Magyar nyelv és Irodalom - Kommunikáció
Kommunikáció
Kommunikáció =
információcsere, közlésfolyamat
Kifejezőeszközök
Verbális (nyelvi)
Ø Nyelvi kifejezőeszközök ≈ a
szavakkal való kommunikáció. Ez a domináns, a többi eszköz inkább kíséri, mint
helyettesíti.
Szupraszegmentális (nyeli jelekhez kötődő)
Ø Hangerő, hangsúly, hangmagasság, dallam,
hangszín, hangterjedelem
Aszegmentális (nyelvi jelek közötti)
Ø Szünet, beszédsebesség, tempó, ritmus
Nonverbális (nemnyelvi)
A beszédet kísérő emberi megnyilatkoztatások. Nélkülük nem értenénk
pontosan egymást.
Nevezzük gesztusnyelvnek, testbeszédnek, metanyelvnek is. A szavakat
kísérő többé-kevésbé nem szándékos és nem tudatos kommunikáció.
Tekintet:
Ø „a visszajelentés” legfőbb eszköze:
ebből tudjuk ért-e bennünket, hisz-e nekünk partnerünk, érdekli-e, amit
mondunk.
Ø Árulkodik hitetlenségről,
érdeklődésről, a kapcsolat erejéről.
Ø Akik beszéd közben nem néznek partnerükre,
félnek a visszajelzéstől.
Mimika:
Ø Legősibb,
legösztönösebb; ritkán alkalmazzuk tudatosan
Ø minél felszabadultabb valaki, minél inkább
hagyja érvényesülni érzéseit, annál elevenebben működik (a mimika)
Ø a szorongó, illetve az érzelemszegény
ember mimikája szegényes, a túlzott mimika visszatetsző
Ø itt is érvényesülnek társadalmi szokások
Testmozgás
Gesztusok:
Ø Segíti a hangsúlyt
Ø Oldja az előadói merevséget
Ø Felkelti a figyelmet
Ø Bátrabbá, határozottabbá teszi a
kifejezést
Ø Csak akkor eleven, ha szinkronban van a
mondottakkal
Érintés
Ø Intimebbé teszi a kapcsolatot
Ø Túl gyakori érintés nem tud a meghittség
varázsával hatni
Ø Kar, váll érintése viszonylag közömbös, arc
– túlontúl személyes
Ø Kézre tett tenyér nagy hatású lehet egy-egy
fontos pillanatban
Ø Egy-egy vállon ölelés többet nyújthat sok
fölösleges beszédnél
Térköz-szabályozás
Ø Lehet feleslegesen bizalmaskodó, de a
távolság lehet túlzott ridegség jele
Ø Erősen függ társadalmi konvencióktól,
kultúránkként igen eltérő lehet
Teststilizáció (külső megjelenés)
Ø Hajviselet,
arcszőrzet, sminkelés, tetoválás, kisportolt külső, erotikus
öltözködés
Kongruens beszéd: párhuzamos metanyelvi tényezők
megerősítik a közlést
Inkongruens beszéd: hang, mimika stb. arról árulkodik, hogy a
beszélő nem azonosul igazán azzal,
amit mond
Személyközi
kommunikáció:
Tényezői
Ø Adó/feladó/közlő
Ø Vevő/befogadó
Ø Csatorna
Ø Közös nyelv
Ø Közös valóságismeret
Ø Beszédhelyzet
Funkciói
= kommunikáció szerepe, feladó szándéka
A funkciók nem mindig tisztán jelennek meg egy közlésben több funkció is
lehet.
Főfunkciók
1. Tájékoztató
(informatív)
a. Holnap
jön a szerelő.
2. Érzelemkifejező
(emotív)
a. De
gyönyörű
3. Felhívó
(konatív)
a. Hagyj
békén! (a befogadó akaratát próbálja befolyásolni)
Mellékfunkciói
4. Kapcsolat
-felvevő, -lezáró, fenntartó (fatikus)
a. Mi
újság?
5. Értelmező
(metanyelvi)
a. Akkor ez
a tárgy? A mondat a nyelv alapegysége. Ezt Kálmán máshogy mondja. (A
kommunikáció eszközéről tájékozódik)
6. Gyönyörködtető
(esztétikai)
a. „Romlásnak
indult a hajdan erős magyar. Nem látod, Árpád vére miként fajul?”
Fajtái
Ø Kód szerint: verbális vagy nonverbális
Ø Irányultság szerint: egyirányú, kétirányú
Ø Résztvevők szerint
o
Személyes/személyközi
o
Csoportos/ intézmények közötti
Viselkedésformák
Agresszív:
Ø Önbizalom hiánya
Ø Mások elfogadásának hánya
Ø Negatív érzések mások iránt
Ø Harag, vádaskodás
Ø Felsőbbrendűségi érzés
Ø Minden helyzetet kontrollálni akar
Ø Nem érdekli mások érzései
Ø hangos, erősen gesztikulál, gyakran
mérges, véleményét tényként közli, parancsol, a másikat, semmibe veszi, zsarol
Asszertív:
Ø önbizalom, reális önértékelés
Ø mások és önmaga elfogadása
Ø felelősségvállalás
Ø érdeklik mások érzései, gondolatai
Ø egyenes, őszinte
Ø meghallgat másokat, ha nem ért valamit
nyíltan kérdez
Ø önérvényesítő, de figyelemmel
van mások érzésire is
Ø ellenállás esetén a monoton ismétlés
technikáját alkalmazza
Manipulatív:
Ø önbizalom hiánya, alacsony önértékelés
Ø mások és önmaga elfogadásának hiánya
Ø gyanakvás
Ø őszintétlenség
Ø mások önértékelését is aláássa, depresszió,
motiválatlanság jellemzi
Ø célja: mások beállítódásának átformálása, a
viselkedés, a cselekvés, az érzelmek és a kogníció
Ø megváltoztatása, átszervezése a
saját célja érdekében;
Ø megtévesztő,
elrejti valódi szándékát. A befogadó csak sejti, hogy befolyásolni akarják,
Szubmisszív:
Ø önbizalom hiánya, alacsony önértékelés
Ø önelfogadás hiánya
Ø negatív érzések önmaga iránt
Ø kisebbségi érzés
Ø önfeladás
Ø lelkiismeret-furdalás
Ø motiválatlanság
Ø ki nem mondott gondolatok
Ø saját érdek háttérbe szorítása
Ø elnyomott, frusztrált
Ø nem konfrontálódik
Ø nem érzi magát egyenértékű félnek
Passzív-agresszív:
Ø nem nyilvánítja ki ősszintén, nyíltan
valakivel kapcsolatosan a dühéta haragját, hanem ezeket azérzéseket
következetesen igyekszik eltitkolni, elfedni;
Ø érzelmileg zsarol, bűntudatot kelt,
Ø mártírkodik;
Ø egyszer kedves, aztán duzzog;
Ø visszautasítja a vitát;
Ø a
végtelenségig halogat;
Ø elismerésnek álcázza a sértést;
Ø örömét leli mások feldühítésében;
Ø mindig másokat hibáztat;
Ø gúnyol;
Ø visszatartja a dicséretet; túlzottan kritikus
Tömegkommunikáció
A tömegkommunikáció szervezett,
intézményes formákban működtetett társadalmi közlésfolyamat, melynek során
valamilyen technikai eszköz (médium) közvetítésével nagyszámú befogadó részére
ugyanazt azt üzenetet egyidejűleg lehet átadni.
Hatásai:
Pozitív:
Ø gyors és egyszerű információátadás
Ø a funkciói
Negatív:
Ø manipuláció
Ø chatnyelv
Ø hatással van a viselkedésre
Ø multitasking
Tényezői:
Ø feladója: kereskedelmi/közmédia
Ø célközönsége van
Ø csatorna: TV, Rádió, könyv, újság
internet
Ø üzenet: válogatott, szerkesztett
Ø kód: auditív, nyelvi – vizuális
Ø közös nyelv és valóságismeret
Funkciói:
Ø tájékoztatás
Ø szórakoztatás
Ø oktatás
Ø vélemény- és közösségformálás
Médiaműfajok:
Nyomtatott:
Ø Tájékoztató:
o
Közlemény:
§ Tényközlő beszámoló valós
eseményről.
o
Hír:
§ aktuális, közérdekű eseménnyel
kapcsolatos, rövid, objektív
·
tényhír: mikor, hol, ki, mit csinált
·
kifejtett hír: mikor, hol, ki, mit csinált, hogyan, miért
o
Tudósítás:
§ tudósító személyesen a helyszínen van,
érzékelteti a hangulatot, objektív (NEM értelmezheti, NEM lehet túl személyes)
o
Szemle
Ø Véleményközlő
o
Nyílt levél
o
Olvasói levél:
§ A lap olvasóinak enged teret a megjelent
írásokról véleményt alkotni
o
Jegyzet:
§ személyes hangvételű, téma kötetlen,
1 kiinduló esemény kapcsán a szerzője gondolatai tömören
o
Glossza:
§ cél: valamilyen politikai, közéleti hiba
leleplezése; rövid, tömör, ironikus, gúnyos, csattanóval; leleményesség (cím,
téma, fogalmazásmód)
o
Ismertetés:
§ Valami tárgyilagos bemutatása
o
Kommentár:
§ Hírekhez fűzött értelmezés, segíti a
befogadók általi értelmezést
o
Ajánlás:
§ Személyes kötődéssel mutatja be a
tárgy legfontosabb jellemzőit
o
Kritika
§ recenzió: tájékoztat, felhívja a
figyelmet a műre, NEM nyilvánít véleményt
§ bírálat: tájékoztatás + sokoldalú elemzés,
értékelés
Ø Átmeneti
o
Interjú:
§ Közérdekű eseménnyel
kapcsolatban valamilyen szakértő megszólaltatása
o
Cikk:
§ Rövid írás, ami egyszerre tényközlő és
szubjektív
o
Riport:
§ középpontban az újságíró által fontosnak
ítélt esemény, a riporter a helyszínen van, megszólaltatja a résztvevőket
Rádió:
Ø Kereskedelmi
o
Hírblokk
o
Szórakoztató műsor (pl.: kívánságműsor, zenei műsor)
§ célja: a betelefonálás SMS küldés
Ø Közszolgálati
o
Hír
o
Helyszíni közvetítés
o
Tudósítás
o
Riport
o
Interjú
o
Kritika
o
Kommentár
o
Krónika
§ Egy adott időszak fontosabb eseményei
(hír + nyilatkozat, interjú, tudósítás, stúdióvita)
o
Dokumentumműsor
§ Aktuális témával kapcsolatos
stúdióbeszélgetés, stúdióvita
o
Magazinműsor
§ Műsorvezető (téma,
információk bemutatása); stúdióbeszélgetések és zenei betétek
o
Rádiójáték:
§ Történet elmesélés kizárólag hangok
(narráció, szereplők, zörejek, zene) segítségével
Televízió:
Ø Információs műsor
o
Híradó
o
Interjú
o
Háttérműsor (=hírek háttértörténete, események okai)
o
Stúdióbeszélgetés
o
Riport
Ø Filmműsor
Ø Kulturális és oktatóműsor
Ø Promóciós műsor
Ø Gyerekműsor
Ø Sportműsor
Ø Szórakoztató műsor
o
Vetélkedő
o
Show műsor
o
Tehetségkutató
Internet:
A személyei kommunikációhoz is kapcsolódik, de inkább a tömeghez soroljuk
Ø Műfajai:
o
Enciklopédia, lexikon
o
Blog, vlog
o
Fórum
o
Közösségi oldalak
o
Ímél
o
Stb.
Ø Néhány szövegtípus
o
Blog, vlog,
o
Komment, poszt
o
Chat, ímél
Ø Az internetes kommunikáció negatív
következménye: Chatnyelv
o
Bizalmas témák
o
Informális stílus
o
Nem ügyelünk a helyesírásra
o
Nem szerkeszett a szöveg
o
Rövidítéseket és emotikonokat használunk 📠
o
Több és gyorsabb visszajelzést kapunk.