Magyar nyelv és Irodalom - A reneszánsz irodalom

A reneszánsz irodalom

~1300 – 1600

Művelődési és stíluskorszak

Ø  jelentése = újjászületés: az antik (főként klasszikus görög) kultúra újjáéledése

Ø  a túlvilágközpontú gondolkodás nem szűnik meg, de a hangsúly eltolódik a földi életre

Ø  Firenzéből indul

o   oka: technikai újítás → a hajózás biztonságosabb → a kereskedelem jövedelmezőbb

Ø  az anyagi jólét azt új kultúra alapja

Világkép

Ø  megjelenik és megerősödik a polgárság társadalmi rétege

Ø  megkezdődik a városállamok önállósodása

Ø  az érdeklődés a való világ, és a természet törvényszerűségei felé fordul

Ø  továbbra is érvényesek marad a keresztény világszemlélet, világmagyarázat

Ø  megkezdődik a gondolkodás elvilágiasodása

Ø  a reneszánsz embere igyekszik az evilági életet kényelmesebbé, szebbé, élhetőbbé tenni

Embereszmény

Ø  a műveltség normájának az antikvitást tartja

Ø  az antik szövegek, műalkotások felkutatása fontossá válik

o   a Biblia eredeti szövegének kutatása, vizsgálata is

Ø  egyesíti az antik és a keresztény értékeket

Ø  szellemi áramlata a humanizmus

o   tudós magatartás

o   a görög-római világ megismerésére és felújítására való tudományos törekvés

o   A humanista ember sokoldalúan képzett, kíváncsi, az élet minden területén képes helyt állni.

Irodalmi újítások

Ø  a szövegek latinul, illetve nemzeti nyelven íródtak

Ø  új műfaj: novella – Boccaccio: Dekameron

Ø  új forma: szonett – Petrarca: Daloskönyv; Shakespeare

Esztétika

Ø  mimézis = utánzás elv

Ø  a művész legfőbb feladata a természet utánzása, tükrözése (nem teljes másolása)

o   értelmezve, válogatva tükrözi a valóságot

Ø  Miért a természet a minta?

o   A természet egyenes törvényszerűsége a harmónia és az arány.

Filozófia

Ø  neoplatonizmus / újplatonizmus

Ø  az isteni tökéletesség (Platón szerint: a szép és a jó ideálja), az érzéki világban a szépségben és a szerelemben/szeretetben valósul meg

Ø  ahol megszűnik a szeretet, ott felüti a fejét a káosz

Stílus jellemzői, kifejezőeszközei

Ø  a művészet célja az evilági szépség

Ø  középpontban az ember és világa áll

Ø  arányos, kiegyensúlyozott, harmonikus

Ø  világos, áttekinthető szerkezetű

Ø  természetesség, természetszerűség jellemzi

Ø  a vonalak egyenesek, gyakori a geometrikus rend

Ø  zárt formák, határozott keret

Ø  mélységábrázolások (Mantegna perspektíva / levegőperspektíva)

Ø  a dallamverset felváltja a szövegvers

Ø  megjelenik a portré, a tájkép és az életkép festmények

Manierizmus

A reneszánsz hanyatló korszakának stílusirányzata (~1530-1600)

Ø  maniera = „csinált, ügyes”

Ø  jellemzői:

o   virtuóz formakezelés

o   túlzott aprólékosság

o   torz formák (nyújtás)

o   szokatlan kompozíciók

o   érzelmek túlfokozottsága

o   diszharmónia, modorosság

o   gyakori az allegorikus kifejezésmód

o   erotika, groteszk helyzetek

A reformáció hatása

= a keresztény egyház megújulása

Ø  1517 – Wittenberg: Martin Luther

Ø  új felekezetek jönnek létre

Ø  a közvetítőre (pap) nincs szükség Isten és ember között

Ø  a kapcsolat eszköze a Biblia

o   lefordítása nemzeti nyelvekre

o   John Gutenberg – nyomdagép (1450)

→ kulturális forradalom

A földrajzi felfedezések hozta változások

Ø  A XV. századtól a földrajzi felfedezések tovább tágítják az emberek világképét

o   A föld nem lapos, hanem gömbölyű

társadalomfilozófia

Ø  Fontos kérdés lesz, hogy milyen a jó társadalom, milyen a jó uralkodó

Ø  Niccolo Machiavelli: A fejedelem

o   hogyan kell a hatalmat megszerezni, megtartani és gyakorolni

o   megszűnik az a középkori elv, hogy az uralkodás isteni eredetű

o   szállóige: „a cél szentesíti az eszközt”

§  a politika és az erkölcs nem összeegyeztethető

o   machiavellista uralkodó: nem isteni eredetű a hatalma

Ø  elterjednek az utópiák

o   Az utópia többnyire jövőbeli, a tökéleteshez közeli fejlettségi szinten álló emberi társadalmat, illetve egy ilyen társadalmat leíró irodalmi művet jelent.

o   Thomas More: Utópia

o   Campanella: Napállam

természettudomány megszületése

Ø  Nikolausz Kopernikusz

o   a heliocentrikus (napközpontú) világép felváltja a geocentrikust (földközpontú)

Ø  Giordano Bruno: a világegyetem végtelen

Ø  Galileo Galilei: szabadesés, gravitáció

o   kísérleti módszere:

1.     hipotézist állítunk fel

2.     kísérletezünk

3.     matematikai eszközökkel leírjuk a tapasztalatainkat

Boccaccio

Ø  fő műve: Dekameron

o   novelláskönyv

o   100+1 novellát tartalmaz

Ø  ő alkotja meg a novella műfaját

o   novella = újdonság

§  kisepikai műfaj

§  rövid cselekmény

§  kevés szereplő

§  kevés helyszín

§  a feszültséget egy váratlan sorsfordulat teremti meg

§  jellemző a csattanós befejezés

Dekameron

Ø  kerettörténete: Firenzében pestisjárvány tombol, a járvány idejére a városból elmenekülő fiatalok az időt egymás szórakoztatásával (történetek mesélésével) töltik el

Ø  célja: szórakoztatás

Ø  tanulságot fogalmaz meg, tanít

Ø  a novellák elején tartalmi összefoglaló

o   felkelti az kíváncsiságot

o   történetről az elbeszélés módjára irányítja a figyelmet

Ø  a novelláknak eredetileg nem volt címük, a címeket az utókor adta

A három gyűrű (1. nap – 3. novella)

Ø  történet a történetben a történetben → háromszoros történetmesélés

Ø  tanulsága:

o   Miért nem tudunk egymás mellett békében élni, és elfogadni, hogy minden ember egyformán fontos és értékes?

o   a versengéstől nem leszünk jobbak, többek

A sólyom feláldozása (5. nap – 9. novella)

Ø  a másodlagos elbeszélő által meghatározott téma:

o   a nők ne hagyják magukat sodortatni, változtassanak a sorsukon

Ø  további témák:

o   Mi az, hogy férfias?

o   Mivel lehet valakinek (egy nőnek) a figyelmét kivívni?

o   Fontos a valós gondolataink megosztása.

Francesco Petrarca

Ø  firenzei származású prehumanista költő

Ø  jogot tanult, de apja halála után a papi pályát választotta

Ø  plátói szerelme: Laura

Ø  nagy hatással voltak rá Vergilius és Cicero művei

Ø  Párizs és Róma koszorús költője

Ø  fő műve: Daloskönyv

o   366 költemény – szonettek és canzonék

o   szerelmes és politikai költemények

Ø  canzone

o   provanszál vagy olasz eredetű dal

o   elsősorban a szerelmi érzés versformája

o   Petrarcánál: versszakok száma: 2 – 10

o   strófák sorszáma: 7 – 20

o   rímrendszere bonyolult

Ø  szonett

o   14 sorból álló 4 szakaszos vers

§  első két versszak: 4 – 4 sor

§  harmadik negyedik versszak: 3 – 3 sor

o   az első két versszak egy rímrendszert alkot: 2 rímmel

o   harmadik negyedik versszak szintén egy rímrendszer: 2 – 3 rímmel

o   eredeti rímképlete: abba – abba – cdc – dcd

o   A két-két elütő strófa eredetileg két különböző szerkezeti egységet alkotott, Petrarcánál azonban a hagyományos szerkezetet feloldva, csak az utolsó versszak hoz új elemet.