura etimologica) (8-9. vsz.)

§  Nyomatékosítás

§  Pl.: „szüzek szüze” (= Mária), „sebe sebesítsen”

Ø  Szerkezet

o   1. vsz.: alaphelyzet: Mária sír a kereszt alatt

§  Külső nézőpont

o   2-4. vsz.: a beszélő együttérzése az anya szenvedésével

§  Felkiáltás és kérdések érzékeltetik az érzelmi viszonyulást

o   5-6. vsz.: a beszélő az anyát kéri, hogy osztozhasson a fájdalmában

§  Imitatio Christi: Jézus szenvedésének újraélése / „másolata”

§  Jézust az égi szeretet kútjával azonosítja

o   7-9. vsz.: az együtt siratásért való könyörgés

§  Jézus szenvedésének újraélése, közelebb viszi a lelket az üdvözüléshez

o   10. vsz.: lezárás

§  Az üdvözülésért könyörög a beszélő

Ómagyar Mária-siralom

Ø  Keletkezése: 1300-as évek

Ø  Első teljes magyar nyelvű versünk

Ø  A Leuveni kódexben találták meg, latin nyelvű szövegek között

Ø  A szöveg azt mutatja, hogy a korabeli költészet nagyon magas színvonalú volt

Legenda

Ø  jelentése: olvasandó

Ø  epikus műfaj: szentek csodatételeiről szóló, szórakoztató elemeket is tartalmazó történet

Ø  nemzeti nyelven íródott

Ø  pl.: Szent Margit legendája

A középkor világi irodalma

Lovagi kultúra

Ø  XI. század utolsó negyede – XV. század

o   XII – XIII. sz. lovageposzok (verses forma)

o   XIV – XV. sz. lovagregények (prózai forma)

Ø  Lovagok: olyan nemesek, akik más nemesek szolgálatába állnak

Ø  Fogadalmak

1.     A keresztény hit védelme a pogánnyal szemben

2.     Hűbérúr szolgálata

3.     Gyengék, védtelenek, nők oltalmazása

Ø  Értékrendjük

o   Lelki nemesség: önzetlen, nagyvonalú, segítőkész, udvarias tiszteletteljes

o   Erkölcsi tisztaság (Tízparancsolatnak megfelelő élet)

o   Hűség

o   Becsület

o   Harci bátorság

Ø  Epikus és lírai művek – nemzeti nyelven íródtak

Ø  Kelta:

o   Artúr király kerekasztal lovagjai

o   Trisztán és Izolda

Ø  Germán: Nibelung-ének

Ø  Frank/francia: Roland ének

Lovagi epika műfajai

Ø  Lovageposz: verses; főhőse a hűséges, becsületes, bátor lovag

Ø  Lovagregény: az eposzok prózai, nem verses változatai

Lovagi líra

Trubadúr (lovagköltő)	Minnesänger (lovagköltő)
Ø  Provanszál nyelv Ø  A „Magas Hölgy” (=hűbérúr felesége) iránti hódolat Ø  Fajtája: abba (hajnali dal	Ø  Német nyelvterület Ø  Minnesäng-költészet Ø  pl.: Walther von der Vogelweide

Walther von der Vogelweide: a Hársfaágak csendes árnyán

Ø  műfaj: helyzetdal

Ø  beszélő: fiatal lány (← „szégyellem”)

Ø  megszólított: „ti” → barátnők („láthatjátok”)

Ø  szerelmi kalandját meséli el

o   incselkedi, játszik (ld.: a refrén)

o   kérkedik a történtekkel, de azt tetteti, hogy ezt nem szeretné elmondani

Ø  felbontott időrend

o   1. vsz. = a szerelmi együttlét

o   2. vsz. = út a találkozás helyére, a találkozás

o   3. vsz. = a fiú „ágyat vetett”

o   4. vsz. = „szégyen”, dicsekvés, öröm

Ø  A népköltészet (népdalok) jellemzőit is mutatja a vers:

o   Közvetlenség, szerelem, testiség

Walther von der Vogelweide: Ó jaj, hogy eltűnt minden …

Ø  Cím: mondat (teljes közlés)

o   Indulatszavak: Ó jaj =  fájdalom, kétségbeesés

o   … = elhallgatás, bizonytalanság, befejezettlenség

o   Téma: elvesztés, veszteség

Ø  műfaj: elégia = értékvesztett állapot rezignált tudomásulvétele

o   hangneme: melankolikus, lemondó, fájdalmas, panaszos

Ø  forma: a sorok közepén egy törés (szünet) van:

o   töredezettség: nehéz beszélni róla, elakad a szava

o   egy kacskaringós életutat rajzolhat ki

Ø  verselés: nibelungizált alexandrin: 12-14 szótagos jambikus sorok (U–)

Ø  szerkezet: a szöveg 3 szerkezeti egységre bomlik:

1.     téma: az idő múlása,

a.      ennek tükrében a gyerekkor megélést, felnőttként veszteségként, fájdalomként éli meg

2.     nem keresztény élvek szerint élnek az emberek

a.      ezért nincs öröm, és ezért van bánat és szomorúság, szegénység és nyomorúság

3.     látásra tökéletes, belűről viszont romlott a világ

a.      feladat, hogy a keresztény értékek szerint éljünk

b.     beszélő változása: nem a földi értékek, hanem az üdvösség vezérli

Dante Alighieri (1265-1321)

Ø  Firenze (száműzik, Ravennában van eltemetve)

Ø  Beatrice – eszményi/plátói szerelem

Ø  Giotto festi meg a portréját

Ø  Boccaccio írja meg az életrajzát

Ø  Fő műve: Divina Comedia (=isteni komédia)

o   Comedia = korabeli műfajmeghatározás: szenvedéssel, fájdalommal, pusztulással kezdődik, de jó véget ér

o   az az `isteni´ jelzőt az utókor adta, tisztelete jeléül

Isteni színjáték

Ø  toszkánai olasz nyelven íródott → olasz irodalmi nyel alapja

Ø  a középkor tudásának enciklopédiája

o   történelmi, irodalmi, filozófiai és teológiai

Ø  misztikus túlvilági utazás

Ø  az utazó belső lelki útját mutatja be: az eltévedt utazó keresi az utat vissza istenhez

Ø  3 helyszín: Pokol, Purgatórium, Paradicsom

I. Ének

Ø  Tapasztalaton túli élmények, csak jelképekben fejezhetőek ki:

o   az emberélet útjának felén = krisztusi kor (/életközepi számvetés)

o   sötétlő sűrű erdő = eltévedtség, istennek nem tetsző élet

§  „ottan” = a belső világ fogalmazódik meg (sűrű, kusza vad) – eltévedt állapot

o   Megértsd a Jót … = hogyan jutottam el Istenhez

o   völgy (olyan, mint a pince) = eltévedtség, zavarodott lelkiállapot képi megfelelője

o   hegy → csillag = Isten léte vezérli a beszélőt

Ø  Akadályok a hegyről lefelé:

o   párduc = kéjvágy

o   oroszlán = erőszak

o   nőstényfarkas = kapzsiság

o   ⟹ ezek gátolják az erényes lét megtalálásában

Találkozás Vergiliusszal

Ø  Az idegen bemutatkozik (honnan jött, kik a szülei, mit élt meg)

Ø  Az utazó felismeri Vergiliust

o   ének régi vize = Isteni, sugalmazott szöveg (Aeneis)

o   szégyen = először nem ismeri fel példaképét Vergiliust

Ø  Vergilius a vezetője

o   Elfogadja a kereszténységet (a középkor is elfogadja Vergiliust; ld.: IX. ekloga)

o   példakép a költészetben (Mestere)

§  tanító az utazás, alvilágjárás során

o   a pokolban és a purgatóriumban kíséri végig

o   a paradicsomba nem léphet be (nem keresztény), ott átadja Beatricének a vezetést

Odyseus utolsó utazása (Pokol 26. ének)

Ø  közlekedés: mászás a szikál között – jól lefesti a pokol körülményeit

o   a pokol és az utazás nehézségeit írja le

Ø  a fizikai nehézségek után a lelki nehézségeket írja le

Ø  Ulysess (Odüsszeusz) és Diomedes is a pokol tüzén (páros lángban) égnek a bűni ló (Trójai faló) miatt

o   Az árulás egy nagyon komoly bűn a kereszténységben (pokol 8. bugyra)

§   A keresztény kultúrában a faló nem leleményesség hanem csalás

§  A görög kultúrában viszont hőstett

o   Vergilius nem engedi, hogy Dante Odüsszeusszal beszélgessen, mert nem tud görögül

o   Hogyan és hol hal meg Odüsszeusz?

§  Elindul hajójával nyugatfelé

§  Túlmegy a Gibraltári-szoroson (akkor ismert világ vége) → kíváncsiság, tudásvágy

§  A túlvilági paradicsomba viszont nem lehet betekinteni → viharba kerül és vízbe fullad

§  A középkori világképbe nem illik bele a tudni vágyás

·       Annyit kell tudni, amennyi a Bibliában van

§  A kíváncsiság és tudásvágy bűntett

Számszimbolika

Ø  Szerkezet: 100 ének → egy bevezető + 3x33 (Pokol Purgatórium Paradicsom)

o   3 → Szentháromság

Ø  Forma:

o   3 soros egységek (strófa)

o   3-as rím = tercina

§  aba – bcb – cdc – ded …

§  10 – 11 szótagos, jambikus sorok (U–) (időmértékes verselés)

Ø  Pokol kapuja

o   Teremtő: bűnhődni kényszerít = Igazság

o   Fiú: kiosztja a bűnt = Okosság

o   Szentlélek: a rossz megszűntetésével helyreállítja a rendet = Szeretet

Vágánsköltészet

Ø  XII – XIII. százat

Ø  Középkori világi líra, latin nyelvű

Carmina Burana

Ø  „diákdalok” gyűjteménye

Ø  1803-ban találták meg azt a kódexet Benediktbeuernben („beuerni énekek”)

Ø  A maga idejében titkos, tiltott

Ø  Alkotói: vágánsok = vándorló

o   tanult, művelt, egyetemet félbehagyó és/vagy a feudális rendbe be nem tagozódó, független szabad értelmiségiek

A világ állapotáról

Ø  a világot rendezetlennek, változónak mutatja

o   ezzel szemben a korabeli világnézet szerint statikus

Ø  az erkölcsök vesznek

Ø  gazdagok nem adakoznak

o   mások segítésének értéke / keresztény felebarátiság eltűnik

Ø  papok: erkölcstelen életet élnek: cölibátus megszegéses, nagy lakomák, stb.

Ø  testiség nyílt megfogalmazása

Ø  nagyon kritikus szemléletű

Ø  az antik kultúrára való utalások jól mutatják a szerzők műveltségét

Ó, Fortuna

Ø  a sorsunkat a sors kiszámíthatatlansága alakítja → ez világi gondolkodás

Ø  nem Isten, hanem a sors rendezgeti a életünket

Ø  a költészet vigaszt nyújt

Francois Villon (1431-1463 (?))

Ø  Főbb művei

o   Hagyaték (1456) (=Kis Testamentum)

o   Nagy Testamentum (1461)

§  173 oktáva

§  + ballade, rondó, tanítás, dal, sírfelirat

Ø  Versformák

o   oktáva: 8 soros, 8-9 szótagos sorok, ababbcbc rímképletű sírfelirat

o   ballade: 3x8 soros strófa + ajánlás (4sor) (nem összetévesztendő a ballada műfajával)