Magyar nyelv és Irodalom - Jel és rendszer

A jel

Ø  a jel fogalma

o   definíció: a valóság egy olyan, érzékszerveinkkel felfogható (látható, tapintható, hallható stb.) darabja, mely egy másik valóságdarabra, jelenségre utal

o   jeltest/jelölő = érzékszervekkel felfogható valóságdarab

o   jelölt = amire utal

o   jelentés = a jeltest és a jelölt közötti kapcsolat

o   egy jelenség önmagában sosem jel, csak ha jelként fogjuk fel

§  pl. babonák

o   a jel főbb jellemzői:

§  érzékszervekkel felfogható (pl. lábnyom)

§  önmagánál többet jelent (pl. elpirulás)

§  egyszerűbb, mint az általa megjelenített valóságdarab (pl. műanyagok szimbólumai)

§  társadalmi jelenség, hiszen egy közösség használja (pl. írásjel)

§  általában egy jelrendszerbe illeszkedik (pl. jelnyelv)

§  a jel jelentése a jelölő és jelölt viszonya, az, amire használjuk

Ø  a jelek csoportosítása

o   keletkezés alapján:

§  természetes jel (szimptóma): tapasztalataink alapján értelmezhetőek, természeti jelenségek ok-okozati összefüggései (pl. villám, füst, forró homlok, mosoly,)

§  mesterséges (szignál), megegyezésen alapuló jelek: közösség hozza létre kommunikációs céllal, közmegegyezésen (konvención) alapulnak, értelmezésüket meg kell tanulni (pl. KRESZ-tábla, betű, kotta)

o   a jeltest és a jelölt közötti viszony alapján:

§  ikon: a jeltest hasonlít a valóságdarabra, amire utal (pl. fénykép → fényképen látható személy, hangutánzó szavak (hangalakjukból a hasonlóság alapján ki lehet következtetni a jelentésüket))

§  index: a jeltest és a jelölt között ok-okozati viszony van (pl. természetes jelek: villámlás > vihar, forró homlok > láz, füst > égés)

§  szimbólum: a jeltest és a jelölt közötti kapcsolat önkényes, megegyezés alapján jön létre (pl. feldíszített fenyőfa = karácsony, jelzőlámpák színei, nyelvi jelek), ezért meg kell tanulni

Ø  Kevert típusú jelek

o   Vagy többfajta jel áll össze egyetlen bonyolultabb jellé

o   vagy elhelyezésében és formájában alkot egyetlen jelet.

o   pl.: térkép= ikonikus: a vizek színe és alakja hasonlít a valós vizekre + szimbolikus: országhatár színe

A rendszer

Ø  Tárgyak, jelenségek olyan csoportját, amely bizonyos összefüggések alapján elkülönül más tárgyak, jelenségek csoportjától, és ezeknek az összefüggéseknek az alapján egységes egészt képez, rendszernek nevezzük.

Ø  Azokat az összefüggéseket, amelyek meghatározzák a rendszer elemeinek, részeinek mozgását, illetőleg viszonyait a rendszer más elemeihez, törvényeknek vagy szabályoknak nevezzük.

Ø  Pl.: sakk elemei: a tábla és a bábuk, melyek alakjuk és használhatóságuk alapján elkülönülnek más tárgyak csoportjától (pl. a Malomjáték elemeitől=játéktábla, korongok)

Nyelv, mint rendszer

Ø  A nyelv a legegyetemesebb, mindenki által leggyakrabban használt jelrendszer. (leginkább az anyanyelv)

Ø  A nyelv elemei a nyelv legkisebb, jelentéssel bíró elemei, a morfémák: tő- és toldalékmorfémák (képzők, jelek, ragok), amelyeket szabályok és hagyományok fűznek össze mondatokká, s így hozzák őket egymással összefüggésbe.

Ø  Nem a fonéma a nyelvi rendszer eleme, mert annak csak jelentés-megkülönböztető szerepe van!

Ø  Pl.: a magyar nyelv eleme a fut vagy a ház tőmorféma és –nak (igei személyrag) vagy –hoz (határozórag) toldalékmorféma

o   a szabály a kiválasztott példák esetében, hogy nem illeszthetjük mindkét toldalékot mindkét szóhoz, személyragozni

o   csak az igét tudjuk, határozóragot csak névszó (főnév) kaphat

Ø  A nyelvi jelek jelölő és jelölt viszonya alapján alapvetően szimbolikusak, de kevert típusú jelek a nyelvben is vannak.

o   zümmög= ikonikus: a szó hangzása hasonlít a bogár hangjára + szimbolikus: a hangsor jelölése önkényes (minden

o   hangutánzó és hangulatfestő szóra igaz ez (cammog; csipog; tutyimutyi stb.)

Ø  Az emberi nyelvhez legközvetlenebbül kapcsolódó jelrendszer az írás.

o   3 fő írásrendszer van:

§  kép-vagy fogalom írás (pl. kínai, egyiptomi)

§  szótagírás (pl. a koreai)

§  betűírás (számos válfaja van: cirill, latin, görög, gót, grúz, rúnaábécé)

Ø  A nyelvi jeleket hangalak és jelentés kapcsolata alapján is csoportosítjuk:

Elnevezés	Meghatározás	példa
hangutánzó szavak	A hangalak különböző eredetű és természetű hangokat utánoz (pl. állathangok, zörejek).	dübög, morrant, zizeg, ciripel, miákol, cuppog
hangulatfestő szavak	A hangalak mozgást, cselekvést vagy tulajdonságokat érzékeltet hangzása által.	cammog, libben, lomha, rezzen, sompolyog, incifinci
egyjelentésű szavak	A hangalak csak egyetlen jelöltre mutat, egyetlen jelentést idéz fel.	szú, spárgatök, szinonima (többnyire összetett szavak és/vagy szakszavak)
többjelentésű szavak (szinonimák)	Egy hangalak több, egymással valamilyen módon összefüggő jelöltre mutat, így több egymással összefüggő jelentés kapcsolódik hozzá.	egér, virág, szem, világ, föld, húz, ködös, erős
azonos alakú szavak (homonimák)	Egy hangalakhoz különböző jelentések kapcsolódnak úgy, hogy nincs köztük összefüggés. A toldalékos szavak véletlen egybeesései a nyelvtani/ grammatikai homonimák.	fűz, borostyán, áll, vár, tűz, hat       nyelek, róna
rokon értelmű szavak (szinonimák)	Különböző hangalakokhoz hasonló jelentés tartozik. Vannak olyan rokon értelmű szavak, ahol a két hangalak ugyanannak a dolognak különböző elnevezése (szoros szinonima), és olyanok is, ahol a két rokon értelmű szó jelentése között fontos fokozati, szemléletbeli, hangulati különbség van.(laza szinonima)	kutya – eb, kerékpár – bicikli, év – esztendő       kocog – vágtat, énekel – kornyikál
hasonló alakú szavak	Hasonló hangsorhoz eltérő jelentés társul. Könnyen összekeverhetőek, ami problémát okozhat.	egyelőre – egyenlőre, helység – helyiség, gondtalan – gondatlan, íztelen – ízetlen
ellentétes jelentésű szavak	A két szó jelentés alapján szembeállítható egymással.	nyer – veszít, apály – dagály, derűs – borús, széltében – hosszában, kies – kietlen

Nyelvi szintek

Jelelemek a nyelvben

a nyelvi szintek felépülése elemekből és használati szabályokból:

hangok szintje fonémák	szóelemek szintje morfémák	szavak szintje lexémák	szókapcsolatok szintje: szintagmák	mondatok szintje
t, e, g, n, a, p, m, o, z, i, b, a, m, e, n, t, ü, n, k, a, b, a, r, á, t, a, i, m, m, a, l	tegnap, mozi, -ba, men-, -t, -ünk, a, barát, -ai, -m, -mal	tegnap, moziba, mentünk, a, barátaimmal	tegnap mentünk, moziba mentünk, barátaimmal mentünk, mi mentünk	Tegnap moziba mentünk a barátaimmal.